Már ma dönthet is Sukoró-ügyben a Kúria
Sukoró-ügyben a Kúria ma kezdi tárgyalni azt a polgári pert, amelyet a magyar állam indított Joav Blum magyar-izraeli befektető ellen a King’s City elnevezésű turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében.
A per előzménye, hogy a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyásával 2008. július 30-án csereszerződést kötött az alperessel, és tulajdonába adta a Sukoró külterületi, szerződésben megjelölt ingatlanait több mint egymilliárd forint értékben, a magyar-izraeli befektető pedig az állam tulajdonába adta Albertirsa külterületén két, Pilis külterületén egy ingatlanát csaknem 800 millió forint értékben, továbbá kötelezettséget vállalt a több mint negyedmilliárdos értékkülönbözet megfizetésére.
A szerződés érvénytelenségének kimondása és az eredeti állapot helyreállítása érdekében 2009 őszén Oszkó Péter, a szocialista Bajnai-kormány pénzügyminisztere polgári pert kezdeményezett. Az akkor még parlamenten kívüli LMP pedig feljelentést tett hivatali visszaélés miatt Gyurcsány Ferenc ellen, aki a szerződés megkötésekor miniszterelnök volt, és egyik utolsó intézkedésével kiemelt beruházássá nyilvánította a King's City projektet. A volt kormányfőt a 2009 tavaszán indult büntetőeljárásban 2011 őszén meggyanúsították, ám 2012 nyarán megszüntették ellene az eljárást az ügyészségi nyomozók, másik öt személy ellen azonban vádat emeltek.
A polgári perben 2011 decemberében az elsőfokú bíróság megállapította a csereszerződés érvénytelenségét, és elrendelte az eredeti állapotot helyreállítását.
Másodfokon idén júniusban a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet. Indoklása szerint a szerződő felek által leplezni kívánt cél az volt, hogy az állam nyilvános versenyeztetés nélkül juttassa a befektető tulajdonába a sukorói ingatlanokat. A szerződés során az elcserélt ingatlanok közti értékarányosság csak látszat volt, valójában több mint egymilliárd forintos a különbség a csereingatlanok között.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte annak az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését vagy a keresetet elutasító határozat meghozatalát. A Kúria ma kezdi tárgyalni az ügyet, és akár már az első tárgyaláson döntés születhet.