A médiatanács nem illetékes a Jobbik-elnökről szóló lejárató TV2-riportok ügyében, mert csak akkor lép akcióba, ha emberi méltóság sérült. Vonáról az ominózus riportban azt sugallták: elismerte, hogy meleg. A médiahatóság helyett ment volna bíróságra Vona Gábor – írták. Nem indul vizsgálat a felvillanó Paks-reklámok ügyében sem a TV2 ellen, mert nem elég rövidek. Megbüntették viszont az RTL Klubot és a Centrál Médiát, és figyelmeztették a Klubrádiót.
Mivel a médiatanács csak az emberi méltóságot általánosan sértő esetekben illetékes, a testület nem indít eljárást a TV2 hírműsorában megjelent, Vona Gábort személyében érintő riport miatt – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken.
A riportban azt a látszatot keltették, mintha Vona maga is elismerte volna, hogy meleg, amit korábban Terry Black celeb állított róla ugyanezen a csatornán. Bevágtak hozzá egy leleplezőnek szánt fényképet is, amiről utóbb kiderült, hogy egy nyilvános pártrendezvényen készült.
Újabb elképesztő hírhamisítás a TV2-n
A Tények azt a látszatot keltette, mintha Vona Gábor elismerte volna, hogy melegbulikba járt.
Az NMHH leírta, a hozzá érkezett bejelentés szerint a november 14-i Tényekben hamis színben mutatták be a Jobbik elnökét. A sajtó-helyreigazítási, személyiségi jogokkal kapcsolatos ügyek azonban nem médiajogi, hanem büntető- vagy polgári peres eljárásban elbírálható jogsérelmek. A médiatanács csak olyan, emberi méltósággal kapcsolatos esetekben járhat el, amelyek túlnyúlnak egy konkrét magánérdek sérelmén, és ahol az emberi méltóság tiszteletben tartását a médiát figyelemmel kísérő közönség érdekében szükséges elvárni – közölték.
Nem elég rövid a 0,7 másodperces Paks-reklám az eljáráshoz
Nem indul eljárás a TV2-n leadott, épp csak felvillanó Paksi Atomerőmű-hirdetések miatt sem. A több párt képviselői által benyújtott panasz alapján indított hatósági vizsgálat megállapította: a hirdetések 0,7 másodpercig látszottak, amely a szakirodalomban elfogadott 0,23-0,5 másodperces érzékelhetőségi határértéknél hosszabb, emellett azokat megfelelően elkülönítve sugározták a reklámblokkokon belül. Emiatt nem vetődött fel a reklámok tudatos észlelhetőségét előíró, a médiaalkotmányban rögzített rendelkezés megsértése – indokolt az NMHH.
A közleményben megjegyezték, hogy ez a reklámtechnika nem ismeretlen a magyar hirdetési piacon:
2015-ben kilenc hasonló kampány futott a TV2 és a Super TV2 kínálatában.
A kormányhivatal azért csak megvizsgálja a felvillanó reklámot.
A TV2 Tények október 4-ei adásában közzétett "Saját fiát molesztálhatta az apa" című riport miatt érkezett panasz nyomán sem tud eljárni érdemben a médiatanács, mert ebben az esetben sem a közérdek sérült, ugyanis a panaszt az egyéni jogok sérelmére alapítva nyújtották be. A kérelem ezért nem minősül médiajogi ügynek, így a testületnek nincs hatásköre eljárni – írták.
Hangos reklám, korhatárkarika és magyarzene-kvóta miatt viszont lecsaptak – más műsorszolgáltatókra
Az RTL Klub szolgáltatóját túl hangosan közzétett reklámblokkjai, illetve műsorelőzetesei miatt 240 ezer, a Sport1 és a Sport2 médiaszolgáltatóját 300 ezer, a Story5 és a Galaxy Tv üzemeltetőjét 225 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a testület.
A korhatárkarikák feltüntetésének részleges vagy teljes mellőzése miatt a médiatanács a Heti Tv újság kiadóját, a Central Médiacsoport Zrt.-t 50 ezer forintos bírság megfizetésére kötelezi, illetve e területen első alkalommal regisztrált jogsértések miatt pénzbírság nélkül, felhívással figyelmezteti az rtlklub.hu, valamint a TISZApART TV szolgáltatóit.
A Tatabányai Közösségi Televízió szolgáltatójára 50 ezer forint bírságot szabott ki a grémium, mert a Képújság című műsora alatt szóló Forrás Rádióval jogosulatlanul kapcsolódott hálózatba. A testület emellett a szolgáltatót figyelmeztette a saját készítésű műsorok minimumarányának betartására is.
A testület a nyíregyházi Mustár Rádiót 20 ezer forint bírsággal sújtotta, a Klubrádiót pedig pénzbírság kiszabása nélkül, határozatban figyelmeztette, mert egy augusztusi adáshetük mintavételes hatósági vizsgálata alapján kevesebb magyar zenét sugároztak a szerződéseikben vállaltakhoz, illetve a törvényben előírt kvótákhoz képest. Továbbá az utóbbi szolgáltató néhány százalékkal több ismétlést adott közre, mint amennyit a szerződésében rögzítettek.