Tavaly mintegy százezer esetben változtatták át a bíróságok a szabálysértési ügyekben kiszabható büntetést elzárásra. Ez nemcsak az igazságszolgáltatást terhelte le, de drága is, tavaly minimum 230 millió forintba került. Egy új jogszabálymódosítás javíthat a helyzeten, de egyúttal a rendőrségre hárulhat jóval több feladat. A Belügyminisztérium cikkünk megjelenése után közölte, hogy az átváltoztatott bírságok több mint 99 százaléka nem vezet tényleges elzárásra, mert az érintettek nagy többsége az utolsó pillanatban inkább befizette a bírságot, mint hogy fogházba vonuljon.
Közel 100 ezer esetben döntött úgy tavaly a bíróság, hogy a szabálysértésben kiszabott pénzbírságot inkább leülhetik a megbírságoltak, ha nem akarják vagy nem tudják kifizetni. Erre a tavaly áprilisban hatályba lépett szabálysértési törvény ad lehetőséget. A hvg.hu az Országos Bírósági Hivataltól (OBH) és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BvOP) kérte ki az aktuális adatokat.
Az OBH közlése szerint pedig tavaly 96 943 esetben küldték a büntetésüket nem teljesítő szabálysértőket büntetés-végrehajtási intézetbe. A szabálysértésért kiszabható pénzbírság összege ötezer és 300 ezer forint között lehet, a kiszabott büntetés pedig ötezer forinttal váltható meg egy-egy börtönben töltött nappal, vagyis egy harmincezer forintos bírság hat napot jelent a börtönben. Az elzárás költségei mellett az állam ugyanakkor elbukja az államháztartásba be nem folyt bírságot is, ami – mint nemrég a hvg.hu megírta – 2012-ben 3,3 milliárd forint volt összesen. (Ebben nemcsak a szabálysértési, hanem a közigazgatási bírságok is benne vannak.)
Nem fizetnek és nem dolgozzák le
Az érintettek a legkülönfélébb esetekben döntenek a fogházba vonulás mellett. A Budapest Környéki Törvényszék (BKT) például két nap elzárást szabott ki május 29-én arra a fiatalkorúra, akit tavaly július 5-én köztisztasági szabálysértés miatt tízezer forintra büntettek, de sem a helyszíni bírságot nem fizette meg, sem közérdekű munkára nem jelentkezett. Egy másik fiatalkorúnak négy napos elzárásra kellett bevonulnia a bv-intézetbe. Ő közterületen szeszesitalt fogyasztott, ám a húszezer forintos bírságot nem fizette be, és azt ledolgoztatni sem tudták vele.
Szintén négy napot kell a rácsok mögött töltenie annak a férfinak, aki lejárt érvényességű jogsival vezetett, ami miatt húszezer forintos helyszíni bírságot kapott. Egy boltból lopó fiatalkorú a tízezer forintos helyszíni bírságot ülhet el kétnapos elzárással – mondta a hvg.hu-nak a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője, Koszta János.
Az RTL Klub valóságshow-jának, a Való Világnak legutóbbi győztese, Nagy Alekosz tavaly jelentette ki, hogy a folyamatos szabálysértési bírságok fizetését megelégelve, ha újabb büntetést rónak ki rá, fizetés helyett inkább bevonul a börtönbe. A férfit két héten belül négyszer is megállították a rendőrök, és megbüntették azért, mert elfelejtette használni az irányjelzőt, nem volt bekapcsolva a biztonsági öve, figyelmen kívül hagyott egy stoptáblát, valamint a megengedett sebességnél gyorsabban hajtott.
Eljárásdömping
A bíróságokra került szabálysértési ügyek száma jelentősen megemelkedett az új szabálysértési törvény életbe lépésével. Az OBH tájékoztatása szerint ennek oka éppen az volt, hogy a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság, illetve a nem teljesített közérdekű munka miatt elzárást kellett az érintettekkel szemben elrendelni, amit csak a bíróság mondhat ki. Az adatok alapján a tavaly áprilisi négyezres ügyszám 2012 utolsó negyedévében minden hónapban húszezer felett járt. „Az ilyen nagyarányú növekedés jelentős többletterhet jelent a bíróságok számára” – írta válaszában a bírósági hivatal.
Tavaly összesen 188 463 szabálysértési üggyel kellett megbirkózniuk a bíróságoknak, mintegy 154 ezer eljárást sikerült is befejezniük. Az összes szabálysértési esetnél a pénzbírság, helyszíni bírság és a közérdekű munka elzárásra történő változtatását kitevő eljárások száma 134 895 volt. Ezek közül 43 423 ügyet nem tudtak a bíróságok tavaly befejezni. Durván kerekítve tehát, százezer szabálysértőt küldtek be valamelyik bv-intézetbe a büntetés letöltésére. (Hogy ebből pontosan hány ember választotta a rácsok mögötti hűsölést, nem tudni, mert a bírság megfizetésére az utolsó pillanatig van lehetőség.)
A Belügyminisztérium a cikkünk megjelenése után eljuttatta a hvg.hu-hoz Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának adatait, melyek szerint 2012. évben összesen 637 fő vonult be büntetés-végrehajtási intézetbe szabálysértési elzárás letöltése miatt. (A BvOP-t a hvg.hu is megkereste, de ezeket az adatokat cikkünk megjelenéséig nem küldték meg - a szerk.) A BM levele szerint ebből az következik, hogy az államnak mégsincs 230 millió forintos költsége, mivel az elkövetők inkább befizetik a bírságot, mint letöltsék a büntetést, így a minisztérium szerint az elzárásra átváltoztatásnak van befizetést ösztönző hatása, hiszen az átváltoztatott bírságok több mint 99 százaléka nem vezet tényleges elzárásra.
Még leterheltebb lesz a rendőrség |
A bíróságokon kialakult helyzetet orvosolná, illetve a munkát könnyítené az országgyűlés elé benyújtott törvénymódosítási javaslat, mely szerint a törvényszék elnöke a szabálysértési ügyek és a szabálysértési elzárások esetében az általános illetékességű járásbíróság helyett másik bíróságot is kijelölhet. Ha parlamenti képviselők többsége megszavazza a törvénymódosítást, akkor a bíróságnak az okozott kár megtérítéséről sem feltétlenül kell döntenie, a szembenálló felekre is bízhatná, hogy pereskedni kezdenek-e. Ugyancsak változás lehet, hogy kifejezetten a rendőrség feladatává teszi az ismeretlen helyen tartózkodó személy felkutatását. (Eddig is a rendőrség volt persze az illetékes ebben, de ez a jogszabályban előírva ilyen ügyekhez kapcsolódóan nem szerepelt.) |
Külön a többiektől
A BVOP adatai szerint az összes fogvatartott alig egy-két százaléka "ül" szabálysértés miatt. (Ebben minden szabálysértést leülő szerepel, nem csak azok, akik a pénzbírság megfizetését váltják meg a raboskodással.) Az elzáráson lévők száma napi száz-kétszáz között van, tavaly december 31-én 128-an szilvesztereztek bent, míg megkeresésünk időpontjában, idén május 28-án 289 szabálysértő töltötte elzárva büntetését. A büntetés-végrehajtás részéről hangsúlyozták azt is, hogy az elzárásukat töltőket az elítéltektől és az előzetes letartóztatásban lévőktől egyaránt el kell különíteni.
A fogvatartottak mintegy 2300 forintos napi eltartási összege az étel és a közművek költségeit tartalmazza a bv-tisztek bére és egyéb kiadások nélkül. Ezt is hozzászámítva egy rács mögött lévő ember egy nap hétezer-nyolcezer forintba kerül az államnak, ha ezzel az összeggel számolunk természetesen 230 millió forintnál nagyobb össszeg jön ki a százezer elzárási ügyre.
Aránytalanság
Míg egy párezer forintra megbírságolt ember – ha nem akar vagy nem tud fizetni – könnyen a börtönben találhatja magát, egy súlyosabb ügyben elítélt bűnöző ennél enyhébb büntetéssel is megúszhatja. Így gyakran előfordul – miként a hvg.hu korábban megírta, – hogy a rendőrökre támadók legfeljebb egy figyelmeztetést kapnak. A Legfőbb Ügyészség a hvg.hu-nak korábban adott tájékoztatása szerint például nem is jellemző, hogy rendőrrel szembeni fellépés miatt minden elkövető rács mögé kerül. Míg 2010-ben 598 hivatalos személyre támadóból 68-nak az őrizetbe vételét rendelte el a bíróság, addig tavaly 557 ember közül 90-ét.
A szabálysértések és a büntetőeljárások – az ötvenezer forint feletti értékű lopások már bűntettnek számítanak – büntetési tételei között bizonyos esetekben tapasztalható aránytalanságokra Hack Péter büntetőjogász a hvg.hu-nak korábban egy hétköznapi példával mutatott rá. „Ketten elmennek tyúkot lopni. Az egyik ember az utcán kapja el tyúkot, amiért lopás miatt szabálysértési eljárásban elzárásra ítélik. A társa viszont a kerítést megrongálva bejut az udvarra és onnan viszi el a háziállatot. Vele szemben a garázdaság és a lopás miatt büntetőeljárás indul, amelynek végén még az is lehet, hogy maximum megrovásban részesítik.” A szakember szerint ez az eset jól mutatja, hogy két különböző eljárásban két logika érvényesül.