Lázár: nem akartak eljárást Gyurcsányék ellen Nyugaton
Eredményesen zárult a 2002 és 2010 közötti kormányzati időszakot érintő elszámoltatás feltáró munkája - közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön. Arra a kérdésre, hogy Nyugat-Európa vagy az USA felől érzékelt-e a kormány nyomást arra, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon ellen ne induljon eljárás, Lázár azt válaszolta: "igen, természetesen volt ilyen kérdés, nyomás, tájékozódás és olyan befolyásolási kísérlet, amely arról szólt, hogy a szocialista párt kapjon védelmet, immunitást."
Budai Gyula - aki 2010 őszén vette át az elszámoltatási kormánybiztosi posztot a szintén fideszes Papcsák Ferenctől - kifejtette: hivatala 2010 novembere és idén augusztus között 1442 ügyet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, amelyből 30 ügyben még folyik a nyomozás, 7 ügyben viszont már megtörtént a vádemelés. A nyomozások során 47 embert gyanúsítottak meg, és 39 ellen emeltek vádat.
"A számok makacs tények" - fogalmazott a leköszönő kormánybiztos - akit időközben kineveztek a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkárának -, hozzátéve, a 61 feljelentés alapja minden esetben az volt, hogy bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel. Megjegyezte ugyanakkor azt is, több esetben előfordult, hogy nem állt fenn ilyen gyanú, ilyenkor a vizsgálati jelentését az adott minisztériumnak küldte meg további intézkedésre.
Összegzése szerint az elmúlt csaknem két év tapasztalata az, hogy "a korrupció az előző kormányzat ideje alatt rendszerszerűen működött", a lefolytatott vizsgálatok során pedig az előző kormányzatokhoz kötődő szinte összes miniszter és államtitkár neve felmerült "valamilyen szinten" az ügyekben. "A két miniszterelnöké mindenképpen" - fogalmazott.
"Az általunk végzett munka, amely egyébként kifejezetten jogi munka volt (...), teljes mértékben sikeresnek tekinthető" - mondta Budai Gyula, aki szavait azzal zárta, hogy a megindult büntetőeljárások sikere nem az ő felelőssége, hanem az adott hatóságok munkájához köthető.
Lázár János a kormány álláspontját ismertetve a tájékozatón azt közölte: eredményesen zárult az elmúlt két évben végzett elszámoltatás feltáró része. Hangsúlyozta, a hátralévő munka "a rendőrség, az ügyészség és a bíróság feladata, tekintettel arra, hogy a kormány jogállami alapokon áll". Az igazság szolgáltatására csak a bíróságok vállalkozhatnak, nekik van erre joguk és kötelességük - tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
"Az a népi vélekedés, amely szerint a szocialisták szétlopták az országot", rendszerszerűen megrajzolható az elszámoltatást összegző dokumentumból - fogalmazott, megjegyezve azt is, hogy a Fidesz sohasem kapott volna kétharmadot, ha - "sajnálatos módon" - a korrupció nem lett volna ekkora.
Lázár János szerint azok is felelősséggel tartoznak, akik hagyták, hogy Magyarországon a hazai és uniós forrásokat, valamint az állami vagyont "így lopják szét 2002 és 2010 között".
Kitért továbbá arra, hogy több dolog is akadályozta az elszámoltatást: így például az, hogy az ügyekben sokszor szinte az összes dokumentum eltűnt, továbbá az, miszerint a szocialisták nem fogadják el, hogy minden kormány köteles elszámolni, ezért megpróbáltak nyomást gyakorolni "testvérpártjaikon keresztül, Nyugat-Európából Orbán Viktor kormányára és a magyar politikai közéletre", a vizsgálatok, a nyomozások leállítására, az ügyek eltussolására.
"Nekem az a meggyőződésem, hogy amikor majd eljön a pillanat, amely a demokráciákban előbb-utóbb elkövetkezik - lehet, hogy nem 2014-ben, de 2018-ban már könnyen lehetséges vagy 2022-ben, ki tudja ezt -, akkor a Fidesznek, állami vezetőnek, tisztségviselőnek el kell tudniuk számolni" - jelezte.
Arra a kérdésre, miszerint Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezett-e a kormányhoz olyan nyomás, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök ellen ne induljon eljárás, ne legyenek elszámoltatva, Lázár János azt válaszolta: "igen, természetesen volt ilyen kérdés, nyomás, tájékozódás és olyan befolyásolási kísérlet, amely arról szólt, hogy a szocialista párt kapjon védelmet, immunitást".
Az államtitkár közölte azt is, hogy a Kormányzati Ellenőrzés Hivatal (Kehi) még jónéhány belső vizsgálatot végez.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány augusztus 31-i hatállyal felmentette Budai Gyulát kormánybiztosi pozícióból, de már korábban kinevezték a VM államtitkárává, Lázár János azt mondta: az elszámoltatás kormányzati szakasza lezárult, de Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is számít Budai Gyulára államtitkárként. "A disznók magyarországi sorsának felkarolása" legalább olyan fontos dolga Budai Gyulának, mint "a politikai disznók felkutatása" volt az elmúlt másfél évben, "tehát disznótól disznóig terjed a portfólió" - fogalmazott.
Azzal összefüggésben, hogy a Sukoró-ügyben megszüntették a Gyurcsány Ferenc elleni nyomozást, az államtitkár azt mondta: ha Nyugat-Európában egy volt miniszterelnöknek olyan papírja van, hogy nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában szünteti meg az ügyészség az ellene zajló nyomozást, akkor az befejezi a közéleti tevékenységét.
Giró-Szász András a sajtótájékoztatón azt mondta, a 2010-es választási eredmények mögött egyértelmű volt a választópolgároknak az az elvárása, hogy Magyarországnak morálisan meg kell újulnia, mert "lezüllött erkölcsi állapotokat és korrupciót" lehetett tapasztalni az államélet szinte minden területén.
Budai Gyula fideszes parlamenti képviselő 2010 novemberében Papcsák Ferencet váltotta az elszámoltatási kormánybiztosi poszton, mert Papcsákot megválasztották Zugló polgármesterévé, s így az összeférhetetlenség miatt nem tölthette be tovább a tisztséget. Budai ezt megelőzően miniszterelnöki megbízottként dolgozott, s az állami földterületek jogellenes eladását és privatizációját vizsgálta.