Szőnyeg alá söpört ellentétek, figyelmen kívül hagyott népszerűség-csökkenés, hatalmi háttéralkuk – így jellemezték a pártvezetés kritikusai az MSZP szerintük unalomba fulladt tisztújítását. Ezzel szemben a párt mostani vezetői úgy vélik, az MSZP-ben soha nem látott egység van. Mesterházy Attila pártelnöki győzelmét mindenki biztosra veszi.
„Attila tokkal-vonóval viszi a pártot, ez nem kérdéses. Gyurcsány kiszorulása, az öregek visszavonulása után és a pozícióikat féltő, és ezért a pártelnök mögé beálló megyei elnökök újraválasztása után nem maradt rivális erőcsoport. Így vita sincs, pedig a párt népszerűségének csökkenése, a Jobbik erősödése miatt ordibálni kéne” – beszélt a szocialistáknál zajló tisztújításról a hvg.hu-nak a párt egyik parlamenti képviselője, aki maga is a háttérbe vonult, mert szerinte nincs értelme úgy vitázni, hogy azt a vezetőség egyből intrikálásnak bélyegezze.
Az MSZP-ben december eleje óta tart a felmenő rendszerben történő tisztújítás, amely során a párt összes tisztviselőjéről szavaznak. A tisztújítás a március 31-re összehívott kongresszussal zárul, ahol a küldöttek megválasztják az elnökséget, a választmány elnökét és az MSZP első számú vezetőjét. A kongresszus és a május 1-jén bemutatandó új program a 2014-es országgyűlési választásokig jelöli ki az ellenzéki párt pályáját.
Bár Szanyi Tibor és Mesterházy Attila indulásával nyolc év után lesz először verseny a pártelnöki székért – korábban Gyurcsány Ferencet, Lendvai Ildikót és Mesterházy Attilát is ellenjelölt nélkül választották meg –, szocialista források a hvg.hu-nak azt mondták, különösebb izgalmak nem várhatók, biztosra veszik a jelenlegi elnök újrázását. Forrásaink szerint Mesterházy már kiegyezett a párt középvezetőivel, akik támogatják az elnökségért folytatott versengésben. A nagy port felkavaró viták elmaradtak, ennek ellenére a vezetőséggel szemben kritikus politikusok szerint a párt népszerűségének csökkenése jelentős feszültségeket kelthet, amit a most háttérbe vonult vagy szorult erőcsoportok ki is fognak használni.
A háború érdeklődés hiányában elmaradt
„Ha valakinek van kritikai észrevétele, az álljon elém és mondja el a véleményét (…). Jövőre lesz tisztújító kongresszus, ahol a küldöttek véleményt mondanak a teljesítményemről. Mindenkinek, akinek ambíciója van, ott megmérettetheti magát. Én is ezt fogom tenni” – jelentette be újbóli indulását a hvg.hu-nak 2011 októberében adott interjújában Mesterházy jelezve, ha valaki irányváltást akar a pártban, akkor a tisztújításon hívja ki őt. Erre viszont csak Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja vállalkozott, igaz, a fővárosi XIII. kerület egyéni parlamenti képviselője eddig nem igazán bírálta Mesterházyt, sőt a Gyurcsánnyal szembeni küzdelemben közös platformon volt az elnökkel.
Mesterházy az interjúban arra a hvg.hu-s cikkre is reagált, melyben több – főleg az idősebb generációhoz tartozó – MSZP-s politikus figyelmeztetett: hiába erősödött meg a pártelnök a volt miniszterelnök kiszorításával, könnyen elfogyhat a bizalom, ha nem képes tavaszig növekedési pályára állítani a szocialisták népszerűségét. A Medián csütörtökön közölt februári felmérése szerint a Jobbik támogatottsága meghaladta a szocialistákét. A Tárki ugyan azt mérte, hogy a biztos pártválasztók körében az MSZP népszerűsége 23 százalékról 26 százalékra emelkedett, ez a mérés azt mutatja, hogy a szocialisták a teljes népesség körében még mindig nem tudtak kitörni a 13-15 százalékos középpárti tartományból, ráadásul a fiatalok körében a Jobbik nagy főlénnyel vezet. A Szonda Ipsos mérése ezzel szemben a Jobbik stagnálását mutatja, pedig a közvélemény-kutató szerint nőtt a szavazók aktivitása: ebből a Fidesz mellett csakis az MSZP tudott profitálni, a teljes népességen belül 11-ről 13 százalékra bővült a tábora.
A napokban publikált mérések forrásaink szerint nem rendítették meg Mesterházy helyzetét, nem élezték ki a feszültségeket az MSZP-ben. A hvg.hu-nak nyilatkozó, a pártvezetéssel szemben kritikus parlamenti képviselők szerint ez arra vezethető vissza, hogy a párt elnöke kiegyezett a befolyásos erőcsoportokkal. Így a korrupció gyanújával letartoztatott korábbi főpolgármester-helyettessel, Hagyó Miklóssal egykoron szövetséges fővárosi MSZP-s politikusokkal, illetve a pozícióik megőrzésére törekvő megyei elnökökkel. "Egyetlen közvélemény-kutató mérte csak a Jobbik erősödését, ráadásul a 2010-es vereség óta nem vesztett a támogatottságából a párt" - értelmezte a napokban nyilvánosságra hozott méréseket az eddigi ereményekkel elégedettebb elnökségi forrás.
Háttéralkukkal kikövezve?
Többen előre megírt forgatókönyvet látnak abban, hogy a korábbi kerületi pártvezetőket Hagyóval együttműködve 2006 és 2009 között háttérbe szorító Horváth Csaba átengedte a budapesti szervezet vezetését Molnár Zsoltnak. Horváth az országos politikában akarja folytatni: megpályázta a párt egyik alelnöki helyét, és várhatóan ismét ő lesz 2015-ben az MSZP főpolgármester-jelöltje. Bár az egyedül induló Molnárt február 17-én a budapesti küldöttek 95 százaléka támogatta, az idősebb politikusok közül többen nem bocsátották meg neki, hogy 2009-ben úgy állította össze az MSZP fővárosi választási listáját, hogy az akkor kormányzati posztot betöltő Kiss Pétert és Hiller Istvánt sem vette fel rá.
Nem történt jelentős változás a megyei elnökök névsorában sem, igaz, a tisztújítás még nem zárult le, az utolsó választást március 9-én, Pest megyében tartják. „Nem értem a sajtóban megjelent cikkeket, amelyek a változatlanságról szóltak: a 20 megyei szervezetből 8 élén történt vagy lesz változás, ilyesmi hosszú évek óta nem volt” – mondta a hvg.hu-nak az elnökség egyik név nélkül nyilatkozó tagja. Ebből 4 élére az elmúlt hónapokban azért kellett új elnököt választani, mert a tisztséget korábban betöltő szocialista politikusok kiléptek az MSZP-ből és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióhoz csatlakoztak, Budapesten pedig Horváth feljebb lépése miatt történt változás. Így váltás egyedül Veszprémben és Bács-Kiskunban történt, továbbá új elnököt kaphat Pest megye.
A megyék többségében a régi elnököt választották újra, többségük több mint tíz éve tölt be vezető pozíciót, és összesen 5 megyében volt csak kettős jelölés. Forrásaink szerint a Mesterházyval történt megegyezésre utal, hogy a középvezetők közül többen az országos vezetőségbe igyekeznek: a borsodi elnök, Gúr Nándor és a komárom-esztergomi Lukács Zoltán is megpályázta az alelnöki posztot. "A megválasztott megyei elnökök átlagéletkora 46 éve, a páttagságé 57" - mutatott rá egy másik szempontra az egyik, a tisztújítás szervezésében részt vállaló elnökségi forrásunk.
A változás hiányára figyelmeztetett Szigetvári Viktor a párt korábbi kampányfőnöke egy januárban megjelent interjújában. Bajnai Gordon stábjának tagja szerint Mesterházy „pártelnöki hatalmának támaszát sok szempontból és sok más fiatalnak nevezett személy mellett éppen abban az alsó- és középvezetői körben találta meg, amely az MSZP-nek épp azt a status quóját jelenti, amit a hiteles megújuláshoz meg kellene haladni. (…) Mesterházy Attilának nem volt és nem lesz ideje a szükséges szervezeti konszolidációt végrehajtani. Aggódom amiatt, hogy az MSZP 2014-re sokkal gyengébb állapotban lesz”. Szigetvári szerint ennek később a választások előtti szövetségkötésre is kihatása lehet, mert az esetleg felemelkedő új pártok nem szívesen egyezkednek majd egy olyan MSZP-vel, amely nem képes megújulni és szembenézni korábbi hibáival.
Szőnyeg alá söpört ellentétek
„Botka Lacin és Tóbiás Józsefen kívül nincs komolyan vehető, a jelenlegi vezetéstől független erős ember a pártban” – mondta az egyik elnökségi forrás, aki szerint a szegedi polgármester már jó előre jelezte, hogy nem akar konfrontálódni Mesterházyval a tisztújításon.
A Népszabadság január végén arról írt, hogy Botka elnökhelyettes szeretett volna lenni, de végül letett a tervről és a rangsorban jóval alacsonyabban lévő választmányi elnöki posztot pályázta meg. A hvg.hu több forrásból is úgy értesült, a frakcióvezető-helyettesként dolgozó Tóbiás is gondolkodott az elnökhelyettesi tisztségen, de végül nem vállalta a konfliktust Mesterházyval. A politikus a Pest megyei elnökségre aspirál, de itt meg kell küzdeni a posztért Bóth Jánossal, Vác korábbi polgármesterével, akit a pártban Mesterházy szövetségesének tartanak.
„Az öregek le vannak fagyva. Dolgoznak ugyan a parlamenti frakcióban, elvannak egy-egy kormánypárti törvénytervezet elemzésével, de pártügyekben nem szólalnak meg, teljesen ötlettelenek” – beszélt az MSZP korábbi meghatározó politikusairól az egyik fiatalabb parlamenti képviselő. Pedig tavaly nyáron az „öregek” azért bírálták a pártelnököt, mert Mesterházy nem tudta növelni az MSZP népszerűségét, nem volt képes kinyitni a pártot. Erre vágott vissza a pártelnök a november 12-i kongresszuson, ahol azt mondta, arra kérlek benneteket, akik az elmúlt években megjelenítettétek a szocialista pártot, hogy most egy kicsit lépjetek hátrébb, és a nyilvánosság helyett a háttérből segítsétek munkátokkal ezt a közösséget".
Az egyik elnökségi forrásunk szerint szó nincs Lendvai Ildikó, Hiller István, Kiss Péter vagy Szekeres Imre kiszorításáról, egyszerűen a háttérből segítik a pártot, belátták, az elmúlt nyolc évben vállalt szerepük és az ebből adódó népszerűtlenségük miatt hiba lenne a frontvonalban maradni. Nemcsak a pártelnököt korábban bíráló "öregek", hanem a Mesterházyval korábban a volt miniszterelnök, Gyurcsány kiszorításában együttműködő Puch László is visszavonul. Több szocialista forrás szerint az MSZP gazdasági holdudvarát felügyelő pártigazgató az utóbbi időben már nem tudott újabb forrásokat mozgósítani, pedig az évek óta veszteséges párt rászorul ezekre. Bár a Baranya megyei elnöki posztját megőrizte, információink szerint a helyét Mesterházy támogatottja, Velez Áprád veheti át a tisztújítás után (a pártigazgatót nem a kongresszus választja, hanem az elnökség nevezi ki). A fiatal politikus a Bábolna Rt. korábbi vezetőjének, Velez Zoltánnak a fia.
„A személyek vetélkedésének önmagában nincs értelme, csak akkor, ha a baloldali irányzatok képviseletéről szól. Egyelőre nem tudjuk, hogy mit gondol az MSZP az Orbán utáni Magyarországról, de még azt sem, hogy milyen stratégiával akarja legyőzni a Fideszt, hogy akarja visszaszerezni a népszerűségét” – mondta a hvg.hu-nak egy, az elnökséggel kritikus forrás, aki szerint ezért a választók meg fogják büntetni a pártot. Szerinte előbb-utóbb megjelenik majd a színen egy új baloldali párt, amely az MSZP-vel szemben képes lesz megnyerni a bizonytalan szavazókat, és szerinte egy ilyen fordulat a szocialista párt végét jelentheti.
