Újabb változások jöhetnek a Fővárosi Közgyűlés működésében. Az őszi önkormányzati választás előtt a parlament kétharmados többsége már átírta a választási szabályokat, így lettek tagjai az új, 33 fős testületnek a kerületi polgármesterek. Most a Fidesz-KDNP újabb módosító csomaggal alakítana a rendszeren: erősítenék a főpolgármester vétójogát, négyötödös többséghez kötnék a Fővárosi Közgyűlés feloszlatását, és utóbbinak a kerületekben is komoly következménye lenne, ha szükség esetén végül tényleg megszavaznák a képviselők.
Több olyan törvényt is módosítanának a csütörtökön benyújtott javaslatban, amelyek valamilyen módon érintik az önkormányzatok működését. Az előterjesztést a Fidesztől Németh Szilárd, Papcsák Ferenc, Dunai Mónika, Fónagy János és Kucsák László, a KDNP-től pedig Simicskó István jegyzi.
A Fővárosi Közgyűlés feloszlatását az eddigieknél komolyabb, négyötödös többséghez kötnék, és azoknak, akik megpróbálnak ilyen indítványt megszavaztatni, számolniuk kellene egy másik következménnyel is. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt kiegészítenék ugyanis azzal, hogy a fővárosi közgyűlés feloszlása esetén időközi választást kell majd kiírni az összes fővárosi került polgármesteri tisztségére. Vagyis, ha borul a Fővárosi Közgyűlés, borulnak a kerületi polgármesteri posztok is.
Az önkormányzati törvény módosításával lehetővé tennék, hogy a személyi és intézményi kérdésekről a Fővárosi Közgyűlés csak a főpolgármester javaslatára dönthessen.
Emellett erősítenék a főpolgármester vétójogát: Tarlós István a jövőben egy adott ügyben annyiszor kezdeményezhetne ismételt eljárást, amennyiszer csak akar. Ilyen esetekben a képviselő-testület már minősített többséggel hozhatna újabb döntést, döntéseket.
A törvényjavaslat lehetővé tenné azt is, hogy a fővárosi védelmi bizottság munkájában a főpolgármester helyett az általa kijelölt főpolgármester-helyettes vegyen részt.
Emelkedhet a főpolgármester illetménye, ami már most is megegyezik a szakminiszter illetményével, de a jövőben „a tisztség betöltésével járó fokozott munkateher” miatt megfejelnék egyéb juttatásokkal is, például az illetmény 15 százalékát kitevő költségtérítéssel, valamint „a minisztert jogszabály alapján megillető egyéb juttatásokkal” – derül ki az előterjesztésből.
Nem lenne összeférhetetlen a törvény elfogadása után, ha egy polgármesteri hivatal, vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét más településen önkormányzati képviselővé választják. Most az önkormányzati alapítású és annak tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok legfőbb szervének sem lehetnek tagjai önkormányzati képviselők. Mivel egyes gazdasági társaságoknál éppen a képviselő-testület a legfőbb szerv, ezért kellene megszüntetni az összeférhetetlenséget ilyen esetekben – derül ki az indoklásból.
Ugyancsak törvénybe foglalnák, hogy a megyei önkormányzatok székhelye csak a megyeszékhelyen lehet. Ez elsősorban Nógrád megyében teremthet majd érdekes helyzetet, mert ott nemrég úgy döntött a megyei közgyűlés, hogy a megyeszékhelyről, Salgótarjánból átköltöznek Balassagyarmatra.
