Ki kell adnia a Médiatanácsnak az országos kereskedelmi tévék hatósági szerződéseit - döntött szerdán a Fővárosi Törvényszék első fokon abban az első fokú perben, amelyet a Kreatív munkatársa, Csuday Gábor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet segítségével indított a Médiatanáccsal szemben. A Médiatanács fellebbez a döntés ellen.
Első fokon pert nyert a Kreatív munkatársa, Csuday Gábor, akit az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet képviselt a Médiatanáccsal (alperes) szemben abban a perben, amelyet az országos kereskedelmi tévék hatósági szerződéseinek nyilvánosságra hozatala érdekében indított - számol be a Kreatív.
Csuday január 6-án közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsához azért, hogy az hozza nyilvánosságra a két országos kereskedelmi televízió, a Magyar RTL (RTL Klub) és az MTM-SBS (Tv2), Médiatanáccsal kötött hatósági szerződéseit. A Hatóság a kereskedelmi tévék üzleti érdekeire való hivatkozással megtagadta a szerződések kiadását, ezért a Kreatív munkatársa az ügyben keresetet nyújtott be a bíróságon.
Ideiglenes szerződés
A per eredetileg kizárólag a Médiatanács ellen indult, azonban a két érdekelt televízió társaság beavatkozóként részt vett az eljárásban.
Mint beszámoltunk róla: az RTL Klub és a Tv2 hatósági szerződései július 9-én lejártak, a tévétársaságok még aznap ideiglenes szerződést kötöttek a Médiatanáccsal, amelyek alapján az analóg frekvenciák lekapcsolásáig, a digitális átállás befejeztéig továbbra is fent maradnak az analóg platformon. ű
A Kreatív munkatársa időközben ezen szerződések kiadását is kérte a Hatóságtól, az ügy folyamatban van. A Médiatanács és az érintett tévétársaságok szerint a szerződések nyilvánosságra kerülésével üzleti titkok sérülnének. A médiaszolgáltatási díj és egyéb vállalások (pl. műsorszerkezet, híradásra szánt minimális idő, vételkörzet, stb.) a televíziós társaságok pénzügyi, gazdasági és piaci helyzetét alapvetően befolyásoló információk.
Dr. Ocskó Eszter tanácselnök a felperesi érveléssel összhangban megállapította, hogy nemzeti vagyon hasznosítása körében nem lehetséges üzleti titok védelmére hivatkozni, hiszen közpénzzel és közvagyonnal kapcsolatos adatok nyilvánossága képezte a per tárgyát - írja a lap.
A Médiatanács fellebbez
A bíróság döntésével szemben az alperes Médiatanács és beavatkozóként az érintett tévétársaságok jogi képviselői jelezték, hogy fellebbezést nyújtanak be, mert szerintük ellentmondásos a bíróság első fokú döntése és a két kereskedelmi televízió nyilatkozata.
Az NMHH azt közölte az MTI-vel, hogy a médiaszolgáltatók szerződéseibe való betekintésre ahogy eddig, úgy a jövőben is lehetőséget nyújtanak. Ugyanakkor a médiatörvény alapján a szolgáltatók kérhetik a szerződéseikben szereplő adatok zárt kezelését, és e jogszabályi lehetőséggel mind az RTL Klub, mind a TV2 élt. A televíziók nyilatkozatai alapján elkészített szerződésváltozatok továbbra is szabadon megtekinthetők a hatóságnál.
Az említett két szolgáltató szerződésébe való betekintésének lehetőségét egy magánszemély kérte. Az iratbetekintésre a hatóság lehetőséget biztosított, azonban arra a kérelmező elállása folytán nem került sor. Az NMHH ugyanakkor ellentmondást talált a televíziók korlátozó nyilatkozatai, illetve az elsőfokú bíróság e tárgyban hozott ítélete között, ami szerint a hatóságnak a televíziók kérését figyelmen kívül hagyva, a zárt adatokba is betekintést kellene biztosítania. Az ellentmondás feloldását a hatóság a másodfokú bíróságtól kéri - olvasható az NMHH közleményében.
