Bejártuk Budapest legnagyobb és leghírhedtebb közparkját, hogy megnézzük, mi az, ami a látogatókat elriasztja. Kiderítettük, igaz-e, hogy akár örökre bezárhat az ország egyetlen planetáriuma. Meglátogattuk a Fradi ingatlanfejlesztését is az egykori Építők-területen, ahol nem láttak minket szívesen, és utánajártunk, felsejlik-e valamilyen koncepció a park rendbetételére. Nem lettünk nyugodtak.
Miközben évek óta hangos a sajtó a Városligetbe tervezett ingatlanfejlesztés elleni tiltakozástól, és a Margitsziget esetében is leginkább annak örülhetünk, ha a vizes vébéhez kapcsolódó feltúrásokat különösebb károk nélkül átvészeli, van egy közparkja Budapestnek, amely mindkettőnél nagyobb, de olyan rossz állapotban van, hogy teljesen kiesik a kikapcsolódni vágyók mentális térképéről. A Népligetre bármilyen fejlesztés igazán ráférne, hiszen rossz hírneve és leromlott állapota miatt kerülik a városlakók. Tervek bőven voltak ugyan a park megújítására, korábban az egészet körül akarták keríteni, éjszakára bezárni és őrizni, majd szabadidősport-parkot akartak itt kialakítani. Ám eddig csak a Fradiváros, azaz az FTC akár a parkfelületet is érintő ingatlanfejlesztési tervei bizonyultak komolynak – ezekről az elképzelésekről itt írtunk korábban.
Bizonytalan ideig bezár a Planetárium
A Planetárium a Népliget talán legismertebb épülete, most is erről hallani a legtöbbet, de a hírek sajnos leginkább a rossz állapot miatti bezárásra korlátozódnak. A csillagszínházban Lőrincz Henrik és Nyerges Gyula csillagászok mutatták be a szebb napokat látott épületet, amely azonban már olyan rossz állapotban van, hogy felújítása halaszthatatlanná vált. Ezért június 18-án hónapokra biztosan, de lehet, hogy hosszabb időre bezár.
Ahogyan arról magunk is meggyőződhettünk, az épület teteje a kupolán kívül szinte mindenhol beázik, ennek rendbetételét végzik majd el a nyári látogatási szünetben. Ennek költségeit az intézmény fenntartója, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) valahogy kinyögi majd, és az épületet a felújítás után újra ki szeretné nyitni. Igen ám, de ahogy Lőrincz Henrik elmondta, legalább ekkora szükség volna az elavult, interaktivitást nélkülöző kiálllítótér megújítására, és a 40 éves vetítőgép cseréjére, mert vagy négy generációval elmarad a most újnak számító technológiától. Mindehhez állami támogatásra lenne szükség, és ez esetben az épület a technikai, tartalmi megújítás miatt akár 1,5-2 évig is zárva tarthat.
Mégis szükség volna erre, mondta Lőrincz Henrik, hiszen Bécstől keletre és délre, közel s távol a budapesti az egyetlen planetárium. Európa többi részén is összesen húsz ilyen intézmény van, azok persze nagyságrendekkel korszerűbbek, mint a budapesti, és ott látszik igazán, milyen színvonalas és izgalmas műsorokat lehet egy ilyenben tartani, hangsúlyozta Lőrincz.
Az intézmény fenntartója egyébként a TIT és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelyeknek a Planetárium vezetése többször is eljuttatta már támogatási kérelmét, ígéreteket is kapott bőséggel, mást azonban egyelőre nem. Lőrincz szerint rövidesen lehet az ügyben döntés, és akkor derülhet ki az is, mennyi idő múlva és milyen formájában nyithat újra az épület.
Nappal nem félelmetes, de nem is valami épületes látvány
A planetáriumi látogatás után nyakunkba vettük a hírhedt parkot, azonban (lehet, hogy a fényes nappalnak köszönhetően) semmi félelmeteset vagy gyanúsat nem találtunk – igaz, látogatót sem nagyon. A parkot elsősorban pihenő taxisok, várakozó nemzetközi és BKK-buszok, valamint vezetni tanulók használják. Az aszfalt egyébként mind a sétányokon, mind a széles utakon rendkívül töredezett.
Talán éppen a kevés látogató miatt, talán csak mert túlzottan élnek emlékeinkben a rémtörténetek és a park lecsúszásáról szóló hírek, de valóban van valami sejtelmes és ijesztő hangulata a Népligetnek. A nagyra nőtt, a viharok által meggyötört fák árnyai alatt néhol megbújó húsz-harminc éve lakatlan vagy éppen rossz állapotú, de mégis működő intézmények bújnak meg, a koros fák között a nagyobb rétekre is csak hellyel-közzel süt be a nap.
A Fradi még építkezhet a Népligetben
A következő helyszín, amelyet meglátogattunk, az egykori Építők sporttelepe, ahova nem is olyan régen még floorballmeccsekre jártunk, a híresen rossz állapotú és olcsó sportcsarnokba. A terület tulajdonjoga egy kormányhatározattal még decemberben átkerült az FTC-hez – ez volt az első jele a Fradiváros megvalósulásának. Az immáron Fradi-tulajdonú sporttelepen azonban egyáltalán nem láttak minket szívesen, az épület üzemeltetője fogadott ugyan minket, de kérdéseink megválaszolása előtt megeresztett egy telefont, majd közölte, hogy sajnos minden nyilatkozásról letiltották, és fotókat sem készíthetünk.
Ennél is érthetetlenebb volt, amikor távozásunk után a kerítésen kívülre is utánunk küldtek egy biztonsági őrt, aki felszólított, hogy ott sem fotózhatunk, amiben persze tévedett, hiszen közterületen szabad fényképezni. Utána ismét felhívtuk Volly Györgyöt, az FTC kommunikációs igazgatóját, hogy mire vélhetjük a rideg fogadtatást, aki ismét közölte, hogy nem kíván velünk együttműködni.
Pedig a Fradi Népligetbe tervezett nagyszabású ingatlanfejlesztései, illetve a kommunikációs igazgató határozott elutasítása ellenére sem tűnik úgy, hogy bármi titkolni való készülne a Népligetben. A klub Fradiváros építésére vonatkozó terveinek sem tehetett jót az olimpia lefújása, de az is feltűnő, hogy míg decemberben a hírek még az Építők sportcsarnokának teljesen ledózerolásáról szóltak, és arról, hogy egy modernebbet építenek helyette, ebből egyelőre csak annyit láttunk, hogy az épületet felújítják, de közben végig zavartalanul üzemel, nem bontották el, és nem építettek újat a helyére. Azt persze nem tudhatjuk, mikor dobja be a kormányhatározatban odaítélt tízmilliárdot az FTC a népligeti építkezésbe, és mikor pörögnek fel ettől az események. Maga Kubatov Gábor Fradi-elnök is arról beszélt egy klubrendezvényen, hogy a részben Építők-területekre álmodott Fradiváros akár az Üllői útig is elterjeszkedhet, és szerinte a fejlesztések az olimpiától függetlenül is megvalósulnak majd.
Halovány tervek a jövőről
A forgatókönyv tehát hasonló lehet a Népligetben, mint a Városligetben: néhány intézmény felépítéséért cserébe rendbe teszik majd a parkot is, ám itt ezzel egyáltalán nem biztos, hogy rosszul járnának a parkhasználók, ráadásul mindez még amúgy is csak „embrionális fázisban van”, legalábbis Tarlós István főpolgármester ezt mondta az ügyről, amikor decemberben kérdeztük róla.
A Népliget helyzetét az is bonyolítja, hogy mint maga a Planetárium területe, úgy az egész park is a főváros, az állam és Kőbánya önkormányzatának osztatlan közös tulajdonában áll, azaz igencsak megnehezített bürokratikus útvesztőkön kell keresztüljutnia a fejlesztésre vállalkozó legjószándékúbb döntéshozóknak is. A főváros kérdésünkre minderről azt írta, az elmúlt években több, a zöldfelület rehabilitációját és -fejlesztését megalapozó munkaanyagot is készítettek, illetve készítenek jelenleg is, mellyel céljuk a park vonzóbbá tétele, a sport- és rekreációs célú használat elősegítése. Ennek érdekében valamennyi érintett együttműködésével hamarosan megkezdik a területre vonatkozó városrendezési szabályzat megalkotását. Úgyhogy érdemes lesz fél szemünket a Népligeten tartani, hátha a Planetárium segélykiáltásának vagy a Fradi nyomulásának hatására talán éppen most indul meg valami a parkban. Persze az is lehet, hogy a legújabb tervek is az asztalfiókba kerülnek majd, vagy ahogy az Budapesten lenni szokott, hirtelen egy parkletarolós, betonozós, ingatlanfelhúzós nagyprojekttel találja magát szembe a közvélemény.
