Másodfokon pénzbüntetésre ítélték a kereki Horthy-szobrot festékkel leöntő Dániel Pétert, akinek tettét első fokon társadalmilag hasznosnak nevezte az eljáró bíró. Dániel nem hajlandó fizetni, inkább leüli.
Rongálás vétségében bűnösnek találta és jogerősen 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Kaposvári Törvényszék csütörtökön Dániel Péter ügyvédet, aki május 15-én éjjel festékkel leöntötte a Somogy megyei Kerekiben két nappal korábban felállított Horthy-szobrot. Első fokon megrovásban részesítette a bíróság Dániel Pétert. A másodfokú bíróság ítéletében mellőzte az első fokon eljáró siófoki bíróság indoklásának azon részét, amelyben "társadalmilag hasznos figyelemfelhívásnak" minősítette a szoborrongálást.
Dániel Péter nem vett részt a tárgyaláson. Az ítélet kihirdetése után az MTI-nek telefonon azt mondta: nem fizeti ki a pénzbírságot, kérni fogja az összegnek megfelelő, 80 nap időtartamú fogházbüntetésre való átváltását. Közölte továbbá, hogy nemzetközi bírósághoz fordul a szerinte "politikailag befolyásolt" ítélet miatt.
A vörös festékkel leöntött, illetve ecsettel bekent szoborra az ügyvéd "tömeggyilkos", illetve "háborús bűnös" feliratokat akasztott. Tettével 100 499 forintos kárt okozott a sértettnek, a szobrot állíttató Kereki önkormányzatnak, amely nem igényelte a kár megtérítését, és saját költségén helyrehozatta a szobrot. Dániel Péter az elsőfokú bíróságon a rongálást beismerte, de a bűnösségét nem. Arra hivatkozott, hogy a cselekmény politikai véleménynyilvánítás és jogos tiltakozás volt.
A Siófoki Városi Bíróság nem jogerősen bűnösnek mondta ki "a véleménynyilvánítás határait túllépő" Dániel Pétert, a legenyhébb büntetésként megrovásban részesítette, továbbá a per során felmerülő 121 600 forint megfizetésére kötelezte. Egyúttal kimondta azt is, hogy cselekedete "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt".
Az elsőfokú ítélet indoklásában a bíró kifejtette, a vádlott a szoborrongálással annak a vélemények adott hangot, hogy Horthy személye nem méltó a szoboremelésre. Közölte, Horthy szerepének értékelése nem feladata a bíróságnak, de megállapítható, hogy közvetett módon, a kárpótlási törvényeken keresztül az állam elismerte történelmi felelősségét az 1939 és 1989 közötti korszak bűneiért. A kárpótlási törvényekkel elismert jogsértések közé tartozik az az időszak is, amikor Magyarország kormányzójaként Horthy Miklós mint legfőbb közjogi méltóság nem élt halasztó jellegű vétójogával, és aláírásával szentesítette a zsidótörvényeket.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője a szeptember 26-án született elsőfokú ítélethozatal után közölte: nem helyénvaló, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősít erőszakos cselekményt, például egy szoborrongálást. Továbbá a bíróságnak mindig ügyelnie kell arra, hogy kerülje a cselekmények történelmi vagy politikai értékelését. Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtófelelős bírája korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a törvényszék elnöke a bírói jogállásról szóló törvény által biztosított határidőig, három hónapon belül, de a másodfokú ítélet megszületését megvárva dönt arról, indít-e eljárást a Horthy-szobor megrongálásáról szóló ítélet miatt. A törvényszék elnöke az első- és a másodfokú ítéletet egybevetve kívánja meghozni az állásfoglalását az ügyben arról, kezdeményez-e fegyelmi eljárást az első fokon ítéletet hozó Kovacsics Istvánnal, a siófoki bíróság elnökével szemben - tudatta.
A Kaposvári Törvényszék csütörtökön - szemben a vádlott és a védelem bűncselekmény hiányáért, valamint annak kimondásáért benyújtott fellebbezésével, hogy a cselekmény nem jelentett veszélyt a társadalomra - az ítélet súlyosbítását és pénzbírság kiszabását indítványozó ügyész fellebbezését tartotta megalapozottnak. Ez utóbbi figyelembevételével - az ügyész kérésének megfelelően - egyrészt mellőzte az elsőfokú ítélet indoklásában szereplő, Horthy Miklós történelmi szerepét értékelő részt, azzal, hogy ez nem tartozik a bíróság hatáskörébe, másrészt pénzbüntetést szabott ki a szentendrei ügyvédre.
Miként első fokon, ezúttal is nagy sajtóérdeklődés mellett hirdetett ítéletet a bíróság. A nyilvános tárgyaláson a média képviselői mellett jelen volt a szoborállítást kezdeményező Sas Attila (független), a kereki önkormányzat képviselő-testületének tagja, valamint Mészáros Imre, a Gój Motorosok elnöke.