Akár tíz év szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki árvíz vagy más katasztrófahelyzet idején valamilyen nagy értékű dolgot lop el, ha az Országgyűlés elfogadja két fideszes képviselő törvényjavaslatát. A szigorítás nem ok nélküli, bár az igazán veszélyes elemek ellen eddig is fel lehetett volna lépni. A büntetőjogász szerint a módosítás csak propaganda, amely azonban súlyos aránytalanságokat okoz a törvényekben.
Jelentős károkat okozhat árvíz idején, ha a védekezéshez szükséges zsilipek alkatrészeit ellopják, mint az néhány hete történt Gyöngyös térségében. Az esetről az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) számolt be, megemlítve, hogy a közeledő árhullám miatt a javítás nem tűrt halasztást, és a költségeik több millió forintra rúgtak. Az ügyben a Heves megyei rendőrök elindították ugyan a nyomozást, de mivel a tettesek ismeretlenek, azt később felfüggesztették.
A vízügyesek szerint az eset nem egyedi, sokszor lopják el a szivattyúk, gépek alkatrészeit, amivel a tettesek komoly veszélyhelyzeteket teremtenek. A március 14-16-ai hóhelyzet idején is akadtak, akik kihasználták a katasztrofális viszonyokat. Borsod, illetve Szabolcs-Szatmár Bereg megyében ellopták a viharos szélben leszakadt villanyvezetékeket, ezzel is hátráltatva az áramszolgáltatás helyreállítását. Az egyik helyszínen polgárőrök kapták rajta a tetteseket, de a másik helyen sem örülhettek sokáig a zsákmánynak, mert a rendőrök néhány nappal később elkapták a tolvajokat és az alumíniumot átvevő orgazdát is.
Az is elég, ha csak tervezgetik
Ezek az esetek ösztönözték azt a két fideszes képviselőt - Gulyás Gergelyt és Kocsis Mátét -, akik csütörtökön a közveszély színhelyén elkövetett lopások jelenleginél szigorúbb büntetését javasolták. Az indoklásban az áll: „megszaporodott a katasztrófa-helyszíneken elkövetett lopások száma, ami miatt az állampolgárok számára egyes létfontosságú szolgáltatások akár több napig sem voltak elérhetőek”, ezért az ilyen bűncselekmények „társadalomra veszélyessége különösen jelentős”.
A jelenlegi, illetve a július 1-től hatályba lépő új Büntető törvénykönyv (Btk.) ugyan nevesíti a közveszély helyszínén elkövetett lopást, de csak a szabálysértési (50 ezer forint alatt), vagy kisebb értékre (50 és 500 ezer forint közt) elkövetett bűncselekmények esetében. Ezt a régi és az új Btk. nem annyira súlyosan bünteti, mert csak vétségnek, nem pedig büntetnek minősíti, és maximum két évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni érte. Nagyobb érték esetén már nem számít, ha katasztrófa helyszínén lopnak a tolvajok, tettüket csak az értékhatár alapján minősítik.
Gulyás és Kocsis módosítója ezzel szemben a súlyosabbnak minősülő bűntett kategóriájába sorolná a közveszély színhelyén elkövetett lopást, amiért már kisebb értékű kár esetén is legalább három év szabadságvesztést lehetne kiszabni (ráadásul a bűntett miatt elítélt személynek nem fogházban, hanem a szigorúbb börtön vagy fegyház fokozatban kell letöltenie a büntetését). Tehát elég lenne egy olyan csavart ellopni, amely miatt leállnak a szivattyúk, a tettes máris börtönbe kerülhetne. A kár értékének növekedésével nőnének a büntetési tételek is, különösen nagy érték (50 és 500 millió forint közt) esetén öttől tíz évig terjedne a büntetés.
Bár a lopás büntetési tételei alapján a jelenlegi büntetőjogi szabályozás enyhének tűnik, mindkét Btk. tartalmaz egy másik bűncselekményt a hasonló esetekre: közveszélyokozást követ el például az, aki az árvíz idején „a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza”. Ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni, de ha a katasztrófának halálos áldozata is van, akkor akár életfogytiglanra is ítélhetik az elkövetőt. Az is büntetendő, aki gondatlanságból követ el ilyesmit, illetve aki csak készül rá.
Traktorkerék kiszúrásáért 3 év
Közveszély okozása miatt kapott például három és fél évet az a férfi, aki a 2000-es nagy tiszai árvíz idején kiszúrta egy, a védekezésben részt vevő, a haragosa által vezetett traktor kerekét. Ezt a tényállást az árvízi védműveket, zsilipeket vagy szivattyúkat megrongáló fémtolvajokra is lehetne alkalmazni, bár a bírói gyakorlat alapján ennek feltétele, hogy a katasztrófa bekövetkeztének veszélye valós és közvetlen legyen, vagyis például valóban kulcsfontosságú legyen a megrongált berendezés.
A közveszély fogalma a törvényben nincs pontosan meghatározva, vagyis nem szükséges például hivatalosan kihirdetni a veszélyhelyzetet ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a szigorúbb szabályokat (a hókáosz idején például sem katasztrófa- sem veszélyhelyzetet nem hirdetett a kabinet). A Btk. kommentárja szerint azonban „a közveszély megvalósulásához az szükséges, hogy meg nem határozott személy életének, testi épségének vagy nagy értékű vagyontárgy megsemmisülésének, megrongálódásának a veszélyeztetettsége ténylegesen bekövetkezzék”.
A közvetlen veszély követelménye ugyanakkor azt is jelenti, hogy hiába fogadják el a fideszes törvénymódosító javaslatot, az csak korlátozottan lesz használható az ilyen bűntetteket elkövetők ellen. A képviselők által megkívánt büntetőjogi szigor ugyanis csak akkor sújthat le a károkozokra, ha épp fennáll a veszély, amikor lopni indulnak. Ha nyáron, aszály idején verik szét a szivattyúházat, akkor valószínűleg nem lehet alkalmazni a „közveszély helyszínén” minősítést, így a szigorúbb büntetést sem.
"Jogrendet megbontó propaganda"
Beleillik a kormány rendpárt propagandájába, de csak zavart okoz a Btk-ban, amelyen már hatályba lépése előtt többször is módosítottak - mondta a hvg.hu érdeklődésére Hack Péter büntetőjogász, aki az 1990-ben megválasztott parlamentben a törvényelőkészítő bizottságot vezette. "A jelenlegi Btk-ban is minősítő körülmény az, ha valaki közveszély helyszínén - árvíz, tűzvész vagy elemi csapás által sújtott területen - követ el egy lopást, így nem igazán érthető, hogy miért van szükség a súlyosbításra. Miért veszélyesebb ez a cselekmény, mint egy bűnszervezetben elkövetett tett, vagy miért veszélyesebb a zseblopásnál, amelyből rengeteg van a közveszély helyszínén történt lopásokhoz képest. Ezeket meg kellene tudni magyarázni" - mondta Hack, aki szerint minden, PR-jellegű jogalkotási lépés megbontja a jogrendszert.
A büntetőjogász szerint ugyanakkor ez a súlyosbítás megfelel a Fidesz büntetőpolitájának, mert ha történik egy bűncselekmény, ami "irritálja őket", akkor utólag megváltoztatják a Btk-t. "Úgy érzik, hogy ezzel a közvéleményt meg tudják győzni, ám súlyos aránytalanságok keletkeznek a büntető törvénykönyvben. Azzal egyetértek, hogy súlyosabban kell büntetni a közveszély helyszínén elkövetett lopásokat, de hogy ennek most további súlyosbítására, úgy hogy egy évvel ezelőtt, a Btk. módosításakor nem is érezték úgy a kormánypártok, hogy erre szükség lenne, nem tudni, miért van hirtelen szükség" - mondta a Hack.
Módosítás egy-két eset alapján?
Szerettük volna megtudni a rendőrségtől, mennyire gyakori, hogy közveszély esetén megszaporodnak a lopások, hogy megtudjuk mi indokolja a Büntető törvénykönyv részleges átírását. Ezért megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatát, illetve több megyei rendőr-főkapitányságot, és megkértük őket, adják meg azt, hogy az iszapkatasztrófa, a 2010-es árvíz és a márciusi hóhelyzet idején mennyi lopás történt. Cikkünk megjelenéséig a Veszprém megyei rendőrök nem tudták megadni az adatokat, az Országos Rendőr-főkapitányság is későbbre ígérte azokat, Komárom-Esztergom megyéből pedig azt a választ kapta a hvg.hu, hogy a márciusi „hóhelyzet” miatt „magára hagyott gépjármű-feltöréssel kapcsolatos esemény” nem jutott a rendőr-főkapitányság tudomására.
