A TEK vezetője "nem állt volna tétlenül", ha Orbán Viktort megtámadják a párizsi terrorellenes megmozduláson. A nemzetközi együttműködés jól teljesít, öt-hat alkalommal hoztak haza magyar túszt a Közel-Keletről ennek segítségével, de a magyarországi terrorelhárításra további kihívások várnak szerinte. A menekültügy terén erősítésre van szükségük, és az állományt is bővíteni kellene – mondta Hajdu János, aki a lehallgatásokkal kapcsolatban biztosította a civileket: csak azzal foglalkoznak, aki terrorcselekményre készül.
A csütörtöki Heti Válasznak adott interjút Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetője.
Hajdu, akit a párizsi terrorelenes menetben Orbán Viktor miniszterelnök mögött fotóztak le, azt mondta, "nem tud kibújni a bőréből", ott volt a kormányfő, és "ha kockázatos helyzet alakult volna ki, nem állt volna tétlenül". Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a Párizsban és Belgiumban történtek miatt Magyarország nem vált érintetté.
Angela Merkel német kancellárt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt közelgő budapesti látogatásukon a TEK a készenléti erőkkel közösen fogja biztosítani
Hajdu Jánost az interjúban többször kérdezték a magyar menekülthelyzet és a terrorizmus összefüggéseiről. Úgy fogalmazott: "Nem tudunk minden migráns mellett ott állni, de mindent megteszünk, amit a jogszabályok megengednek. (...) Ha egy menekült veszélyes, nem engedjük tovább. Ha később derül ki, hogy terrorcselekményt akar elkövetni, megtaláljuk."
"A TEK-nek erősítésre van szüksége"
A terrorelhárítás ellenük az előzetes felderítés és a nemzetközi együttműködés segítségével tud fellépni – tette hozzá. Hajdu megemlítette, hogy két éve felkutattak két Törökországból érkező elkövetőt, akik Németországban terveztek vonatot robbantani. Az egyik merényletre készülő Magyaroszágon "pihent", amikor a TEK megtalálta – végül az osztrák hatóságok fogták el. Tavaly az Iszlám Államhoz csatlakozni akaró franciákat és egy holland diáklányt is elfogtak Magyarországon, őket a nemzetközi körözési rendszer segítségével sikerült megtalálni. A Közel-Keletről pedig hasonló eszközök igénybevételével "öt-hat alkalommal hoztak haza magyar túszokat".
Hajdu elmondta, szeretne elmozdulni a terrorhírszerzés irányába. Tavaly óta szorosan tartják a kapcsolatot a válságövezeti magyar nagykövetségekkel, hogy még több információjuk legyen a térségről. "A TEK-nek erősítésre van szüksége, elsősorban a menekültügy terén" – tette hozzá. A riporter felvetésére, miszerint a bevándorlók "90 százalékban muszlimok, miért nem vizsgálják őket?", Hajdu úgy felelt, mert a szabályozás nem teszi lehetővé. "Ez most változhat, de a TEK-et bővíteni kell" – mondta.
Lehallgatás: "nem foglalkozunk azzal, aki nem tervez terrorcselekményt"
Később hozzátette, megvan a veszélye annak, hogy gyanús személyek bejutnak az unióba és terrorcselekményt készítenek elő. Magyarországnak is határozott elképzelései vannak arról, hogy mely területen kellene erősíteni. "Az állampolgár majd nyilván azt mondja, 'ne figyeljenek meg, ne hallgasson le senki'. Egyetértek ezzel civil állampolgárként. A TEK vezetőjeként pedig állítom: nem foglalkozunk azzal, aki nem tervez terrorcselekményt" – fogalmazott.
Hajdu az EU-ban mostanában fenyegető terrorcselekmények jellegéről is beszélt. Szerinte az al-Kaida térnyerése óta a terroristák másképp szerveződnek: az öngyikos merénylőkhöz hasonlóan saját erejükből terveznek, nincs sok előjele a terrorcselekménynek, "nem költenek a visszavonulási útvonalra, látványosan ki akarják végeztetni magukat. Félelmet akarnak kelteni és szerepelni a médiában".
