Az 56-os Intézet ma a Széchényi-könyvtár alá tartozik: az állítólag Dózsa Lászlót ábrázoló emlékévplakát ügyében is a könyvtár sajtóosztálya lett volna illetékes, nem Rainer M. János vagy Eörsi László. Meg is kapták az írásbeli figyelmeztetést, két másik kollégájukkal együtt.
Írásbeli figyelmeztetést kapott az '56-os Intézet négy történésze, mert tavaly ők is megszólaltak az '56-os emlékév plakátbotránya ügyében – adta hírül a 444.
Az érintettek - Eörsi László, Rainer M. János, Sárközy Réka és Ungváry Krisztián – most nem nyilatkoztak az ügyben, mert nem akarják veszélyeztetni intézetük létét, és a történész szakmában amúgy is sokan tudnak a történtekről.
A fegyelmit éppen azért kapták, mert tavaly ősszel megszegték az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alá sorolt intézet szigorú nyilatkozási rendjét. Ahelyett, hogy elmondták volna véleményüket az 56-os emlékév vitatott plakátjának ügyében, a könyvtár sajtóosztályához kellett volna továbbítani a médiából érkező megkereséseket.
Eörsi és Ungváry annyit azért elmondott, hogy valóban figyelmeztetést kaptak, Ungváry panasszal is élt az intézkedés ellen.
A történészeket a könyvtár főigazgatója, Tüske László rótta meg tavaly november közepén.
A lap úgy tudja, hogy a négy történész közül háromnál valóban az volt az apropó, hogy elmondta véleményét arról, vajon Dózsa László (ez az állami verzió) vagy Pruck Pál szerepel-e az 1956-os forradalom során készült felvételen. Rainer M. János azt mondta, az egész plakátügy a mai emlékezetpolitika csődjét is jelzi. Hozzá hasonlóan Eörsi és Sárközy is nyílt kritikát fogalmazott meg.
Újabb történész a Pruck-ügyről: "a mai emlékezetpolitika csődjét és alapvető kudarcát jelzi"
Már rég nem az eredeti, identitásproblémáról szól a Pruck-Dózsa-ügy, vagyis az, ki szerepel az egyik kiemelt, 1956-ról megemlékező archív fotón. Schmidt Máriáék személyes támadásként fogják fel az ügyet, de egy, most megszólaló történész, az 56-os specialista Rainer M. János a kormány emlékezetpolitikájának kudarcának is tartja az ügyet.
Ungváry Krisztián viszont azért kaphatott figyelmeztetést, mert október 23-án, miután a Kossuth téri fütyülős tüntetésen megütötték, közölte a nyilvánossággal, hogy Brüsszel nem Moszkva.
Tüske László elmondta, hogy a nyilatkozati rendelet világosan fogalmaz, ez alapján döntött a feddés mellett. A rendelet azonban csak akkor írja elő, hogy a könyvtár sajtóosztályára kell küldeni a sajtómegkereséseket, ha azok az OSZK általános működésével és terveivel kapcsolatosak. A 444 szerint az OSZK-ban, ugyanúgy minst a történész és levéltáros szakmában
a többség tényként kezeli, hogy Tüske László főigazgató nem önszántából, hanem nyomásra cselekedett.
(Kapcsolt képünkön az állítólag Dózsa Lászlót ábrázoló plakát ihlette mémek egyike látható.)
