„A jelen nyugdíjasai felélik a jelen és a jövő erőforrásait” – fogalmaz egyik videójában Kiss Zoltán. A korábban saját blogján publikáló, magát „a nyugdíjcsökkentés élharcosának” nevező férfi idén februárban Azonnali nyugdíjcsökkentést címmel indított Facebook-oldalt, amelyre hamarosan az ATV is felfigyelt. (Lásd ezzel kapcsolatban Kiss cáfol című, a cikk megjelenését követően betoldott keretest. - szerk.)  Bár a tévé inkább furcsaságként tálalta Kiss programját, felmérések szerint úgy tűnik, nincs egyedül a véleményével: egy idei közvélemény-kutatás szerint a magyar aktív keresők kétharmada egyetért azzal, hogy „az adók emelése és a járadékok csökkentése is szükséges a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához".

„Uszítás az öregek ellen”

Ennek ellenére Kiss mozgalma egyelőre nem aratott osztatlan sikert a közösségi oldal felhasználói között. „Ez vegytiszta náci gondolkodás. Uszítás az öregek ellen. Aki 30 évet dolgozott, annak 120 éves koráig járna a nyugdíj” – írja az egyik, még viszonylag visszafogottan fogalmazó kommentelő. „Vágóhídra küldenéd a nyugdíjasokat, akik megdolgoztak kevéske pénzükért. Ember vagy te?” – fogalmaz egy másik hozzászóló. Kiss ATV-s nyilatkozataira hasonlóan élesen reagált a Jobbik is. „Különösen aljas erkölcstelen dolog a részéről, hogy annak a generációnak a járandóságát akarja csökkenteni, aki már megdolgozott érte. (…) Fel sem merül benne, hogy ötletekkel álljon elő a szürke- és feketegazdaság, az adóelkerülés felszámolására, külföldre vándorlás csökkentésére” – írták közleményükben. Kiss Zoltán a támadásokra reagálva annyit ír: „Igen, nekem is vannak nagyszüleim, nem is akarom, hogy éhezzenek. De ugyanakkor nem küldhetjük vágóhídra a fiatal generációt, ezzel Magyarország jövőjét.”

Kiss Zoltán a videóban

Youtube

Utóbbi érdekében Kiss egyszerű megoldással állt elő: a „nyugdíjasok túlsúlyának felszámolására a választásokon” új választójogi törvényt kell alkotni, az aktívak és gyereket nevelők szavazatát súlyozni. A nyugdíjasuralom bizonyítékaként a választási kampányokra hivatkozik, amelyeken szinte mindig téma volt a nyugdíjak emelése. „Ne a nyugdíjas társadalom döntsön olyan kérdésekben, ami a fiatalokat érinti, az ingyenes továbbtanulás például hol érdekel egy nyugdíjast” – tette fel a kérdést Kiss egyik internetes támogatója.

„Minimális szintű ellátás kell, hogy ne haljon éhen és ne fagyjon meg”

„Régebbi cégemnél kellett magánnyugdíjpénztárakról előadást tartanom, és az volt a kérdés, hogy a magánnyugdíjpénztárak helyzete vajon független-e demográfiai helyzettől" – válaszolta Kiss Zoltán a hvg.hu-nak arra a kérdésre, mi indította arra, hogy kampányt indítson a nyugdíjcsökkentésért. Kiss egyébként végzettsége szerint nem szakértője a témának, inkább autodidakta módon készült fel a nyugdíj és a demográfia kérdéseiből. „A Radikális Nyugdíjcsökkentés nevű Index-fórumban minden létező kérdést megvitattunk a témával kapcsolatban, ez a fórum jelentette számomra a legnagyobb tanulást” – mondta.

Arról, hogy hogyan képzeli el az ideális nyugdíjrendszert, 9. számú videójában ad választ: alacsonyabb járadékokat és zárt kasszás nyugdíjrendszert képzel el, amelybe úgynevezett motiválókat építenek be, például, hogy a járadékok felét ne maga a nyugdíjas kapja meg, hanem a közvetlen hozzátartozók között osszák el. „A jövőben a többség számára nagyon kevés lesz a nyugdíj. Azon felül, aki már nem tud dolgozni és/vagy nincs megtakarítása és a nyugdíja sem elég (az új rendszerben a többségnek nem lesz), és az utódai sem támogatják (mert soknak egyáltalán nincsen), azt az államnak egy minimális szintű ellátással kell támogatnia, hogy ne haljon éhen és ne fagyjon meg. Se többel, se kevesebbel" – fejtette ki Kiss az idősekkel való szolidaritással kapcsolatos nézeteit.

Mindenkinek kellenek a nyugdíjas szavazatok

Kiss oldala radikális hangvétele ellenére (Kiss előszeretettel ír „a gyurcsányi-orbáni nyuggerszocialista kormányokról”, máskor úgy fogalmaz, „a nyuggeráj teljesen elemészti az országot”) helyenként valós számadatokat vesz alapul: mint ahogy hivatkozik rá, Magyarországon az egyik legnagyobb probléma, hogy míg a versenyszférában csak 1,8 millióan dolgoznak, addig 2,85 millióan kapnak különböző nyugdíjas-ellátást. Kiss szintén felhívta a figyelmet a rokkantnyugdíjasok, és a korhatár alatt megváltozott munkaképességűként bejegyzettek magas számára: Kiss azonban közel 750 000 emberről beszél e két kategóriában, pedig már a 2011-es adatok szerint is „csak” 722 ezren részesültek rokkantsági nyugdíjakban, akiknek közel fele (47 százaléka) nem érte el a vonatkozó időskori nyugdíjkorhatárt. Ez a szám azóta valamelyest tovább csökkent az Orbán-kormány intézkedései miatt, miután javában zajlik – és 2014 végéig befejeződik – 200 ezer megváltozott munkaképességű ember felülvizsgálata. De a csökkenést alapvetően az okozhatja, hogy jelentősen csökken a benyújtott igények száma, és az elbírálás is szigorodott. Mint ahogy a portfolio.hu korábban megállapította, ha a korbetöltött rokkantsági nyugdíjakat átsoroljuk az öregségi jellegű nyugdíjak közé, akkor a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem kiugróan magas a rokkantsági arány.

Stiller Ákos

Kiss ugyanakkor politikai megfontolásokkal is érvel: szerinte a magyar politikai elit cserbenhagyta a fiatalabb korosztályokat, miközben minden párt a nyugdíjasok kedvére próbál tenni, mivel ők az egyik legaktívabb szavazóréteg. (Ezt a Tárki legutóbbi felmérése is alátámasztja.) A nyugdíjak esetleges csökkentése valóban tabunak számít a mainstream politikában: tavaly ősszel a Magyar Nemzet rémisztgetett azzal, hogy az IMF nyugdíjcsökkentést követel a kormánytól – ez később kacsának bizonyult. Nem sokkal később az Index arról írt, a Fidesz a választási kampány során valószínűleg bedobja majd a 2009-ben megszüntetett 13. havi nyugdíj ígéretét – de ebből nem lett egyelőre semmi. Ugyanakkor a nyugdíjak követik az inflációt, és mivel az ideit a kormány jelentősen felültervezte (5,2 százalékos inflációval számolt, és lesz helyette 2 százalék körüli infláció), még reálnyugdíj-növekedés is lesz idén.

A másik oldalon is hasonló a helyzet: idén szeptemberben Korózs Lajos MSZP-s képviselő a „Nyugdíjasok 12 pontjával” próbálta megnyerni az idősebb szavazókat, amelyek között a nyugdíjasok utazási kedvezményének visszaállítását, és a nők 40 éves jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulásának lehetőségét követelték. Bár a pártok előszeretettel hajtanak a nyugdíjas szavazatokra, a nyugdíj kifejezetten megosztó téma a magyar társadalomban: az Aegon biztosító számára készült felmérés szerint Magyarországon az aktív népesség kétharmada szerint szükség lenne nyugdíjcsökkentésre – más EU-s országokban áltagosan ez az arány 44 százalékos. Azonban a válaszadók többsége továbbra is az állam feladatának tartja az idősek ellátását, vagyis nem híve egy radikális átalakításnak.

Stabilabb a nyugdíjrendszerünk, mint gondolnánk

„Üres alarmizmus a társadalom elöregedésével kapcsolatos aggodalmak jelentős része” – mondta a hvg.hu-nak Gál Róbert Iván, a Népességtudományi Kutatóintézet és a Tárki kutatója. „Belátható időn belül a jelenlegi demográfiai trendek nem vezetnek a szociális ellátórendszerünk összeomlásához, az alacsony termékenységgel ugyanis a közkiadások kimondottan csökkennek rövid távon: a születő gyerekek ellátása felnőtt korig szintén pénzbe kerül, a nők kiesése a munkaerőből csökkenti a gazdasági termelést. Természetesen ez nem egy jó befektetés hosszú távon, de a gazdaság összeomlását elodázza.” Gál szerint a demográfusok körében az egyik fő kérdés, hogy „elöregedő társadalom lesz-e Európában, vagy hosszú életű? A várható életkor mellett a közegészség és az orvosi ellátás is javul, emiatt kitolódik az aktív, munkaképes életkor. A mai 65 évesek egészségi állapota sokkal jobb, mint a 20 évvel ezelőtt 65 éves embereké. Ez Magyarországra is igaz, annak ellenére is, hogy a magyarok egészségi állapota európai viszonylatban rendkívül rossz.”

Kiss Zoltán adataival kapcsolatban Gál azt mondta: „a nyugdíjasok számával kapcsolatban helyesek, de tévedés azt hinni, hogy 1,8 millió ember tart el mindenkit. Magyarországon valójában 3,8 millió járulékfizető van, ami szintén egy ijesztő szám. Tény, hogy a legnagyobb alkalmazó ma az állam, azonban tévedés minden állami alkalmazottat eltartottként kezelni.” Gál szerint az oktatás, az egészségügy vagy a közigazgatás szintén befektetés, amelyeknek akkor is működnie kellene, ha az állam lemondana róluk. „Emellett ezek az ágazatok ugyanúgy befektetésnek tekinthetők, ha nem is azonnal térülnek meg” – mondta.

Nyugdíjat gyerek után?

„Kiss Zoltán számai nem pontosak, de a megfigyelései alapvetően helyesek: igaz, hogy Magyarországon kevesen dolgoznak, sokan élnek állami juttatásokból, és a nyugdíjasok között valóban sok az aktív szavazó, akikkel a pártok nem mernek szembemenni” – mondta Gál, aki szerint ebből a szempontból viszonylag pozitív fejlemény, hogy a Fidesz a „kisebbik rosszal”, a rezsicsökkentéssel kampányol, nem a még károsabb nyugdíjemeléssel, vagy 13. havi nyugdíjjal.

Kiss Zoltán írásaiban, és számos más helyen előforduló állítás, hogy az európai népességcsökkenés egyik fő oka a nyugdíjrendszerünk: nem ösztönzi a gyermekvállalást, ha idős korában bárkit eltart az állam, az idősek nem szorulnak gyerekeik, unokáik támogatására. Gál szerint ezt a vélekedést empirikus bizonyítékok is alátámasztják: „Azt látjuk, hogy a felosztó-kiróvó nyugdíjrendszer negatívan hat a termékenységre. Elsősorban az a probléma, hogy a megállapított nyugdíj független a gyereknevelésbe fektetett energiától. Ennek megoldására gyakran elhangzik az a javaslat, hogy kössék gyerekszámhoz, vagy a gyerekek iskolai végzettségéhez a nyugdíjak összegét, esetleg vezessenek be családi nyugdíjkasszát. A gyerekszám és a nyugdíjazás összekötésének Magyarországon csak elemeit vezették be: a nyugdíjtörvény szolgálati évnek számítja a gyereknevelést, de csak a nőknek. Ennél viszonylag közvetlenebb a kapcsolat Csehországban, ahol szintén megjelenik a gyereknevelésbe fektetett erőforrás a nyugdíjszámításban. Teljes egészében a gyerekvállaláshoz, -neveléshez kötött nyugdíjrendszert azonban eddig egy országban sem próbálták ki a gyakorlatban – mondta Gál.