A választások után új törvénnyel áll elő a kormány, amely megszüntetné a budapesti kerületek önállóságát – írja a Népszabadság. A lap szerint a változás csak 2019-től valósulna meg.
Az önkormányzati választások után, de még az idén a parlament elé terjesztik az új Budapest-törvény javaslatát – írja a Népszabadság a kormányoldaltól kapott információkra hivatkozva. Az új javaslat teljesen átrajzolná Budapest közigazgatását, a kerületek élén 2019-től ugyanis már csak afféle helytartók állnának.
A lap szerint a Belügyminisztérium 2011 nyarán három opcionális előterjesztést készített. Az első számú javaslat az volt, hogy megszűnik a kerületek önállósága, választott polgármesterek helyett kinevezett „helytartók”-hivatalnokok vezetnék, saját képviselő-testületük nem lenne. A másik verzió szerint marad a kerületi közigazgatási egység, de az „erős főváros” elv érvényesülne. A harmadik, az úgynevezett City-koncepció pedig arról szól, hogy Budapest 5-6 belső kerületét integrálnák, a külső kerületek ezt az „egységet” ölelnék körül. A különböző verziókat a Fidesz–KDNP 2011-es őszi hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésén is tárgyalták.
A Népszabadság úgy tudja, a mostani tervek szerint a Belügyminisztériumnak az a 2011-es javaslata élvezheti a miniszterelnök támogatását, amely szerint megszűnnének a kerületek önkormányzati közigazgatási egységekként, de erről még nem született hivatalos döntés.
Tarlós István főpolgármester a lapnak nem kommentálta azt az értesülést, amely szerint a miniszterelnök egy négyszemközti beszélgetésen biztosította arról, hogy Budapest közigazgatási rendszerének átalakítása csak a következő ciklustól, 2019-től lépne hatályba, de hozzátette, ő is úgy tudja, hogy Orbán Viktornak ez az álláspontja, amivel ő is egyetért. "Öngól és abszurd lenne ciklus közben változtatni, a választók becsapását is jelentené. És nem lehet a már megválasztott polgármestereknek egy-két év múlva azt mondani, hogy szevasztok" – mondta Tarlós István.
