„Ma 12 éve alakult a Jobbik párttá. Az ünnepi évforduló alkalmából éppen most írok egy hosszabb tanulmányt a jövő feladatairól, amit remélhetőleg ma befejezek és holnap meg is jelenik majd"

– írta október 24-én Vona Gábor és ígéretét betartva az Alfahír ma közölte is a Jobbik-elnök „Októberi gondolatok – Mi vár a migrációs krízis után Magyarországra?" című dolgozatát. A tanulmány a politikai kiáltvány és a nagyívű elemzés közötti zónába esik, amelyben Vona nem csak a Jobbik stratégiáját magyarázta el, hanem felvázolta világképét is.

Itt a XXI. század!

Mindig az egyenes út a legrövidebb, de nem mindig van egyenes út

– kezdett bele mondandójába rögtön zen mesteri magasságokban Vona Gábor. Ehhez a későbbiekben is tartotta magát: ahol elkezdett belebonyolódni saját okfejtésébe, ott inkább misztikus homályba burkolta szavait.

Vona Gábor a Jobbik májusi kongresszusán

Fülöp Máté

Az út metafóriával a néppártosodás kérdését vezette fel a pártelnök: nyugtatta a kritikusokat és bizonytalanokat, hogy „az ügyes és okos vándor" mindig több útitervet készít, ettől azonban a célállomás nem változik. Márpedig az út bizonytalan, hiszen történelmi változásokat orront Vona:

• elnyúlik a „gazdasági pangás,"
• egyre több a háborús góc,
• erősödik a migrációs krízis.

– Vona már a Nyugat alkonyát vizionálja, szerinte „Spengler elégedetten csettint a túlvilágon." Muszlimmá válik Európa? Szétesik az Unió? Beleszólhatunk a „fejünk felett zajló amerikai és orosz mérkőzésbe?" Megannyi megválaszolhatatlan kérdés, viszont Vona szerint egy biztos: a hosszú XX. századnak vége és elkezdődött az új kihívásokkal teli XXI. század!

Jöjj és lásd!

De mi a helyzet Magyarországgal a történelem vad viharában? Vona nem nyugodt: „a Jobbik által javasolt és a kormány által felépített kerítés csak ideiglenesen véd meg bennünket":

• az országban rosszak a gazdasági és szociális állapotok,
• megosztott a társadalom,
• tömeges az elvándorlás,
• a cigányság integrálhatatlan
• a politikusok korruptak
• és „demográfiai végzet" fenyeget.

– sorolta Vona Gábor János jelenéseit megszégyenítően az ország gondjait. A „legerősebb ellenzéki párt vezetőjeként" Vonát nem érdekli a migránsválság okozta megingás és hogy csak tapsolnak a Fidesznek: messzebre tekint ennél és igyekezett Orbánhoz hasonlóan történelmi színfalak előtt leírni a helyzetet. És azt, hogy ebből következően miért és hogyan kellene megverniük 2018-ban a Fideszt.

Egyszer biztosan lesz Jobbik-kormány

Azt borítékolja Vona, hogy 2018-ban kormányváltó hangulatban lesz az ország, de több dolog kell a Fidesz megveréséhez. Szerinte egyelőre a Jobbik is távol van attól, hogy hatékonyan lépjen fel a kormánypártok ellen, a baloldal viszont „fényévekre." A pártelnök szerint három dimenzióban kell erősödniük, hogy szabad legyen a pálya 2018-ban:

• „alkalmassági faktor", azaz a kormányzóképesség kérdése
• erő, azaz politikai fegyverarzenál hatékony bevetése
• „hitelességi verseny", azaz ki a korruptabb?

Stiller Ákos

Vona szerint az utolsóban vannak lépéselőnyben, mert még nem kormányoztak és „tiszták." Hiába próbálják őket „besározni", ez nem fog menni, mert nem „korrupciós mechanizmusokra" épül a Jobbik – állította a pártelnök. Végső konklúziónak azt vonta le, hogy nem lesz könnyű megverni a Fideszt, de ha nem is '18-ban, egyszer biztosan lesz Jobbik-kormány.

Felnőtt a radikális kamasz

A választási győzelemhez azonban néppárttá kell válni, Vona szerint csak így képviselhető a „nemzet egésze". Sem „nemzeti radikális rétegpártként", sem „opportunista tucatpártként" nem érhető el a vágyott cél:

egy felelős néppártnak éreznie kell az ideális és a reális közötti határvonalakat. Éppen ez az érzék különböztet meg egy „kamasz” rétegpártot egy felelős, felnőtt néppárttól.

– írta Vona, aki a „radikális kamaszok" nélkül 2010-ben nem jutott volna be a parlamentbe. A Jobbik-elnök azonban világossá tette, hogy új szelek fújnak: a „megtévedt tagokat" megrendszabályozzák, az őrültség helyett a felelősség, a szétszórtság helyett a munka ideje jött el a pártban. Ettől függetlenül továbbra is számítanak a radikális szavazókra:

a Jobbik a néppárti útja során egyáltalán nem cserélt sem tartalmat, sem értékrendet. Formát, stílust, hozzáállást, munkamódszert igen, de önmaga lényegét nem.

A liberalizmus felfalta önnönmagát!

És hogy mit jelent egy néppárt a XXI. században? Nem egyszerű kérdés, Vona Gábor sem tudja még pontosan, de kapaszkodókkal szolgált írásában:

• a bal-jobb felosztás a múlté, a társadalmi valóságot már nem fedi ez a felosztás
• erre bizonyíték, hogy „mindenki képvisel szinte mindent"
• teljes a zavarodottság
• a XXI. században új törésvonalak vannak, de ezek még nem megfoghatóak

Mindez azárt van a Jobbik-elnök olvasatában, mert a liberalizmus felszámolta önnönmagát, mégpedig azért mert célt ért. Az európai emberek és pártok magukévá tették a liberális alapeszméket, ezért a liberalizmus „témátlanná vált" – világított rá Vona a liberalizmus paradoxonára. A pártvezér szerint nem maradt szegény liberálisoknak más, mint a deviánsok érdekképviselete és a „náci veszéllyel riogatás."

Vona Gábor szűkebb pátriájában, Gyöngyösön

Fülöp Máté

Innen csak egy lépés Vona gondolatmenetében, hogy a liberálisokkal összefonódott baloldalt is maga alá temette a történelem. Erre rásegített, hogy már a „szociális és jóléti témák is szétterültek a teljes politikai spektrumon." Viszont ha nincs baloldal, akkor nincs jobboldal se – ugrott egy nagyot Vona.

Új politikai koordináta rendszer

Miután a Jobbik-elnök felszámolta az ismert politikai koordináta rendszert, magabiztosan jelentette ki:

Meggyőződésem, hogy az a korszerű konzervatív néppárt, ami felé a Jobbik ma tart, a jövő politikai közepét fogja jelenteni.

Azonban ezt Vonának nem sikerült meggyőző érvekkel alátámasztania, ezért ismét belebújt zenmesteri vagy oravecz nórai köpönyegébe:

nem az embereket kell a koordinátákhoz, hanem a koordinátákat az emberekhez igazítani.

Hoppá! Szóval az új XXI. századi koordináta rendszer olyan, ami az emberekhez igazodik és a konzervatív néppárttá vedlett Jobbik van a közepén. De tovább is van, kiderül kik állnak a centrum két oldalán:

A két politikai embertípust a konfliktusokhoz való hozzáállás alakította ki; mind a konfliktuskeresőt, mind a konfliktuskerülőt. A XXI. század új politikai közepének ezzel a két típussal kell majd farkasszemet néznie.

Ki van a középpontban?

Fülöp Máté

Ugyanis Vona szerint bal-, illetve jobboldali embertípus nem létezik, csak a konfliktusokhpz való hozzáállás a fontos. Példákat is hoz gyorsan a pártelnök a magyar poltika történetéből.

• Híres konfliktuskerülők: Antall József és Medgyessy "D-209" Péter.
• Híres konfliktuskeresők: Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor.

Azonban ők mind „felelőtlenek és rombolók", mert nem a megoldásra koncentrálnak, hanem a túlélésre. Ezzel szemben az új közép politikusai: felelősségteljesek.

Mit kíván a Jobbik?

Aki elég kitartó volt, az ezek után megtudhatja, hogy mit akar a Jobbik. A lényeg, hogy először el kell söpörni mindent, ami nem XXI. századi, majd jöhet a három nagy hármas.

Külügyi stratégiájuk egy nemzetközi háromszög, sarkai:

• Németország
• Oroszország
• Törökország.

Társadalomfilozófiájuk a meritokratikus demokrácia, amelynek hármas alapzata:

• tehetség
• szorgalom
• tisztesség.

Gazdaságpolitikájuk az ökoszociális nemzetgazdaság, ami:

• ökológiai
• szociális
• és nemzeti.

Tovább kellemes vasárnap délutánt és jó pihenést kívánunk!