Itthon Kósa András 2013. június. 23. 09:53

"Gipsz Jakab nyer tíz milliót, mi semmit" - ingerküszöb alatt a HIV-fertőzöttek

Két éve állami támogatás nélkül működnek a HIV-prevenciót végző civil szervezetek, ezért többük működése ellehetetlenült. Pedig tavaly és idén eddig soha nem látott mértékben emelkedett a fertőzöttek, és az AIDS-betegek száma.

Több mint két éve vár elvileg elnyert pályázati pénzére egy HIV-prevencióval foglalkozó civil szervezet, melynek vezetője azt mondta a hvg.hu-nak: nem csak ők, mások sem kapnak semmilyen támogatást a kormánytól, immár két éve. Az ügy kényessége miatt nevét nem vállaló vezető azt mondta, semmilyen konkrét indokot nem kaptak arra, hogy miért nem fizették ki eddig nekik a 2011-es pályázaton megítélt pénzeket.

Mindez jól jellemzi a HIV-prevenció magyarországi körülményeit, amely sosem volt ugyan fényes, de a szervezetek álítása szerint az utóbbi három évben minden korábbinál rosszabb helyzetbe kerültek az ezzel foglalkozó szervezetek. A legújabb fejlemény, hogy – mint a Népszava megírta – Magyarország nem vesz részt egy uniós HIV-prevenciós programban, azért, mert „Szócska Miklós így döntött”. Az Emberi Erőforrás Minisztérium sajtóosztálya konkrét kérdéseinkre nem válaszolt, csak a korábban kiadott közleményüket küldték el, amiben azt írták, hogy az említett prevenciós programokra nem terveztek be költségvetést, de egyébként nagyon fontosnak tartják a HIV-prevenciót.

Igaz, mint azt a TASZ HIV/AIDS programjának vezetője elmondta az említett Quality Action pályázattal nem a HIV megelőző programokat, hanem a programok minőségellenőrzését lehetne finanszírozni. "Ebből több uniós ország is kimaradt, nem is az a legnagyobb baj ezzel, hanem az, hogy a magyar állam két éve gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozik HIV-prevencióval, és két éve már egy fillér állami pénz nincs ilyen célokra – mondta a hvg.hu-nak Bagyinszky Ferenc.

Ingerküszöb alatti

Bagyinszky Ferenc szerint az EMMI felsővezetését gyakorlatilag egyáltalán nem érdekli a HIV fertőzöttek, és az AIDS-betegek helyzete. „Az alsóbb szinteken, például Horváth Ildikó egészségpolitikai osztályvezetővel, és munkatársaival jó az együttműködés (nemrég például közösen dolgoztak ki egy tájékoztató kiadványt kifejezetten egészségügyi dolgozók számára, miután kiderült, hogy a Stomatológiai Intézetben nem akartak HIV-fertőzötteket ellátni, és világossá vált, hogy még a szakdolgozók körében is sok tévhit él a betegségről, ezt a tájékoztatót a minisztérium minden egészségügyi dolgozónak elküldi), de az a gond, hogy velük hiába egyezünk meg valamiben, ha a döntések elakadnak” – mondta a szakember, aki szerint szinte csak látszattevékenység folyik ezen a téren az EMMI-ben. Például a Nemzeti AIDS Bizottságot „Munkacsoportra” keresztelték át – ez több, mint egy évig tartott, vagy az évek óta lejárt Nemzeti AIDS Stratégiát is Munkatervnek nevezték el, de ennek végrehajtásában, vagy egy új kidolgozásában sem történt semmi a kormányváltás óta. „Nem nagyon volt azért ez másképp a korábbi kormányok alatt sem, mondjuk akkor legalább egy évi 30 milliós pályázati keret rendelkezésre állt, most már az sincs. Szerintem egyszerűen az a helyzet, hogy ’túl kevés’ a HIV fertőzött, és az AIDS beteg ahhoz, hogy a politika ingerküszöbét elérje. Ha hirtelen megjelenne 15 ezer HIV-fertőzött, talán kitörne a pánik” – mondta Bagyinszky Ferenc.

Szócska Miklós szerint nem fontos, hogy uniós prevenciós programokban vegyen részt az ország
MTI / Kollányi Péter

Ha a 15 ezer fertőzöttől még szerencsére messze is vagyunk, a helyzet folyamatosan, és egyre gyorsuló ütemben romlik Magyarországon. A TASZ tanulmánya is megállapítja, hogy az elmúlt két évben drasztikusan esett a prevenció színvonala, ami nyilván összefüggésben lehet azzal, hogy meredeken emelkedni kezdett a HIV-fertőzöttek, és az AIDS-betegek száma is. Pénzhiány miatt leállt a Háttér Társaság a Melegekért által működtetett ingyenes óvszer program, korlátozni kellett az anonim HIV-szűrések számát. Mindezt akkor, amikor évente 30-40 százalékkal nő az új HIV-fertőzöttek száma. A TASZ hivatkozott tanulmánya szerint soha nem volt még annyi fertőzött, mint 2012-ben (219 fő), míg a 2013-as első negyedéves adatok alapján ennél is rosszabb a helyzet: áprilisig már 68 új fertőzöttet regisztráltak.

Gipsz Jakab és a HIV

„Az új fertőzések számának emelkedésénél is súlyosabb az AIDS megbetegedések számának drasztikus emelkedése. Ez év első 21 hetében 25 AIDS megbetegedést regisztráltak, ami pontosan két és félszerese az erre az időszakra vonatkozó többéves átlagnak: 2012-ben például 9 AIDS megbetegedés történt ugyanebben az időszakban” – áll a tanulmányban.  Bagyinszky Ferenc ehhez annyit tett hozzá a hvg.hu-nak, hogy „a megbetegedések meredek emelkedése egyértelmű következménye a szűrőprogramok beszűkülésének. Pedig ma már egy HIV-fertőzött, ha időben felismerik a bajt, szinte teljes életet élhet, míg a betegséget nyilván sokkal nehezebb, és drágább is gyógyítani”.

A helyzet most annyiban javul, hogy egy hónapja kiírtak egy pályáztatot 15 millió forintos kerettel, de ez Földi Ágnes szerint semmire nem elég. „Magyarországon nagyjából negyven HIV-prevencióval foglalkozó civil szervezet van, el lehet képzelni, mennyi jut majd egy-egy pályázónak. Még ha valaki elvileg megnyerné a megítélhető legmagasabb, 4 millió forintos keretet, az sem lenne elég sok mindenre. Mi is 3.6 millió forintra pályázunk, de persze tudjuk, hogy alig kapunk majd valamit, ha kapunk egyáltalán. Pedig volt egy nagyon hatékony programunk, ahol orvosok tartottak foglalkozásokat a lányoknak, egy alkalommal legfeljebb húsz fős csoportokban, így volt idő bármilyen témát megbeszélni, ez sokat segített. Gipsz Jakab tíz milliót kap, mi meg semmit, így megy ez” – mondta a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Földi Ágnes szerint velük sem állnak szóba a minisztériumban már régóta, minden őket (is) érintő ügyről a fejük felett döntenek.

Hirdetés
Vállalkozás Gyükeri Mercédesz, Rácz Gergő 2024. december. 29. 17:30

Ahol a rizs az isten és perui a spárga: a Nobuban jártunk

Lehet variálni egy felső polcos étteremlánc menüsorában, vagy az főben járó vétek? Honnét tudja egy ázsiai kulináriát szolgáló étterem beszerezni az alapanyagait Budapesten, és hogy lesz a megoldás végül Spanyolország? Ezekről és sok másról faggattuk a Nobu Budapest séfjét, Schreiner Gábort, közben azt is megkérdeztük, hogy a halak filézése közben milyen gyakran vágja meg a kezét.