Boross Péter szóvá tette azt is, hogy Almássy Kornél akkoriban kétmilliárd forintot ígért a pártnak, de amikor megkérdezték, honnan származik a pénz, annyit válaszolt: nem mondhatja meg. Ez egy kicsit rávilágít az akkor kialakult lehangoló viszonyokra - jegyezte meg a politikus, aki vallomása után is többször megismételte, szeretné végre megtudni, mi volt annak a kétmilliárdnak a forrása. A volt kormányfő hozzátette: nem érti, hogy egy párt belső vitái miként vezethettek vádemeléshez.

Boross Péter, aki az 1990-es évek első felében, az Antall-kormány tagjaként belügyminiszter, valamint titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is volt, megjegyezte: azt is abszurdnak tartja, ha valóban titkosszolgálatok által készített telefonlehallgatások kerültek nyilvánosságra az ügyben. A büntetőper korábbi szakaszában tanúként arról is beszélt, hogy otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, és ő jobban megérti a vádlottakat, mint a feljelentőket.

A büntetőperben Dávid Ibolyát, az MDF korábbi elnökét és egykori párttársát, Herényi Károlyt kényszerítéssel vádolják, mert az ügyészség szerint titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával kényszerítették Almássy Kornélt, hogy lépjen vissza az MDF elnökjelöltségétől 2008 őszén.

A vádlottak tagadják bűnösségüket, Dávid Ibolya korábban többször is azt mondta: tisztességtelen eszközökkel próbáltak beavatkozni az MDF életébe, figyelembe véve például azt is, hogy Almássy Kornél ismeretlen forrásból kétmilliárd forintot ígért a pártnak.

A máig ismeretlen forrásból Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, valamint egy MDF-en belüli esetleges hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.)

Az ügyben vádlott volt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke is. Az ügyészség szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti, lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság egyszer már első fokon, nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól, jobbára bűncselekmény hiányában, az a döntés azonban csak Tóth Károly vonatkozásában emelkedhetett jogerőre, a másik három vádlottnál meg kellett ismételni az elsőfokú eljárást. Szilvásy György ügyében idén tavasszal született ismét elsőfokú felmentő ítélet. Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyében jövő év elejére várható elsőfokú ítélet.