Papíron lesz csak átláthatóbb az önkormányzati üzlethelyiségek bérbeadása az I. kerületben, ha csütörtökön a tervezett formában fogadják el a bérleti díjakat elvben piaci alapon rendező rendeletet. A kerület vezetése döntéseivel és tétlenségével is azt igazolja, hogy továbbra is az önkényes döntésekben érdekelt.
Közel egy éve áll üresen egy üzlethelyiség az I. kerületi Hattyú utcában. Hiába kérik a lakók, az önkormányzat nem írja ki a megüresedett üzlethelyiség bérlésére vonatkozó nyilvános pályázatát. Mi ennek a halogatásnak az oka, ha a lépéssel még pénzt is kereshetne a kerület? A választ erre a kérdésre az érintett lakók is szívesen tudnák. Őket a hivatalos magyarázat hiánya megerősítette abban a gyanújukban, hogy az üzlet végül a szomszédos sörszaküzlet üzemeltetőjénél köt ki. Ez pedig a lehető legrosszabb hír lenne számukra.
A szóban forgó boltot ugyanis sörözőként működteti a bérlő (az üzlet egy hete műszaki okok miatt zárva van – a szerk). A hangzavar, a cigifüst és az üzlet előtti koszos és büdös járda pedig ellehetetleníti az ottlakók életét, panaszolják az érintettek. Vagyis nagyon nem mindegy nekik, mi lesz az üres üzlettel.
„Az önkormányzat illetékesei az érdeklődőknek homályos válaszokat adnak, sok esetben valótlan és kedvezőtlen információkat közölnek a bérlemény állapotáról, például, hogy a pincerész nedves, penészes” – sorolja a problémákat idősebb Maly Róbert, az érintett ház egyik lakója, aki maga is kivette volna a szóban forgó üzletet, de nem járt sikerrel.
A hivatal ahol tud, nem segít
„Érdeklődő e-mailjeimre vagy nem válaszolnak, vagy a határidőt különböző kifogásokkal távolabbi időpontra tolják” – magyarázza az időhúzási technikát. Állítja, ismer olyan érdeklődőt, aki végül is azért lépett vissza a helyiség bérlésétől, mert az önkormányzat többszöri ígérete ellenére nem írta ki a bérleti pályázatot.
„Jól felfogott érdekünk szerint, segíteni szerettük volna az üresen álló üzlethelyiség kiadásában, ezért megkértük ingatlanok kiadásával foglalkozó ismerősünket, hogy segítsen megfelelő bérlőt találni az üzlethelyiség üzemeltetésére” – mesélte Maly, hozzátéve, amikor az ingatlanos megkereste az önkormányzat ingatlanok kiadásával foglalkozó ügyintézőjét, érdeklődésére azt mondta, hogy nincs a Hattyú utcában kiadó üzlethelyiség. Miután az ismerős kitartóan állította, hogy van ilyen önkormányzati helyiség a Hattyú utcában, a kolléga váltott: előbb azt mondta utánanéz, majd néhány perc elteltével már azt közölte: „nem áll módjában felvilágosítást adni”.
A felmerülő kérdésekre a hvg.hu sem tudott valódi válaszokat kicsikarni. „A Budavári Önkormányzat a Hattyú utca 4. szám alatt található üres helyiséget pályázat útján fogja hasznosítani, bérbe adni” – közölték szűkszavúan, sokat sejtetően hozzátéve, a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján.
Árszabás ártó szándékkal
Nem csak a fenti a példa mutatja, hogy sok szempontból sajátos, más megfogalmazásban erősen mutyigyanús az I. kerületi önkormányzat ingatlankiadási gyakorlata. „Nincs tisztázva, mi a célja a lakások és üzlethelyiségek kiadásának, nincs sehol leírva vagy kimondva, így se a rendeleteket, se az egyedi döntéseket nem tudjuk semmihez igazítani, a kerület vezetőinek pillanatnyi határozatai érvényesülnek. Számtalan legitim cél volna (például bevételszerzés, gazdaságélénkítés, a helyiségek értékének megőrzése, munkahelyteremtés), de nem ezek történnek, hanem a kerületi vállalkozók pórázon tartása, egy klientúra-rendszer, hűbéresi rendszer kiépítése. Az egy kézben összefutó, átláthatatlan döntési mechanizmus miatt mindez a korrupció melegágya” – fogalmazott blogján V. Naszály Márta (Párbeszéd) I. kerületi képviselő.
Egyik napról a másikra nem csupán a duplájára, hanem akár a nyolcszorosára is emelkedhetnek az ingatlanok bérleti díjai a Várban, ahogy az a Ruszwurm cukrászda esetében is történt – ez az egyik legnagyobb félelmük az ott önkormányzati bérlakásban élőknek, illetve az üzlethelyiségek bérlőinek. Rögtön ez után következik a félelmek sorában a rettegés az újkori kisajátítástól (erre kiemelt állami beruházások esetén, bizonyos feltételekkel, valóban van is mód).
Addig nincs semmi baj, amíg az adott ingatlant ki nem nézi magának valaki
– mondják a Várban élők. Ha viszont valakinek a bejelentkezése az önkormányzatnál nyitott fülekre talál, akkor a bérleti díj emelésével vagy – ahogy a hírek szerint néhány esetben történt – erős ráutalással könnyen kipenderíthető az amúgy határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlő is. Mondhatni, „önszántából”.
Nyomozásra gyors sebtapasz
A piaci ár töredékéért barátoknak, ismerősöknek juttatott lakáskiadások kapcsán, hűtlen kezelés miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen ügyészi utasításra nyomozás is indult. Nyilván ettől nem függetlenül döntött úgy a közelmúltban az I. kerületi önkormányzat, hogy megújítja a lakásbérlésről szóló rendeletét. Eszerint már nem a polgármester, hanem egy önkormányzati testület dönt majd a pályázatokról. Az üzlethelyiségek bérleti díjáról azonban nem szól a rendelet – ezt pótolhatja csütörtöki ülésén a képviselő-testület.
A V. Naszályi Márta által nyilvánosságra hozott tervezet szerint az önkormányzat a jövőben „piaci alapon” határozza meg a bérleti díjat. A kerületet négy övezetre osztották. A legdrágább, „nagy forgalmú övezetben” 49 ezer forint lesz a négyzetméterár évente, a legolcsóbb az „egyéb” néven futó övezetben 20 ezer forintot számolnak majd alapból. Ez azonban még nem a végleges bérleti díj: különböző szempontok alapján lehet majd csökkenteni és növelni is a fizetendő összeget.
„Meglehetősen ötletszerű a felsorolás, nem látszik benne a racionalitás” – értékelt lapunknak V. Naszályi. A képviselő emellett több hibát is kiszúrt a tervezetben: olyan utcák is fel vannak sorolva kiemeltként, ahol nem járnak emberek, vagy nincs is bolt, mint a például a Vám utcában. Az amúgy igen forgalmas Krisztina tér pedig egyszerűen kimaradt a felsorolásból. Arról viszont egy szó sem esik, hogy mi legyen a megürült üzletekkel – pedig ezzel kezdődhetne az ingatlankiadások átláthatósága.
Amúgy a rendeletalkotási munka minőségét jól mutatja, hogy az anyag hemzseg a helyesírási hibától is. „Ez a papír arra való, hogy ha valamit el akarunk érni, lehessen valamire hivatkozni, de a sok egyéni megállapodástól ez is csak egy átláthatatlan rendszer lesz” – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve, még mindig hiába kérdezi az illetékesektől, hogy valójában mit is akar az önkormányzat az ingatlankiadásokkal.
