Április 3-án, egy nappal Tarlós István főpolgármester újabb bejelenése előtt jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányhatározat, amelyben rögzítik, hogy a kormány legfeljebb 63,1 milliárd forintig egyedi állami készfizető kezesség mellett támogatja a fővárost a BKV-hitelek megújításában.

A kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy intézkedjen az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek a BKV Zrt. hitelfelvételének előkészítésében történő közreműködéséről, illetve arra, hogy június 20-ig nyújtsa be a kormánynak az egyedi állami kezességvállalásról szóló előterjesztést. A hasonló tartalmú kormányhatározatokkal egyébként nincs szerencséje a BKV-nak: mint februárban megírtuk, sem az NGM, sem az NFM nem tartotta be azt a tavaly augusztusi kormányhatározatot, amely 2011. szeptember 30-i határidővel írta elő a két tárcának a BKV reorganizációs tervének kidolgozását.

A hvg.hu megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot azzal a kérdéssel, hogyan oldható meg az egyedi állami kezességvállalás. Válaszában a tárca sajtóosztálya felsorolta az idevágó jogszabályokat, eszerint a Polgári Törvénykönyv, az államháztartásról szóló törvény, valamint az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló kormányrendelet az irányadó. "A kormányhatározat szövege egyértelműen fogalmaz, miszerint a Fővárosi Közgyűlés 2012. március 26-i határozatára tekintettel – amelynek értelmében a közgyűlés arról döntött, hogy Budapest teljes garanciát vállal a BKV Zrt. adósságállományára – az állam a Fővárosnak nyújt egyedi kezességvállalást. A hitelt a BKV veszi fel, így az azzal kapcsolatos eljárást is a BKV folytatja majd le" – közölték.

Horváth: közbeszerzés nélkül nem megy

Horváth Csaba, az MSZP alelnöke, a fővárosi MSZP-frakció vezetője szerint a fent nevezett kormányhatározat „objektíven nem alkalmas arra, hogy ez alapján szerződjön a főváros a bankokkal, mivel csak elvi állásfoglalást tartalmaz”. Horváth a hvg.hu-nak azt mondta, a helyes sorrend az lenne, ha a kormányhatározat után közbeszerzési eljárást írnának ki a hitelekre, és június 20-ig az egész eljárásnak le kellene zajlania. A képviselő szerint mivel a banki szerződések négyötöde az idén lejár, azokat új szerződéssel kell kiváltani, nem lehet a régieket meghosszabbítani. „Tavaly szeptember 30-ig volt egy határidő arra, hogy a BKV-nál lévő hitelállományt vállalja át a kormány, és erről szülessen kormányhatározat. Ebből nem lett semmi. Ahhoz képest ez a mostani egy szerényebb ajánlás” – tette hozzá Horváth Csaba.

Tarlós István és Horváth Csaba

Stiller Ákos

Tarlós korábbi közleményében úgy fogalmazott: "a felek a fővárosi és az állami garanciavállalás alapján aláírták azt a 'stand still' megállapodást, ami lehetővé teszi a megörökölt – jelenleg 63,1 milliárd forintos, idén lejáró - BKV-adósságállomány refinanszírozását. Ez gyakorlatilag a BKV megmenekülését jelenti". Az alelnök ugyanakkor azt mondta: attól, hogy a BKV hiteleit rendezik, még semmi nem oldódott meg, hiszen a működési költségekre az idén 40 milliárd, míg jövőre – a normatív támogatás megszüntetése miatt – már 70 milliárd forint hiányzik.

Tárgyalnak-e egyáltalán?

A BKV működtetését a hosszú távú finanszírozási koncepció elfogadása biztosítaná. Bár a hvg.hu információi szerint a legutolsó egyeztetésre a kormány és a főváros között kedden került sor, egyelőre semmilyen információ nem szivárgott ki azzal kapcsolatban, hogy közel lennének a felek a megállapodáshoz. A tárgyalásokra rálátó forrásunk óvatosan úgy fogalmazott: „folynak az egyeztetések”, de nincs elmozdulás az ügyben. A kormány egyelőre nem biztosít a fővárosnak plusz bevételi forrást adóemelés vagy új adó bevezetésének formájában, márpedig enélkül nem tudnak ekkora összeget előteremteni. Egy ellenzéki forrás szerint nem folynak érdemi tárgyalások, "Tarlós másfél éve kínlódik ezzel, de csak egyre rosszabb kondícióban vagyunk”.

A főpolgármester ugyanakkor rövid időn belül három közleményt is kiadott a témában, amely mind ugyanarról szólt: a kormány vállalja az állami kezességvállalást, a hosszú távú megállapodás megszületése pedig közel van.

„Tarlós kincstári optimizmusán kívül erre nincs más bizonyíték. Vagy a kormányra próbál esetleg így nyomást gyakorolni, vagy saját magának tart önbizalomerősítő tréninget, hátha attól megoldódik a helyzet” – fogalmazott a hvg.hu-nak egyik forrásunk. A főpolgármester korábbi nyilatkozata szerint április 15-ig ebben a kérdésben meg kell egyezni, ezután feloldják a tavaly év végén zárolt 32 milliárdos normatívát, és megköthető lesz az új közszolgáltatási szerződés is. A régi április végén jár le.

Korábban egy kormánypárti fővárosi képviselő úgy fogalmazott: komoly harc zajlik a kormány és a főváros között a kérdésben. „A kormány egyértelműen nyomást akar gyakorolni a fővárosra. Nem tesz mást, mint addig préseli, amíg az összes fellelhető forrást, megtakarítást meg nem találják. Mert azt látni kell, hogy van még pénz az intézményeknél” – mondta.

Egy ellenzéki képviselő azt a lehetőséget is felvetette, hogy a nemrég visszavásárolt fővárosi vízközműből vennének el pénzt. Mások szerint a kormány igazából nem akarja megmenteni a BKV-t, ezért nem sietnek a hosszú távú koncepció elfogadásával, hanem a BKV bedőlése után magáncégeknek adnák ki a személyszállítást.