Legkésőbb idén márciusig meg kell találnia a kormányzati kommunikációs stábnak azt az intézkedést és a hozzá kapcsolódó új hívószót, amire a 2018-as választási kampányát építheti a kormánypárt – írtuk a fideszes stratégák viszonylagos tanácstalanságáról január elején. Az „új rezsicsökkentést” – vagyis a pártnak a 2014-hez hasonlóan sikereket ígérő politikai terméket aztán márciusra, sőt áprilisra sem ötlötték ki a habonyi boszorkánykonyhában, ám úgy fest, hogy már nem is kérik rajtuk számon a mulasztást: az élet – na és Botka László – ugyanis tálcán kínálta a témát a Fidesznek.

Bár a tavaly októberi, választói érdektelenségen elbukott népszavazás után úgy tűnt, hogy a párt korábbi népszerűségvesztését sikerrel megállító, sőt, csúcsokra emelő bevándorlásellenes szólamokból kifogyott a muníció, az elmúlt hetek európai terrorcselekményeivel fideszes vélemények szerint

„visszakerült a töltet a rakétába”.

A koncertek közönségét, köztük gyerekeket, illetve bámészkodó gyalogosokat ért támadások miatt újra központba került az emberek biztonságérzete, és mivel a terrorfenyegetettség feltehetően nem szűnik meg, sőt minden előrejelzés szerint fokozódik majd Európában, ott is maradhat, még akkor is, ha Magyarországot, illetve a magyarokat eddig nem érintették az ártatlan emberek életét követelő akciók. "A végletekig elítélem a terrorizmust, de minden egyes Iszlám Államhoz köthető akció minket, a mi igazunkat erősíti" – magyarázta a terrorcselekmények kéretlen hozadékát a hvg.hu-nak egy fideszes. 

A kormány migrációs politikája eddig is a Fidesz kiemelt témái közé tartozott ugyan, többek között azért került az év elején indított újabb nemzeti konzultáció kérdései közé is, hogy a kormány fenntarthassa eddigi, országvédelmezői szerepét, a kormányzati kommunikációra rálátó fideszes források a hvg.hu-nak egészen május végéig azt mondták: a kampányban ez nem lesz elég. A londoni és manchesteri esetek azonban ugyanúgy felértékelték a választók szemében a határvédelmet és a migránsok kitiltását, mint a 2015 végi párizsi és a pár hónappal későbbi brüsszeli merényletek.

Reviczky Zsolt

Azok után pedig, hogy Botka László az MSZP miniszterelnök-jelöltje pár nappal épp a tragikus manchesteri események után felvetette, hogy az EU közös határvédelmi mechanizmusának kiépítése és a közel-keleti helyzet megnyugvása után nem lesz szükség a szerinte a vasfüggönyt idéző határkerítésre, a Fidesznek a pártbeli meggyőződés szerint gyakorlatilag nincs más dolga, mint hogy faék egyszerűséggel – vagy a fideszes szóhasználattal: bináris üzenetekben – azt kommunikálja, hogy

a Fidesz = kerítés = biztonság,

az MSZP = elbontás = migránsok = jönnek a terroristák.

A párt vezető politikusai pedig ütik is ezt a vasat három hete ahol, és amikor csak lehet: az MSZP-s miniszterelnök-jelölt mondatait persze gondosan megtisztították a szövegkörnyezetétől, amely így „Botka (vagy az MSZP) lebontaná a kerítést”-állításra egyszerűsödött. (A bevándorlás=terrorizmus párosításban persze Botka nélkül is volt muníció: a manchesteri támadás másnapján a Fidesz részvétnyilvánító közleménye három mondatban jutott el a megrendüléstől a tömeges bevándorlás támogatásával terrorveszélyt gerjesztő brüsszelezésig.)

„Botka veszélyes a magyar nemzet és a magyar emberek biztonságára”, „Ha a szocialisták győznek, akkor mértéktelenül és korlát nélkül be fogják engedni a migránsokat, elbontják a kerítést, és Magyarországot kiszolgáltatják”, viszont „a Fidesz minden áron megvédi a magyar embereket” – hangzik a félelem kontra biztonság ellentétpárjára építő érvelés nap mint nap.

A kommunikációs irány hosszú távú voltát vetíti Orbán Viktor hétfői parlamenti beszéde is: a miniszterelnök ugyanis hagyományosan „előmondja” azt, amit utána az egész pártnak mondania kell. Márpedig Orbán a kormányt eddigi álláspontjában megerősítő nemzeti konzultáció részeredményeit ismertetve – mintha két évvel ezelőtti beszédét húzta volna elő a zakója zsebéből – megint a nyíltan a terroristák mellé álló Brüsszelről beszélt, egyértelművé téve, hogy ameddig a Fidesz van kormányon, és ő a miniszterelnök, addig állni fog a kerítés a határon.

Az országvédelmező szerepet és kommunikációt tovább erősítheti a Magyarország ellen kvótaügyben kedden indult brüsszeli kötelezettségszegési eljárás és a 2015-ben indított kvótaperben épp az év végére várható ítélet is: ha az Európai Unió bírósága helyt ad Magyarország keresetének, azt óriási győzelemként, az elutasítást pedig újabb óriási támadásként kommunikálhatja majd a kormány a választás előtt.