A parlament csütörtökön fogadta el a sajtót érintő jogszabályok módosításait, amelyet az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntése tett szükségessé - idézi fel közleményében az EBESZ.

A szervezet sajtószabadság-képviselője, Dunja Mijatovic a közlemény szerint üdvözölte, hogy a módosított jogszabályok kiszélesítették az újságírói források védelmét, eltörölték a bizonyos nyomtatott és online tartalmak tilalmát és megszüntette a média- és hírközlési biztos felhatalmazását arra, hogy vitás ügyekben beavatkozhasson a szerkesztőségi döntésekbe.

"Sajnos azokat a további részleteket, amelyeket már 2010-ben problematikusnak tartottam, nem módosították" - idézi a közlemény az EBESZ képviselőjét. Ezek közé tartozik szerinte a médiahatóság elnökének és tagjainak jelölési és kinevezési rendje, illetve nem változott a médiahatóság vezetőinek tévés és rádiós médiatartalmak feletti befolyása sem. Dunja Mijatovic szerint megmaradt a magas bírságok kiszabásának lehetősége is, amely az újságírókat öncenzúrára kényszerítheti.

"A jogszabályok kulcsfontosságú intézkedéseit nem definiálták egyértelműen és nem garantálták a közmédia pénzügyi és szerkesztőségi függetlenségét" - tette hozzá a sajtószabadság-képviselő, aki szerint a mostani módosításokat rövid határidővel fogadták el, és nem konzultáltak az érintett felekkel vagy a széles nyilvánossággal.

A független szabályozás alapvető feltételének számító, frekvenciapályázatokat érintő szabályok jelentősen megváltoztak - tette hozzá Mijatovic, aki szerint az új szabályok nem írják elő egyértelműen, hogy a médiahatóságnak szerződést kell kötnie a nyertes pályázóval, még akkor sem, ha a frekvencia elnyerését bírósági döntés is megerősíti.

"Ezek a módosítások egyértelműen hatással lehetnek a tévés és rádiós pluralizmusra, mert az új szabályozásban szereplő eljárások és definíciók nem egyértelműek" - tette hozzá.

Mijatovic emlékeztett arra, hogy az EBESZ tagállamai, beleértve Magyarországot is, elkötelezték magukat a médiapluralizmus erősítésére. "A magyar médiatörvény változásai azonban csak tovább növelik a kritikus vagy eltérő vélemények korlátozásával kapcsolatos jelenlegi aggodalmakat. Azt is felidézte, hogy a módosítások elfogadása előtt, május 23-án levélben kérte Kövér Lászlótól, hogy a képviselők ne fogadják el a végül mégis megszavazott módosításokat.