„Semmi különös nincs abban, hogy plurális demokráciában megjelenik a szélsőjobboldal” – mondta Paksa Rudolf történész a HVG-nek adott interjúban.
„A mai értelemben vett szélsőjobboldaliság 1919-ben született a Tanácsköztársaság ellen fellépő 'ébredők', a radikális egyetemi ifjúság, radikális keresztény pártok és az úgynevezett fajvédők körében. Ezekben közös volt a Nagy-Magyarországhoz való ragaszkodás, valamint a kommunistaellenesség, a kapitalizmusellenesség, a liberalizmusellenesség – és zsidóellenesség” – így látja a szélsőjobb történelmi felbukkanását Paksa Rudolf történész a HVG e heti számában megjelent interjúban.
Szerinte a nyilas vezetők a közhiedelemmel ellentétben nem voltak lecsúszott egzisztenciák. Képzettségük megfelelt a Horthy-kor színvonalának, az akkori „hivatalos” és „kormánypárti” elittel ilyen szempontból majdhogynem egyenrangúak lehettek volna.
Az interjút a HVG e heti számában olvashatják.
