Kerekes székes férfi és neje nyugdíját, illetve minden félretett pénzüket szerezték meg nemrég trükkös csalók a fővárosban. A rendőrség szerint ünnepek táján megnő az ilyen jellegű bűnügyek száma: az elkövetők leginkább valamely közüzemi szolgáltató munkatársának, esetleg hivatalos személynek adják ki magukat.
„Már nyugdíjas vagyok, jogi végzettséggel rendelkezem, de nagyon elképzelhetőnek tartom, ha egy olyan kéréssel fordultak volna hozzám, hogy az egy szem gyermekemet súlyos baleset érte és azonnal kell valami különleges vér, amit csak pénzért lehet beszerezni, nem hiszem, hogy a rendőrséget hívom, inkább azonnal rohanok a pénzt előteremteni” – ez egyike volt azoknak a hozzászólásoknak, melyeket olvasóink írtak ahhoz az esethez, amikor "trükkös tolvajok" Dés László édesanyjától csaltak ki pénzt. Akkor az ismert zenész, zeneszerző, előadó a hvg.hu-nak megjegyezte, dermesztő volt, milyen pszichológiai érzékkel képesek bizalmat ébreszteni az emberben, hogy ne gyanakodjon, és csak a kért feladatra koncentráljon.
Kerekes székes férfit is megkopasztottak
Az eset óta eltelt négy év, de a csalók újabb és újabb embereket képesek megkárosítani. December 10-én egy 78 éves soroksári, amputált lábú, kerekes székes férfit vertek át. Az ELMŰ embereinek adva ki magukat, felhívták, és azt közölték vele, hogy túlfizetése van, ezért a közelben dolgozó munkatársuk vinné is nemsokára a visszajáró pénzt. A két „szakember” a lakásba bejutva elvitték az idős házaspár előző nap megkapott nyugdíját, illetve minden félretett pénzét. A két, 30-35 év körüli férfi módszere az volt, hogy amíg egyik elterelte a figyelmet megvizsgálva a nagyteljesítményű villanybojlert és mosógépet, addig társa összeszedte a pénzt. A trükk része volt, hogy a magasabb férfi 21 ezer forintot tett ki az asztalra, mondván, hogy 11 ezer forint a visszatérítés, egy tízezrest kéne visszaadni.
A sértett a Facebookon is segítséget kért a tettesek személyleírását is megadva. A hvg.hu kérdésére a férfi azt közölte, hogy az ügyről nagyon gyorsan értesítette a rendőrséget, mert amikor megtudta, mi történt, és rohant az apjához, útközben találkozott a helyi körzeti megbízottal, aki jelentést készített. Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitánysága lopás gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.
A trükkösök kedvelt módszerei
A rendőrség közölte azt is, az ünnepek közeledtével növekszik az úgynevezett trükkös lopások száma. „Vannak elkövetők, akik felkészültebbek, és az adott szolgáltató, vagy társaság igazolványát hamisítva, vagy csupán valamely hivatalosnak feltüntetett iratot bemutatva jutnak be áldozatuk lakásába, majd a lakásba bejutva valamely indokkal elterelik a sértett figyelmét, és így tulajdonítják el a pénzt, az értékeket.” Hozzátették: az elkövetők nagyobb számban választják áldozatul az idősebb korosztályhoz tartozó, egyedül élő embereket, akikről azt feltételezik, hogy értékkel vagy pénzzel rendelkeznek. Ezek az emberek az egészségi állapotuknál fogva kiszolgáltatottabbak, hiszékenyebbek, és kevesebb lehetőségük van a védekezésre vagy a segítségkérésre.
Idős emberek voltak az áldozatai annak a trükkös lopásokra szakosodott három bandának is, amelyeket két éve lepleztek le a budapesti rendőrök. Akkor a rendőrségi sajtótájékoztatón elhangzott, a trükkösök egyik legkedveltebb módszere, amikor a hatóság munkatársának adják ki magukat. Kihasználva, hogy az idősebb emberek bizalommal fordulnak a hivatalos szervek kollégáihoz, csellel bejutnak a kiszemelt áldozat otthonába, ahol aztán a lakás feltérképezése után, az áldozat távollétében követik el a rablást.
Másik módszer az, amikor álorvosok hívják fel az idős embereket, vagy csengetnek be a lakásukba, és valamelyik rokonuk balesetéről számolnak be, akinek sürgős ellátásra van szüksége, azonban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem fedezi a költségeket. Meggyőzik a kétségbeesett hozzátartozót, hogy támogassa anyagilag rokona gyógyulását, amelyet a jóérzésű „szépkorúak” gyakran meg is tesznek, és az így kicsalt összegek akár több milliós nagyságrendre is rúghatnak. További „időtálló” módszer a „kerékszúrás”. A csalók áldozatai általában 50-60 év körüli férfiak, akiknek a bűnözők kifigyelték szokásaikat és útvonalukat, majd egy speciális beépített pengével felszerelt bakanccsal kiszúrják az egyik autógumijukat. Amikor a kiszemelt áldozatok nekiállnak a sérült kereket kicserélni, a bűnözők közben ellopják az autóból az értékeket.
| Budapesten és Pest megyében dolgoznak szívesen a trükkös csalók |
A legtöbb trükkös bűncselekményt Budapesten követik el. A rendőrség által közölt adatok alapján 2011-ben 1 020, a következő esztendőben 756, idén, az első félévben pedig 354 ilyen bűntett történt a fővárosban. Országosan a trükkös ügyek a következőképpen alakultak: 2011-ben 1 847, 2012-ben 1 290, idén június végéig bezáróan 507 esetben indított nyomozást a rendőrség. A kiadott statisztika alapján a bűnözők legkedveltebb módszere az volt, amikor közüzemi szolgáltató munkatársának vagy hivatalos személyeknek adták ki magukat. |
Bilkei Pál pszichológus korábban a hvg.hu-nak a csalókat jellemezve azt mondta, hogy ezek az emberek nem túl intelligensek, általában alacsony iskolai végzettségűek. Betanulnak egy szerepet, amin aztán nem nagyon tudnak változtatni. „Az idősekre utazó csalók nem agresszívek, kimondottan érzelmi típusú bűnözőnek számítanak.” A taktikájuk pedig az, hogy valamilyen személyes dologgal indítják a beszélgetést, majd miután elfogadtatták magukat, beférkőztek az illető bizalmába, rátérnek arra, miért jöttek, amit meg akarnak szerezni. Az egyedül élő, idős emberek esetében a tettesek kihasználják az érintettek szeretethiányát is, azt, hogy a magányosan élők számára örömet okoz az, ha segíthetnek valamiben. „Ebben a korban az érzelmi kontroll visszamegy a gyermekkori szintre” – jegyezte meg Bilkei.
