Nem számolják újra a szavazatokat, csak mert kicsi a különbség
Nem lehet a szavazatok újraszámlálását kérni csak azért, mert a jelöltek szerint nagyon kevés vokssal maradtak el riválisuktól. Az újraszámlálás valójában ismételt újraszámlálást jelent, mert a jogszabály szerint minden eredményt legalább kétszer meg kellett számolni.
| 22 szavazaton múlhat a Fidesz kétharmada |
Még mindig nem lehet biztos a Fidesz kétharmada, habár a jelenlegi állás szerint a kormánypárt 133, a baloldali összefogás 38, a Jobbik 22, az LMP 5 mandátumot szerzett. Viszont ha a fővárosi 15. választókerületben megfordul a jelenlegi eredmény, akkor bukja a kétharmadot a Fidesz-KDNP. A hétfő reggeli helyzet szerint a budapesti XVIII. kerületben a kormánypártok jelöltje, Kucsák László mindössze 22 szavazattal vezet a baloldali jelölt, Kunhalmi Ágnes előtt 98,68 százalékos feldolgozottság mellett. A két induló 37,61, illetve 37,57 százalékot gyűjtött, de a végleges eredmény csak napok múlva lehet meg. Kunhalmi egyébként a külföldi számlái miatt lemondani kényszerült Simon Gábor MSZP-elnökhelyettes helyett indult itt. |
Az ország 10 280 szavazókörében vasárnap este megszámlálták a szavazatokat, 106 szavazókör urnáját azonban lezárták és nem számlálták meg a bennük lévő szavazatokat, ezekbe várják a külképviseleteken, illetve átjelentkezéssel szavazók voksait.
Több olyan választókerület is van, ahol kevesebb a két első helyezett jelölt közötti különbség, mint ahány voksot még meg kell számlálni.
A szavazatok újraszámlálását azonban nem lehet kezdeményezni csak azért, mert nagyon kevés szavazat döntött a mandátum sorsáról.
A választási bizottságok ugyanis nem rendelik el a szavazatok újraszámlálását csak azért, mert kicsi a szavazatkülönbség; újraszámlálás csak akkor történhet, ha valamelyik szavazatszámláló bizottság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, és az e szavazókörben leadott szavazatok újraszámlálásával van "matematikai esély" az eredmény "megfordulására".
A szavazókörökben a leadott voksokat a szavazás éjszakáján már legalább kétszer megszámlálták. Az ismételt számlálást a jogszabály szerint addig kellett ugyanis folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lett.
A szavazatszámláló bizottságok így állapították – illetve a 106 szavazókörben majd így állapítják meg – a leadott voksok számát és a jegyzőkönyvet is ezt követően állíthatták ki. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a választókerületben kitöltött összes szavazóköri jegyzőkönyv alapján állapítja meg a választás eredményét.
Miután a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezés alapján van lehetőség.
A választási bizottság eredményt megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
Az újraszámlálást azonban csak akkor rendeli el a választási bizottság, ha a beadványozó bizonyítja, hogy a szavazatszámláló bizottság törvénysértően állapította meg a választás szavazóköri eredményét, és ezen túl még "matematikai lehetőség" is van a választás eredményének megváltozására.
Ezen feltételek fennállása esetén kötelező a voksok újraszámlálása, de a jelöltek általában arra szoktak hivatkozni, hogy túl sok az érvénytelen voks, vagy túl kicsi a jelöltek közötti különbség. Ha viszont a jelöltek nem tudják bizonyítani, hogy a szavazatszámláló bizottság törvénysértően járt el, nincs esély a voksok újraszámlálására.
