Az egyik per tétje az a 20 millió forint értékű mezei leltár volt, amellyel a Nemzeti Földalap három éve tartozik a biogazdaságnak, de az ügyet elnapolták kedden.

A másik perben az egykor virágzó mintagazdaság az NFA földbérleti pályázatainak jogszerűségét támadta. A gazdaság arra alapozta keresetét, hogy előzőleg a Fővárosi Törvényszék érvénytelennek találta az NFA és a Mező Vidék Bt. között kötött földhaszonbérleti szerződést. Szerény vigasz, hogy ezzel a 452 hektárt elvesztő kishantosiak nem kaphatták vissza korábban bérelt földjeiket, megtámadták viszont a többi földbérleti szerződést – olvasható a Nol.hu-n.

A bíró azonban elutasította a keresetet, mert a bíróság nem tartotta megalapozottnak Kishantos azon érvelését, hogy a pályázatokat nem a birtokpolitikai irányelvek szellemében írták ki. Ez az ítélet homlokegyenest mást mondott ki, mint a konkrét szerződés semmisségét kimondó tavalyi határozat.

A bíró az ítélethozatal előtt megkérdezte a kishantosi gazdaság vezetőjét, lenne-e mondanivalója. Ács Sándorné azt válaszolta: lenne, de nem látja értelmét, az NFA érvelése szakmailag és jogilag is minden alapot nélkülöz.

A tárgyalás után Ácsné úgy nyilatkozott: az a tapasztalatuk, hogy mazsolázni lehet a törvényekből, mindig csak az lehet belőlük érvényes, ami a hatalmat szolgálja. A kérdés még nem dőlt el, fellebbeznek, és ha nyernek, az eredeti állapotot kellene visszaállítani. Ez azonban nehéz lenne, mert az egykori biogazdasági földeket teleszórták vegyszerekkel, és az állam pedig áruba bocsátotta azokat.

A lenullázott biogazdaság kártérítési ügyekben is perli az államot. Ácsné szerint 117 millió forintos konkrét kár érte őket azzal, hogy a biogazdálkodással érintett földek visszaestek a vegyszeres kezelésbe, a magyar államot pedig becslése szerint félmilliárdos kár érte, úgy, hogy közben elveszett egy jelentős nemzetközi hírű intézmény, amely közcélokat szolgált.