Sokba vannak a strasbourgi bíróságon elvesztett ügyek: idén több mint 148 millió forint kártérítést fizetett Magyarország az őt sikeresen beperlő polgárainak. Ha ehhez még hozzávesszük a különböző társadalombiztosítási igények alapján járó kártérítéseket is, akkor pedig több mint 167 millió ment el erre eddig a közpénzből. És ebben még nincsenek benn a móri ügyhöz hasonló bénázás miatt fizetett jóvátételek.
Még csak hat hónap telt el az évből, de eddig több mint 167 millió forintot fizettek ki a központi költségvetésből kártérítésképpen magánszemélyeknek és egyéb szervezeteknek – tudta meg a hvg.hu. Az összegen túl kikértük az idén közpénzből teljesített kártérítések tételes listáját is, ezt azonban sem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), sem pedig a kifizetéseket ténylegesen teljesítő Magyar Államkincstár nem adta ki. Ezek a tételek azért világosan elhatárolhatóak, mert az idei büdzsén belül „A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai” fejezeten belül direkt erre elkülönített keretből bonyolítják le őket.
„A KIM nemzetközi bírósági ügyekben képviseli a magyar államot, de az államnak más ügyekben is lehet kártérítési kötelezettsége. Javasoljuk a Magyar Államkincstár megkeresését” – ezzel passzolta a kérdésünket a kincstárhoz a szakminisztérium, amikor Magyarország egyik strasbourgi elmarasztalását követően kíváncsiak lettünk arra, mégis hány esetben kell a büdzséből kártérítést fizetni a hasonló esetekben.
Az államkincstár viszont a személyes adatok védelmére hivatkozva csak egy rövid összesítést adott ki kérésünkre, amiből mindössze az ügyek száma és a kifizetés nagyságrendjét lehet kiolvasni. Eszerint 2013. január 1. és június 24-e között 49 ügyben utaltak kártérítést, összesen 86 érintettnek, a kártérítések összege csaknem 500 ezer euró, vagyis több mint 148 millió forint volt.
Szerettük volna legalább azt megtudni, hogy mégis milyen jogcímek alapján kellett ekkora összeget kártérítésre költeni, de a kincstár szerint ez sem nyilvános adat, mert ha ezt megadják, akkor abból esetleg beazonosítható lehet a kártérítés jogosultja. Ennek ellenére egy kissé bővebb tájékoztatást kaptunk, és az összeg is megugrott, bár csak egy héttel bővebb időszakról volt szó: a legutolsó hvg.hu-hoz eljuttatott információ alapján valamivel több mint 167 millió forintot fizetett ki az államkincstár idén június 30-ig bezárólag.
Ennek a túlnyomó része – a 167 millió forinton belül a korábban kiadott 148 millió forintos tétel – a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei alapján kifizetett kártérítésekre ment el, vagyis olyan ügyek miatt, amikor bebizonyosodott valamely magyar hatóság vagy szerv jogsértő eljárása vagy más mulasztása. A nemzetközi bíróság előtt átlagosan 2-3 évig húzódnak az eljárások, így nagyjából a magyar hatóságok előtt ennyi idővel korábban lezárult esetekről van szó.
Tavaly a magyar államot elmarasztaló ítéletek alapján kifizetett összeg egész évben volt 262 millió forint, míg egy évvel korábban 258 millió forintra rúgott ez az összeg.
167 041 369 forint
További több mint 18 millió forintot viszont a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság különféle járadékfizetési kötelezettsége miatt fizetettek ki az állami kártérítési keretből, illetve ebből kerültek ki bizonyos HIV- és Sabin-cseppes betegeknek járó összegek is. Ezekről a kifizetésekről sem tudtak többet mondani, hiszen az államkincstár mindössze végrehajtotta a kifizetésre vonatkozó utasításokat. Ezen kívül már csak némi postaköltség merült fel, és már el is ment az összesen 167 041 369 forint.
Ennél ugyanakkor több megy el közpénzből kártérítésre, hiszen amennyiben más, önálló – de szintén közpénzből fenntartott – intézménnyel szemben ítélnek meg valakinek kártérítést, akkor azt annak a szervezetnek a költségvetéséből fizetik. Így például pár napja kezdődött meg a móri-ügy miatt kártérítést kérő Kaiser Ede tárgyalása, aki – miután a bankrablás vádja alól jogerősen felmentették –25 millió forintot követel a rendőrségtől, az ügyészségtől és több, az ügyében eljáró bíróságtól.
