22 ezer forintért ölt a kaposvári trafikban B. Péter, akit a falujában csendes, visszahúzódó embernek ismertek, és aki azért ment dohányboltot rabolni, hogy legyen pénze elköltözni otthonról. A vagyonvédelmi kamara elnöke szerint nem elég a dohányboltok kirakatainak elsötétítését megszüntetni, a kamera mellett a pánikgomb sem ártana.
Egy 21 éves lánynak kellett meghalnia ahhoz, hogy kezdeményezzék a dohánybolt-kirakatok elsötétítésének megszüntetését, pedig már több éve figyelmeztettek arra rendőrségi szakmai körökből, hogy a sötét ablaküveg növeli a rablások veszélyét. Az április 22-i tragédia után egy nappal rablás közben érték tetten és fogták el rendőrök egy debreceni dohánybolt rablóit. Néhány nappal korábban pedig egy szolnoki trafikból próbált egy férfi késsel a kezében pénzt szerezni, még ha nem is járt sikerrel.
Hogy a dohányboltok veszélynek vannak kitéve, az a trafiktörvény életbe lépése után már 2013-ban kiderült. Az esztendő második felében – a rendőrség adatai alapján – 230 alkalommal követtek el bűntettet trafikok ellen, az esetek fele betöréses lopás volt; rablás mintegy ötven történt. Hetente átlagosan nyolc-kilenc dohánybolti bűnügy növelte a rendőrség munkáját.
22 ezer forint egy ember életéért
Kaposváron, az április 22-i, emberöléssel végződött rablás volt a második idén a megyében – közölte a hvg.hu-val Szijártó István alezredes, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója. Elmondta, a tettes három-négy nappal a történtek előtt döntött, hogy akár gyilkosság árán is, de pénzt szerez kisebb kereskedelmi egységek, köztük trafikok kirablásával, hogy otthonról elköltözhessen, és függetlenítse magát a szüleitől.
Az érettségi előtt álló húszéves sántosi B. Péter édesapja munkásruhájába öltözött be a rabláshoz a dohánybolt közelében, az arcát pedig egy pólóból készített sállal takarta el. A trafikban egyedül lévő eladót egy kenyérvágó késsel kényszerítette a bevétel átadására. A pénztárban lévő 22 ezer forintot megkapta, de attól tartott, hogy az alkalmazott értesíti a rendőrséget, ezért a késsel többször megszúrta a fiatal nőt. „Több szúrás közül négy szúrás egyenként is halálos sebet ejtett” – számolt be a bűnügyi igazgató az orvosszakértő megállapításáról.
A tettest lakossági bejelentés alapján fogták el, amihez segítséget nyújtott, hogy a dohánybolt környékén található térfigyelő kamerák egyike jól felismerhető képet készített róla. Sántoson, a bejelentett lakhelyén keresték először a tettest, de kiderült, Kaposvárra ment az ott élő édesapjához. A szülő tájékoztatása alapján tudták meg a rendőrök, hogy a városi kórház urológiai osztályán van, ahol aztán sikerült is elfogni a gyilkost. „B. Péter mindenre kiterjedő, beismerő vallomást tett, és megmutatta azt is, hogy hol rejtette el a rabláshoz használt ruháit és a kést. Ezeket a helyi szabadidő park tavában sikerült is megtalálni” – tette hozzá az alezredes. Megjegyezte, a tettes visszahúzódó volt, még falujában se nagyon ismerték.
A sötétített fólia biztonságérzetet ad a tettesnek
Tarjányi Péter rendőrségi szakértő Facebook-oldalán többször írt arról, hogy „a trafikok „elsötétítése” gond. Nem csak a kaposvári gyilkossággal kapcsolatban, hanem már egy évvel ezelőtt is. „Tegnap este ismét kiraboltak egy dohányboltot. Sokadszorra mondom: a lefóliázás miatt egyre több ilyen támadás lesz, mert az elkövető biztos lehet abban, hogy az áldozat nem kap kintről segítséget. Sőt, ha a tettes valami miatt bent ragad a rablás helyszínén a kiérkező rendőrök nehéz helyzetben lesznek, mert akadályozni fogja őket ez a kötelező elsötétítés" – írta Tarjányi, aki szerint, "ha rossz döntés hoztak, nem a politikai egót kellene félteni, hanem beismerni a hibát, és kijavítani azt”.
A sötétített kirakatüveget a személy- és vagyonvédelmi kamara elnöke, Német Ferenc önmagában nem tartja a rablások fő motivációjának. De azért az szerinte is fontos lenne, hogy kamerával és pánikgombbal is fel legyenek szerelve a trafikok, és szerinte az sem szerencsés, hogy az eladó gyakran egyedül van a dohányboltokban.
