Elégedetten nyugtázta Miskolc rendőrkapitánya, Bogyay Ferenc, hogy „a bírságok alsó és felső határainak növekedése mellett a jogalkalmazói akarat tudatosult a végrehajtói állomány szemléletében”, így a városban kiszabott pénzbírságok átlagos összege egy év alatt 20 576 forintról 25 897 forintra nőtt. Borsodi kollégája mellett Józsefváros parancsnoka is azzal büszkélkedett, hogy a budapesti kapitányságok tekintetében a kiszabott bírságok alapján 62 437 000 forinttal a 2. helyen állnak. A kiszabott bírság egy főre jutó átlaga a VIII. kerületben 38 877 forint, ez több mint tízezer forintos emelkedés egy év alatt.

Ezek alapján úgy tűnik, a rendőrségnek kifejezetten célja a minél több bírság beszedése. Már csak azért is, mert a hvg.hu-nak több kapitányságról is azt mondták, hogy a parancsnokok az egyik kiemelt feladatnak tekintik a bírságolást, általános szállóige, hogy „a traffipax sohasem pihenhet”. Darabszámra ugyan nem írják elő az egyenruhásoknak azt, hogy egy szolgálatban mennyi bírságot szabjanak ki, de azt figyelik a vezetők, hogy a kiszabott közigazgatási bírság a korábbi évek szintje alá ne essen. Amikor ez megtörtént a Debreceni Rendőrkapitányságon a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója, Lingvay Csaba vizsgálatot rendelt el idén januárban.

A rendőrök teljesítik az előirányzott összeget

A központi költségvetésbe befolyt bírságok összege – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Országos rendőr-főkapitányság adatai alapján – tavaly 33,5 milliárd forintot tett ki. A közigazgatási  és a szabálysértési bírság tekintetében a rendőrök összesen 19,1 milliárd forintos büntetést osztottak ki, ami az előirányozott 16 milliárdot szépen túllépte. Előbbibe tartozik például a gyorshajtás, kötelező haladási irány be nem tartása.

Egy sokat érő mozdulat - tavaly 19 milliárd forint folyt be bírságokból

MTI / Kovács Tamás

2011-ben egyébként az állam összesen 38,1 milliárd forinttal gazdagodott a bírságokból, a rendőrség „hozzájárulása” mintegy 22,48 milliárd forintra rúgott. Akkor 4,47 milliárd forintot volt a szabálysértési, 17,64 milliárdot pedig a közigazgatási bírságok összege. Igaz, 3,3 milliárd forint nem folyt be az államkasszába, ennyi bírságot ugyanis nem fizettek be. Az azt megelőző esztendőben a bírságokból 38,6 milliárd forintra tett szert a költségvetés, aminek nagyjából a kétharmadát a rendőrök munkája eredményezte. Az egyenruhások ugyanis összesen 24,38 milliárd forinttal büntették a közlekedési szabályokat megsértő állampolgárokat. Ebből a közigazgatási bírság jelenti a legnagyobb részt, 19,08 milliárd forintot.

Örül az állam a gyorshajtóknak

Az objektív felelősség alá eső szabálysértések közül magasan a gyorshajtók termelik meg a bírságokat. 2010-ben 15,7 milliárd, 2011-ben 14,83, tavaly pedig 14,1 milliárd forintot gyűjtöttek össze az államnak a száguldozók. Érdekességként három éve 753 ezer darab közigazgatási bírságot jegyzett a rendőrség, de csak 450 ezer után tudta a bírságot követelni, mert 208 ezer esetben megszüntették a bírságokat. Erre példa a főleg közlekedéssel kapcsolatos joggal foglalkozó JogIQ blog szerzőjének esete, amelyben a hatóság nem járt el teljes körültekintéssel a büntetés kiszabása során, és miután bíróságon támadták meg azt, a bírságot törölték. A rendőrség tájékoztatása szerint  2011-ben 630 ezer közigazgatási bírságból 118 ezret szüntettek meg, tavaly pedig 592 ezer büntetésből 125 ezer esetben fújt visszavonulót a testület.

Ebben az évben módosultak egyébként a közlekedési bírságokkal kapcsolatos szabályok. 2012 áprilisában az új szabálysértési törvény a helyszíni bírság lehetséges legnagyobb összegét 30 ezerről 50 ezer forintra emelte meg. Ezzel együtt a jogszabály módosítás az egyenruhások mérlegelési lehetőségét csökkentette, mert bevezette a fix bírságot, ami azt jelenti, hogy a rendőr nem térhet el tőle. A változtatás révén életbe lépett az is, hogy szabálysértési eljárás indul azokkal szemben – dupla bírság kiszabásának lehetőségével –, akik a helyszínen nem ismerték el hibájukat.

A szabálysértésekből 2012-ben 3,37 milliárd forint bevétel keletkezett. A 2012-es költségvetés bírságbevételekre vonatkozó fejezete 33,4 milliárdot jegyzett.  A gyorshajtás terén a korábbi évekhez képest kis csökkenés történt: a kiszabott bírságok összege 14,8 milliárdról 14,1 milliárd forintra esett vissza. A legkisebb bírság ebben az esztendőben is a védett természeti területen való károkozás volt, alig százezer forint bírságot szabtak ki az egyenruhások ebben a kategóriában.

Már bizonyítani sem mindig kell?

Idén az állam bevételeit gyarapíthatja az, hogy három, a közigazgatási bírságok (objektív felelősség) hatálya alá tartozó szabálysértés kiszabásához egyáltalán nincs szükség képi – fénykép, vagy videó – bizonyítékra a hatóság részéről. Erre szintén a JogIQ blog hívta fel a figyelmet két héttel ezelőtt.

A blog szerzője szerint a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megszegésénél nincs szükség arra, hogy a hatóság képi bizonyítékot készítsen ezen szabálysértések elkövetéséről. Mindez azt jelenti, hogy az objektív felelősség intézménye alapján eljárva, ha a rendőr ilyen szabálysértést észlel, akkor a járőrautóból ki sem kell szállnia, csak a rendszámot kell felírnia, valamint azt, hogy pontosan hol és mikor kerül elkövetésre a szabálysértés. Majd erről készít egy jelentést, és ez alapján fognak eljárni a szabálysértést elkövető autóssal. Ezek a szabálysértés egyébként 30-50 ezer forintos bírságot jelenthetnek.