Itthon M. László Ferenc 2012. március. 22. 06:30

"Aki cigányozik vagy zsidózik, azt fejbe vágják" - Szanyi az MSZP megújításáról

Ígéri, ha ő lesz az MSZP új elnöke, a párt nem fog belefulladni az unalomba: újraírnák a párt 20 éves történetét, egyik rendezvény követné a másikat, régi baloldali hagyományokat élesztene fel. Azt mondja, össze tudna hozni egy Békemenet nagyságú tüntetést, mert egy ilyen tömegdemonstráció csak szervezés és pénz kérdése, nem ezen múlik, ki győz 2014-ben. Viszont a Jobbiktól komolyan tart, mert szerinte a radikális párt olyan szavazatszerző erővel rendelkezik, amivel a Fidesz már nem, a gödörből kimászó MSZP még nem. Interjú Szanyi Tiborral, az MSZP elnöki posztjára pályázó "XIII. kerületi vagabunddal".

hvg.hu: Néhány héttel ezelőtt azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy a Fidesztől eltérően az MSZP-ben „nem egy karizmatikus vezetőre, hanem sok száz karizmatikus tábornokra” van szükség. Most akkor tábornok vagy kapitány?

Szanyi Tibor: Jól tűröm ezt a „kapitány” elnevezést (nevet). Még a 2010-es kampányban egy YouTube-ra feltett groteszk videónak köszönhetően ragadt rám az elnevezés. Nem is az ellenség tette ki, hanem az én stábomból valaki. Kapitány, tábornok, az ügy szempontjából mindegy, a lényeg, hogy vezéregyéniség. Én hiszem azt, hogy az MSZP akkor jár jól, ha a frakcióvezető, a pártelnök és a miniszterelnök-jelölt három különböző személy. Triumvirátusban gondolkodom.

hvg.hu: A középszinteken befejeződött az MSZP tisztújítása. Hogy látja, a megyei elnökök között van elég „tábornok”, akikkel meg lehet vívni a háborút?

Sz. T.: Sok harcra kész embert látok. Az említett triumvirátusból a frakcióvezető személye már biztos, hiszen decemberben Mesterházy Attilát választotta újra két évre a parlamenti képviselőcsoport. A pártelnök személyéről március 31-én dönt a kongresszus, a miniszterelnök-jelöltünk kérdése pedig hosszabb távon is nyitott, de az a lényeg, hogy egy minél szélesebb spektrumot felölelni képes személyt találjunk. Olyat, aki egyúttal a pártot is fel tudja vállalni. Hogy kit kérünk fel majd erre, az attól függ, mikor kerül sor a döntésre, mert nem biztos, hogy akit ma kéne meghívni, az egy év múlva is nyerő lenne. Sok függ attól is, hogy merre fejlődik a párt.

Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja, elnökjelölt
Stiller Ákos

hvg.hu: Ha megnyeri a pártelnökválasztást, meghívná Bajnai Gordont, akit miniszterelnökként még bírált?

Sz. T.: Az előző ciklusban valóban bíráltam a kormányunkat, de azért tegyünk különbséget Gyurcsány Ferenc és Bajnai kabinetje között. 2006 júniusától kezdve a kormányzást belül rendkívül hevesen támadtam, kívül – mondjuk úgy – határozottan kritizáltam. Elképesztő politikai kísérletnek tartottam a modern baloldaliság és a neoliberális gazdaságpolitika ötvözését. Ezt a Gyurcsány által kitalált egyveleget bizarrnak, groteszknek és kártékonynak tartottam és ezt 2007-ben a nyilvánosságnak is jeleztem. Bajnai esete más: az ő kormányát sokkal baloldaliabbnak tartottam, mint a Gyurcsányét.

hvg.hu: Mitől volt baloldaliabb?

Sz. T.: Sokkal érzékenyebb volt. Az egyes intézkedéseknél a Bajnaiék adtak arra, hogy a döntéseket hatásvizsgálatok előzzék meg, megnézték, kit hogyan érint. És igen, sokszor az derült ki ezekből, hogy fájni fog, de ezt nem is tagadták le, nem csináltak olyan szemfényvesztést, amit Gyurcsány.

hvg.hu: A Bajnai-kabinet indította el többek között az Út a munkáért programot, amely szigorú feltételeket szabva jelentősen lefaragta a szociális támogatásokat.

Sz. T.: A modern baloldaliságba nem fér bele az osztogatás. Az egyéni felelősségnek és a társadalmi szolidaritásnak a modern baloldali gondolkodásban megfelelő egyensúlyban van.

hvg.hu: Együtt tud majd működni győzelme esetén azokkal az MSZP-s vezetőkkel, akik hosszú évek óta vezetik a megyei szervezeteket, és akiknek nagy többségét most újraválasztották?

Sz. T: Teljesen mindegy, hogy egy választásnak mi az eredménye, az a fontos, hogy demokratikus legyen. Vagy pontosabban fogalmazva ahhoz, hogy el tudjam fogadni egy választás eredményét, ez a legfontosabb szempont. Innen nézve az MSZP a legdemokratikusabb párt ma Magyarországon.

hvg.hu: Ebbe az is belefér, hogy az egyik megyei szervezet most megválasztott elnökét korábban a bíróság könnyű testi sértésért próbára bocsátotta?

Sz. T.: Kiről van szó?

hvg.hu: A hajdú-bihari szervezet elnökéről, Huszka Imréről, akit 2004-ben még az MSZP-ből is kizártak, majd pár hónappal ezelőtt visszavettek.

Sz. T.: A demokrácia azt jelenti, hogy mindenki választó és választható. Ha vele szemben nem merültek fel választhatósági problémák, akkor vélhetően demokratikus döntést hoztak a helyi szocialisták. Egyébként én úgy tudom, hogy a felesége védelmében lépett föl, amiből ez a könnyű testi sértés lett.

Ezt a túlzást az én gyomrom nem vette be.
Stiller Ákos

hvg.hu: Baloldali az a párt, amelyiknek olyan vezetőik vannak, mint az 1050 négyzetméteres villát építő, korábban a Tocsik-ügybe belekeveredett nógrádi Boldvai László, vagy az egykori pártpénztárnok, a baranyai Puch László?

Sz. T.: Boldvait a Tocsik-ügyben felmentették. Persze egy baloldali párt hitelességéhez hozzátartozik, hogy a vezetés összetétele társadalmilag legyen tolerálható. Azt helytelenítem, ha egy szociáldemokrata párt vezetői ismert üzletemberek. Ez különösen akkor volt szembetűnő, amikor az MSZP elnöke Gyurcsány Ferenc, a szociáldemokraták vezetője pedig Kapolyi László volt, mindketten milliárdos üzletemberek. Ezt a túlzást az én gyomrom nem vette be. Az viszont tolerálható, ha egy-két tehetős ember van a pártban.

hvg.hu: Szigetvári Viktor, az MSZP korábbi kampányfőnöke a Népszabadságnak adott januári interjújában azt mondta, hogy a jelenlegi elnök olyan középvezetőkre támaszkodik, akiknek a mentalitását „a hiteles megújuláshoz meg kéne haladni”.

Sz. T.: Hát igen, gyökeresen másképpen látom az MSZP által követendő utat, mint Mesterházy. Az élet be fogja bizonyítani, melyik a helyes.

hvg.hu: Irányváltásra van szükség?

Sz. T.: Maximálisan.

hvg.hu: A köztévének adott, január 26-i interjújában még azt mondta, nincs szükség irányváltásra.

Sz. T.: Akkor is, most is azt mondom, ideológiai irányváltásra nincs szükség. Ugyanis a Demokratikus Koalíció távozásával az MSZP egy jól értelmezhető baloldali, balközép párttá vált. Bár rengeteg elvégzendő munka van még, ideológiailag a párt a helyén van. Ugyanakkor én gondoskodni akarok egy nagyon világos kapitalizmuskritikáról is. Továbbá gondoskodni fogok a párt elmúlt 20 éves történetének konszenzuális megalkotásáról. Ezért írtam azt a pályázatomban, hogy vonjuk kérdőre az elmúlt évek szereplőit, de csak kérdőre. Velük együtt akarom feltárni a történetünket, és nem velük szemben, vagy az ő kárukra.

hvg.hu: Ez az elmúlt 20 év hibáinak feltárása lenne?

Sz. T.: Akár. Gyorsan hozzáteszem, hogy nemcsak az MSZP követett el hibákat az elmúlt években. A Fidesz másfél év alatt többet követett el, mint a szocialisták 20 év alatt. Nem pellengérre akarom állítani a pártot. Vannak dolgok, amikkel a jövőnk érdekében szembe kell nézni, így kimondhatjuk, hogy hiba volt ennyire nyomni a neoliberális kurzust. Többet ilyen nem csinálunk, és innentől kezdve szent a béke. Nem az egyes személyek felelősségén van a hangsúly, hanem a jövőbeni stratégia kialakítását segítő tanulságok levonásán.

hvg.hu: Nem lehet, hogy ebben a törekvésében nem lesznek partnerei? Lendvai Ildikó a múlt héten arról írt a Népszabadságban, hogy a hibákkal való szembenézés hiányában fennáll a veszélye annak, hogy „unalom és igénytelenség uralkodhat el” az MSZP-ben.

Sz. T.: Hosszú távon nem tartok ettől. Persze, lehet dögunalmas pártot is csinálni, én az izgalmas párt híve vagyok.

Talán a két győzelem 2002-ben és 2006-ban elkényelmesítette az MSZP-t
Stiller Ákos

hvg.hu: Egy "XIII. kerületi vagabund" – ahogy sokan nevezik önt az MSZP-ben –, hogyan pörgetné fel a szocialistákat?

Sz. T.: Szerintem ez egy kedves megszólítás, abszolút vállalom. Ez is garancia arra, hogy az irányításommal izgalmas párt lesz az MSZP-ből (nevet). Azt mondom, csináljunk rendezvénycentrikus pártot. Tegyük alkalmassá az irodáinkat arra, hogy hétvégenként ott társasági összejövetelek legyenek, szervezzünk kirándulásokat, sportrendezvényeket. Döntő jelentőséget tulajdonítok a nyári elfoglaltságoknak, amik elsősorban a fiatalokat vonzzák. Aki ma fontos szereplő az MSZP-ben, tíz-húsz évvel ezelőtt ilyen táborokban került közel a mozgalomhoz. De tőlem akár munkásdalárdák is jöhetnek, ahogy volt már erre példa a munkásmozgalom történetében (nevet). Minimum havonta legyenek nyitott pártnapok, ahol bármelyik párttag elmondhatja a véleményét. Ezeket a hagyományokat újjá fogom éleszteni.

hvg.hu: Miért tűntek el ezek a pártból?

Sz. T.: Talán a két győzelem 2002-ben és 2006-ban elkényelmesítette az MSZP-t. Aztán, amikor rájöttünk 2009 tájékán, hogy elitpolitizálást művelünk, már késő volt. De az igazi csapás 2006 ősze volt: az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, majd az 1956-os forradalom 50-ik évfordulójának félrekezelése, de leginkább az önkormányzati választás elvesztése után már csak a döglődés volt, 2010-ben pedig a kegyelemdöfést kaptuk meg.

hvg.hu: Miért nem tud két éve kitörni ebből a helyzetből az MSZP?

Sz. T: A közvélemény-kutatások arra jók, hogy belőlük jó meséket kovácsoljanak. Mesterházy Attila masszív javuló tendenciát olvas ki a felmérésekből, ám én ezt önámításnak tartom. Olyanokat hallani, hogy 2010 óta az MSZP az ellenzék vezető erejévé vált. Bocsánat, 2010-ben 59 képviselőnk volt, most 48 MSZP-s ül az Országgyűlésben. Azért ezt nehéz úgy értelmezni, hogy mostanra váltunk a legnagyobb ellenzéki párttá. Közben szemet hunyunk afelett, hogy átfabrikálta a Fidesz a választási rendszert, ami szerintem már nem is a kormánypártot, hanem a Jobbikot segíti. Azt nem hiszem el, hogy a Jobbik beérte az MSZP-t, de azt igen, hogy a szavazatszerző erejük nagyobb, mint a miénk. Soha nem voltak kormányon, van egyfajta politikai szüzességük, miközben az MSZP-ről, a Fideszről sokan úgy gondolják, hogy leszerepeltek. A pártokban való csalódottságból a Jobbik tud profitálni. Ráadásul nagyon elkötelezett a szavazótábora, fegyelmezetten, tömött sorokban mennek majd el szavazni. És az új rendszerben, aki az egyéni választókerületeket elviszi, az nyert. Tehát lehet, hogy nem a közvélemény-kutatások szerinti legnépszerűbb, hanem a legfegyelmezettebb táborral rendelkező párt nyer 2014-ben.

hvg.hu: Egy januári felmérés, az úgynevezett Derex-index szerint az MSZP szavazótáborában az előítéletesség már-már a Jobbikéval vetekszik. Ez jelentheti-e azt, hogy a Jobbik a szocialistáktól von el további szavazókat?

Sz. T.: Milyen előítéletesség?

hvg.hu: Bármilyen mássággal szembeni.

Sz. T.: Azért ezeket a mutatókat mindenféle sunyi kérdésekkel lehet és szokták előállítani. Az MSZP-n belül is van egy olyan hang, hogy legyünk óvatosabbak a cigánykérdés kezelésével, mert ha túl empatikusak vagyunk, azzal szavazatokat fogunk veszíteni. Én azt mondom, akkor veszítsük is el ezeket a voksokat, mert ezekre nekünk nincs szükségünk. Szerintem millió más dologgal sokkal több szavazatot veszítettünk, azokkal kell tehát foglalkozni. Egy baloldali párt semmilyen kirekesztésnek nem lehet társtettese. Szoktam is mondani, hogy nekem jó életem van Újlipótvárosban, mert ha ott valaki cigányozik vagy zsidózik, akkor azt előbb-utóbb fejbe vágják az utcán.

hvg.hu: Nem lehet, hogy vidéken ennél komplikáltabb a helyzet? Hogy az előítéletesség a lecsúszó alsóközéposztály frusztrációjára vezethető vissza?

Sz. T.: Ezek a dolgok keverednek, nehéz üstökön ragadni, kit mi vezet.

hvg.hu: Ez volt az a réteg, amely 2002-ben és 2006-ban még főleg az MSZP-re szavazott, 2010-ben viszont már inkább a Jobbikra.

Sz. T.: Ha egy normális gazdaságpolitikát folytattunk volna, és folytatna most a Fidesz, akkor ez az alsó középosztály nem csúszott volna le, és nem keresne a romló helyzetére téves magyarázatokat.

Jó időkben szoríts, nehéz időkben eressz!
Stiller Ákos

hvg.hu: Osztogató politikára gondol?

Sz. T.: Ez már a maga előítéletessége, mert egy normális baloldali párt távol tartja magát az osztogató politikától. A modern baloldali modell alapvetése, hogy „jó időkben szoríts, nehéz időkben eressz”. Dél-Amerika ezzel kerülte el a válságot. A másik alapeleme az aszimmetrikus adózási rendszer: alacsony jövedelmi zónákban óvatosan, a magasabb jövedelmi zónákban vastagon kellene adóztatni. A skandináv modell pedig abban hisz, hogy a válságból növekedéssel lehet kitörni, és lehetőleg a női munkaerő helyzetbe hozásával. Hiszen a mai fiatal nők nagy többsége modern szaktudással rendelkezik, de gyerekgondozási intézményrendszer hiányában otthon reked. Minden hosszú távú gazdaságpolitika a bölcsőde- és az óvodaügy rendbetételével kezdődik. A XIII. kerületben alanyi jogon jár az ingyenes, jó minőségű bölcsőde. Az óvodánál már egy kis térítés van, de ott is csak a legtehetősebbek fizetnek. A fiatal nők így könnyebben tudnak munkát vállalni, ezáltal beáramlás is van a kerületbe, a növekvő szja-bevételeiből pedig az önkormányzat könnyebben tudja fenntartani az óvodáit. Ez egy ilyen egyszerű körforgás, és ehhez nem kell osztogatás.

hvg.hu: Ha már a „kapitányt” és a „vagabundot” vállalta, a fordított Kasszandra kifejezés is illik önre?

Sz. T.: Mire gondol?

hvg.hu: Január 5-én egy tévéműsorban azt mondta, „az Orbán-rezsimnek hetei vannak hátra”.

Sz. T.: Ezt továbbra is tartom.

hvg.hu: Azóta eltelt pár hónap, és még mindig a népszerűségi listát vezető Fidesz a kormánypárt.

Sz. T.: Továbbra is úgy gondolom, hogy az Orbán-rezsim az emberek lelkében megbukott, túlment azon a ponton, ahonnan nincs visszatérés, nincs jövője. A szocialista párt kormánya sem 2010-ben, hanem 2006-ban bukott meg, az másik kérdés, ki meddig agonizál.

hvg.hu: Az MSZP elnökeként tudna akkora tüntetést szervezni, mint a Békemenet?

Sz. T.: Persze.

hvg.hu: Most is az elnökség tagja, eddig miért nem szerveztek ilyet?

Sz. T.: Mert a párt most nem arra van ráállva, hogy masszív tömegtüntetéseket szervezzen. Ne felejtsük el, 2006-ban a Fidesz hatalmas felvonulást szervezett, mi pár tízezreset, mégis az MSZP nyert. 2010-ben viszont két vereség után is megtöltöttük a Sportcsarnokot. Mert ez egy technikai kérdés: elő kell készíteni, egyeztetni kell a helyi pártszervezetekkel, reklámozni kell, meg kell szervezni a mozgósítást, az utaztatást. A Fidesz is buszok százaival szállította a fővárosba az embereket. Lech Walesa azt mesélte, a Szolidaritásban állandóan attól szenvedtek, hogy a hatalom folyton rájuk licitált: ha szerveztek egy százezres megmozdulást, akkor az állampárt másnap kétszázezres tömeget vezényelt ki az utcákra. Ez logisztikai kihívás, pénz kérdése, nem más.

(Az MSZP elnöki posztján újrázni akaró Mesterházy Attilával készült interjúnkat itt olvashatja.)

Hirdetés