Magyarország kis ország, de 29 egyeteme van. Augusztustól csak egyetlen főiskola marad az országban.
Augusztusra – egy kivételével – eltűnik az összes állami főiskola, akkor olvad ugyanis a Semmelweis Egyetembe a konduktorokat képző Pető András Főiskola – adta hírül testvérlapunk, az Eduline.
Egyetlen állami főiskola maradt még, és annak sincs könnyű dolga. A bajai Eötvös József Főiskolától egy múlt év végi, lényegében titokban meghozott döntéssel két legfontosabb intézetét elvették, vízgazdálkodási képzéseit pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez rendelték. (A HVG múlt heti számában foglalkozott azzal, hogy privilégiumai nem a "Soros-egyetemnek", hanem az Orbán-egyetemnek, azaz az NKE-nek vannak a magyar felsőoktatásban.)
2016 szeptemberében is már csak három állami főiskola létezett, a Pető és az Eötvös mellett még a Táncművészeti – ezeken kívül a többi hasonló intézmény "alkalmazott tudományok egyeteme" rangot kapott, például az MNB-alapítványok által felkarolt Kecskeméti Főiskola és Szolnoki Főiskola, amelyekből a Pallasz Athéné Egyetemet hozták létre.
Az egyetem és a főiskola közé pozicionált "alkalmazott tudományok egyeteme" ranghoz olyan laza feltételeket szabtak, hogy az említett három intézményen kívül minden állami fősikola meg tudta lépni a váltást.
Az alábbi intézmények váltottak besorolást. Mivel nevükben nem szerepeltetik az alkalmazott tudományokat, lényegében egyetemként hirdethetik képzéseiket, és az új név több első évfolyamost is vonzott, mint az előző években.
- Budapesti Gazdasági Egyetem
- Budapesti Metropolitan Egyetem (magán)
- Dunaújvárosi Egyetem
- Eszterházy Károly Egyetem (a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadása után)
- Nyíregyházi Egyetem
- Pallasz Athéné Egyetem (a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadása után)
- Zsigmond Király Egyetem (magán)
A Magyar Táncművészeti Főiskola idén februártól rendes egyetemi rangot kapott.