Farkas Mihály eltűnése után tártuk fel, hogy noha megélhetési gondokkal küzdött, milliárdos cégbirodalma van. Most, hogy minden bizonnyal meghalt, kiderült, hogy már nincs meg a cége.
Februárban írtuk meg a Farkas Mihály (teljes nevén Farkas Mihály Ambrus) különös történetét. A zenészkörökben nagyra tartott dzsesszzongorista magánélete korántsem volt problémamentes, bár szenvedélyes futó volt, nem vetette meg az alkoholt, és folyamatosan anyagi gondokkal küzdött. Egyetlen értékesebb vagyontárgya az a társasházi lakás volt, amelyet még édesapjától örökölt, ezen kívül becsben tartott holmija csak elmaradhatatlan hátizsákja volt. Pontosabban csak tavaly novemberig volt elmaradhatatlan a hátizsák, ugyanis akkor azt hátrahagyva Farkas Mihály rejtélyes módon eltűnt.
Barátai nem tudták hová tenni az esetet, elmondásuk szerint ugyanis Farkas – a megélhetési nehézségek ellenére – kifejezetten jókedvű volt akkoriban, és komoly terveket szőtt. Ismerősei egy Facebook-oldalt is létrehoztak keresésére. A rokonok, pályatársak aggodalma azonban nem lett volna elegendő, hogy országos figyelmet kapjon az ügy, ehhez az is kellett, hogy a cégiratokból kiderüljön: az ágrólszakadt muzsikus egy milliárdos cégbirodalom tulajdonosa.
Keressük! Nincstelen zenész milliárdos cégbirodalommal
Tavaly november 22-én, vasárnap eltűnt a zenészkörökben jól ismert dzsesszzongorista, Farkas Mihály (teljes nevén: Farkas Mihály Ambrus). Az 54 éves férfi II. kerületi lakásából úgy távozott, hogy valamennyi személyes holmiját - kabátját, telefonját, cigarettáját és egyik szenvedélyéhez, a futáshoz nélkülözhetetlen futóholmiját is - hátrahagyta. Bár a rendőrség kezdetben öngyilkosságra gyanakodhatott, barátai értetlenül állnak az eset előtt.
Az SDA-csoporthoz tartozó cégek évek óta milliárdos forgalmat bonyolítanak le, állami megrendelésekben nem szenvednek hiányt. Partnerük volt a többi közt a NAV, az OEP, a Nemzeti Közlekedési Hatóság is. Az állammal való kapcsolatukkal legutóbb tavaly nyáron foglalkoztunk, amikor az SDA Informatika Zrt. nyílt pályázaton kívül elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) háttérintézménye, az Educatio Kft. megbízását az egyetemeken használt, az állam által már megvásárolt Neptun nevű szoftver továbbfejlesztésére. A tervezett 540 millióhoz képest a cég 800 millióért vállalta a feladatot, végül 940 milliót számlázott, és megszerezte a későbbi karbantartás lehetőségét is.
A vezérhajó, SDA Informatika Zrt. tavaly 1,3 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 108 millió forintos mérleg szerinti eredményt ért el, de csoporthoz tartozik még az SDA DMS Zrt., amely (tavalyi nettó árbevétele majdnem félmilliárd forint, mérleg szerinti eredménye 30 millió), illetve több más társaság is. (Például az SDA Stúdió Kft. vagy a Max & Future Kft.) Ezekben a cégekben az a közös, hogy mindegyiküket az RC Invest zártkörűen működő részvénytársaság birtokolja. A zrt. többségi tulajdonosa – mint ahogy télen megírtuk – pedig nem más, mint Farkas Mihály, a szegény zenész.
A cégcsoport kulcsfigurája Fauszt Zoltán, aki az RC Investben (és még más cégben is) vezérigazgatói tisztséget tölt be. Ha ritkán is, de ő nyilatkozik a cégek ügyeiről, és ő képviseli a társaságokat hivatalos eljárásokban. Ezenfelül pedig ő lett a tulajdonosa annak a lakásnak, ahol Farkas Mihály élt, amelyet a zenész apjától örökölt, és ahonnan tavaly novemberben eltűnt. Azaz, ahogy februárban fogalmaztunk: Farkas társtulajdonolja a Fauszt munkahelyéül szolgáló céget, míg Fauszt birtokolja a Farkas otthonául szolgáló lakást.
A furcsaságokról cikkünk írásakor természetesen megkérdeztük Fauszt Zoltánt is. Az üzletember válaszolt kérdéseinkre. Elismerte, hogy a társaságokat végső soron Farkas Mihály tulajdonolja, de ezen kívül a cégcsoport működésében és terjeszkedésében nem talált semmi rendkívülit, ahogy Farkas Mihály anyagi helyzete is tulajdonosi pozíciója között feszülő ellentétet sem találta különösnek. Viszonyukról – beleértve a lakás tulajdonosváltását is – ennél bővebben nem akart nyilatkozni. Amiatt nem tűnt idegesnek, hogy az SDA-cégek üzemszerű működését nagyban nehezíti (egy részvénytársaságnak közgyűlést kell tartani,pénzügyi beszámolót és mérleget kell elfogadni), hogy egy eltűnt személy a tulajdonosa. Fauszt utalt rá, hogy a jog ismer erre a helyzetre megoldást.
Megszólal az eltűnt szegény milliárdos cégvezetője
Nem idegeskedi túl a több milliárd forintot szakító cégbirodalom hátterében álló üzletember, Fauszt Zoltán azt, hogy a cég tulajdonosaként bejegyzett nincstelen zenész ismerőse két hónapja eltűnt, az erről szóló értesüléseinkre legalábbis talányosan és szűkszavúan reagált. Az eltűnt Farkas Mihályról szóló hétfői cikkünk folytatását olvashatják.
Most úgy tűnik, fordulat állt be az ügyben, már a bulvárlapokban is szellőztetik a hírt, hogy egy az év eleje táján a Dunában talált holttestet DNS-teszttel sikerült azonosítani, és a holttest Farkas Mihályé. Rendőrségről származó információnk szerint tegnap postázták azt a határozatot, amelyben a bejelentő rokont értesítik a DNS-vizsgálat eredményéről. Mindenesetre az eltűnt személyek nyilvántartásáról törölték Farkas Mihály Ambrust.
Farkas Mihály halála nem csupán családi tragédia, hanem a cégügyeit is érinti. Elvileg az informatikai bizniszben nem túl járatos rokonsága örökölhetné a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező csoportot, illetve az azt tulajdonoló vagyonkezelő céget – ám a cégbírósági adatok az RC Invest tulajdonosaként már nem Farkas Mihályt, hanem Fauszt Zoltánt tüntetik fel.
Fauszt ez év május 26-án kelt levélben értesítette a cégbíróságot, hogy 94,76 százalékos befolyást szerzett a részvénytársaságban, vagyis gyakorlatilag egyedül övé a cég. A változást június 29-én jegyezték be, és ugyanekkor Farkas Mihályt törölték a tulajdonosok közül.
Fauszt a társaság közgyűlésének (ahol rajta kívül egyetlen részvényes vett részt) szintén május 26-án jelentette be, hogy minősített befolyást szerzett a zrt.-ben. Történt mindez kereken fél évvel Farkas Mihály eltűnése után, illetve hónapokkal föltehető halálát követően.
A magyar cégjog szerint nem kell különösebben igazolni a bejelentések valóságtartalmát, azokkal kapcsolatban az ügyvéd felelőssége merül föl. Nem kizárható, hogy a részvényátruházás egy korábbi opciós szerződés alapján történt, de ilyen létezéséről legalább a számlavezető pénzintézetet értesíteni kéne, illetve kellett volna.
Az üzletmenetnek mindenesetre nem ártottak a tulajdonosi háttérben zajló különös változások, az SDA-hoz tartozó SDA DMS Zrt. újabb állami megbízáshoz jutott, körülbelül egymilliárd forint megbízást kapott Budapest Főváros Kormányhivatalától az „egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) fővárosi és megyei kormányhivatalokban történő kiterjesztése és szakrendszeri illesztések megvalósítására”.
