Körvonalazódik a második Orbán-kormány által szorgalmazott államigazgatási reform utolsó szakasza: a kormányhivatalnokok felügyelete alatt működő járások szinte az összes feladatot elvonnák a városoktól, falvaktól, amelyek az iskoláikat és kórházaikat is elveszítik. A központosítás jelentős forráselvonással járhat, ami bosszantja ugyan a vidéki fideszes politikusokat, ám többen abban reménykednek, hogy a parlamenti létszám megfelezése után az új hivatalokban építhetik majd karrierjüket.
A városok, falvak üzemeltetésén kívül 2013 januárjától szinte alig marad valami dolguk az önkormányzatok vezetőinek, ha átmegy a Fideszen belüli egyeztetéseken a kormány javaslata a legkisebb államigazgatási egységek, a járások megszervezéséről – értesült több kormánypárti forrásból a hvg.hu. A hétfői fideszes frakcióülésen információink szerint újabb éles vita robbant ki a járásokról, mert a képviselők sem a térképekkel, sem a funkciókkal nincsenek megelégedve. A vidéki képviselők közül többen a hivatalvezetői posztok iránt érdeklődve azt szeretnék, hogy a tisztség és a parlamenti mandátum legalább 2014-ig ne legyen összeférhetetlen: így vonulnának vissza a 199 fős Országgyűlés bevezetéséig az országos politikából.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) január elején bocsátotta társadalmi egyeztetésre a kormany.hu-n a járások határait tartalmazó térképeket, és törvényalkotási programjában februárra ígérte a körzetek feladatairól, jogköreiről és anyagi hátteréről szóló törvénytervezetet, de a kormányon, a Fidesz-frakción belüli éles viták és az önkormányzati szövetségek kritikái miatt csúszik a javaslat parlamenti beterjesztése. A kormánypártok szezonindító február 8-10-i egri frakcióülésén több vidéki képviselő élesen bírálta a járásokról szóló terveket, a határok számát és meghúzását, a központok kijelölését. Az Origo információi szerint nemcsak vidéken, hanem Budapesten is feszültségeket okozott a határok meghúzása: a XII. kerületet vezető Pokorni Zoltán a fővárosi kormánymegbízottat, Pesti Imrét bírálta, amiért nem kérte ki előzetesen a polgármesterek véleményét.
Az egri frakcióülést követő sajtótájékoztatóján Lázár János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője azt mondta, tisztázni kell, hogy miért van szükség az önkormányzatoktól újabb feladatokat átvállaló járások kialakítására, milyen célt fognak szolgálni, továbbá a határokat is újra kell gondolni. Az elmúlt két hétben nem került nyugvópontra a vita, Lázár hétfői sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, Kósa Lajos pártalelnök és Rácz Róbert regionális igazgató vezetésével tovább gyűjtik a frakcióban a vidéki képviselők panaszait.
Menekülőútnak szánják a hivatalt
„Össze kell hangolni a Fidesz választókerületi elnökeinek tervezett listáját és a járási beosztást” – mondta el az egyik neve elhallgatását kérő fideszes forrás a hvg.hu-nak, milyen szempontok merültek fel az utóbbi napokban a közigazgatási reform vitájában.
A parlamenti politikus arra utalt, hogy a 199 fős választójogi törvény tavalyi elfogadása után – amely az egyéni választókerületek számát 176-ról 106-ra csökkentette – a Fidesz szervezetét is át fogják alakítani: a választókerületekért felelős, a regionális igazgatóknak, közvetve a pártelnöknek alávetett vezetők számát is csökkenteni fogják. A nagyobbik kormánypártban bevett szokás, hogy a választókerületi elnököt indítják az adott kerületben országgyűlési választásokon, ugyanakkor a kormány azt tervezi, hogy 2014-ig kimondja az önkormányzati posztok és a képviselői tisztség összeférhetetlenségét, márpedig több választókerületi pártszervezet élén jelenleg polgármester áll.
Információink szerint Lázár János frakcióvezető szinte már mindenkivel elbeszélgetett a frakcióból a 2014 utáni terveiről: több forrásból is úgy értesültünk, már kész a 106 választókerületi elnök – potenciális képviselőjelölt – nevét tartalmazó lista, melyet a következő 2-3 hétben fognak véglegesíteni a párt vezető testületeiben. Így azok a képviselők, akiket 2014-ben nem indít a Fidesz-KDNP, és nem kerülhetnek fel az országos listára sem, továbbá az önkormányzatokban sincs tisztségük, szeretnének a járási hivataloknál elhelyezkedni, kinézték a vezetői posztot maguknak.
A KIM ezzel szemben inkább közigazgatási szakembereket akar a járások élén látni, így a minisztériumban már az is felmerült, hogy már 2013-tól összeférhetetlenné tennék a posztot a képviselőséggel. Ez ellen forrásaink szerint többen tiltakoznak a frakcióban, és azzal érvelnek, hogy a 19 megyei kormányhivatal közül 13 élére tavaly szintén fideszes vagy KDNP-s parlamenti képviselő került, mégsem kellett lemondaniuk az országgyűlési mandátumukról. „Többek között ez is szerepet játszik abban, hogy a minisztérium terveinél több járást akar a frakció” – mondta egy kormánypárti képviselő. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter január közepén még azt nyilatkozta, a 175-ös szám kőbe van vésve, és ha a képviselők, polgármesterek új körzetet követelnek, vegyék figyelembe, hogy ez egy másik járás megszűnését eredményezheti. A vitát látva február közepén a Magyar Nemzetnek már azt mondta, lehet szó újabb járások kialakításáról.
Határ a csillagos ég
A járásokat úgy kell kialakítani, hogy a hivatalok a lakosság számára elérhetőek legyenek, ne kelljen sokat utazniuk az ügyes-bajos dolgaik elintézése miatt – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Lázár János, mit vár a KIM-től a kormánypárti frakció.
A képviselőcsoport vezetője szerint arról már döntés született a Fideszben, hogy az előzetes tervekkel ellentétben nem 7, hanem a kerületek számával megegyező 23 járást kell létrehozni a fővárosban. A politikai és a szakmai elvárások miatt jelentős mértékben megdrágulhat a közigazgatási reform – egy kormányzati forrás szerint akár 100 milliárd fölé futhat –, pedig a KIM január elején a Magyar Nemzetnek még azt közölte, az átalakításra csak 15-20 milliárd forint jut.
Az önkormányzati vezetők nemcsak a körzetek száma, a határok esetenként furcsa, a közlekedési és földrajzi adottságokat figyelmen kívül hagyó meghúzása miatt idegesek, hanem a járási funkciók meghatározása miatt is. A közigazgatási tárca mostanáig nem tette közzé, hogy milyen szerepet szán a járásoknak, viszont a frakción belüli egyezetések során nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes állami funkciók – a nagyobb városokban elérhető földhivatalok, munkaügyi központ – „letelepítése” mellett számos, jelenleg az önkormányzatoknál lévő ügyintézés „feltelepítésére”, azaz elvonására is sor fog kerülni 2013-tól.
Kiürülő önkormányzatok, növekvő bürokrácia
Információink szerint a képviselőkkel közölték a kormány szakemberei, hogy a jövőben járásokhoz kerülnek az okmányirodák, a hagyatéki, az anyakönyvi, a házasságkötési és a gyámügyek. Bár az építési engedélyeztetés első foka az önkormányzatoknál maradhat, a másodfok szintén a járási hivatalokhoz kerül. Forrásaink szerint ez azért is bosszant több fideszes önkormányzati politikust, mert az önkormányzatiség kiüresedésétől tartanak. A szabálysértési ügyek már áprilistól átkerülnek a fővárosi, megyei kormányhivatalok hatáskörébe, az oktatási és az egészségügyi intézmények államosításával pedig a települések ezeket a feladataikat – és velük a milliárdos állami normatívákat – is elveszítik.
Az igazgatási funkciók elvonása után már csak az egyes szociális ügyek és a település-üzemeltetés marad az önkormányzatoknál. Míg a nagyobb településeken, várásokban a helyi tömegközlekedés fenntartása, a vagyongazdálkodás jelentős feladatokat ró továbbra is a hivatalokra, a kisebb falvak önkormányzatai – illetve a köztük létrejött kistérségi társulások – a járási rendszer kialakításával lényegében teljesen kiürülnek majd.
Ez további forráselvonást jelenthet az önkormányzati szektorban, hiszen az igazgatási feladataikra most pénzt kapnak az államtól. Az egyik fideszes képviselő – aki egyben önkormányzati vezető is – a hvg.hu-nak azt mondta, az igazgatásra, ügyintézésre kapott pénz a kisebb településeken a költségvetésnek akár 40-60 százalékát is kiteheti, így az állami fenntartású járások kialakítása nagy érvágást jelenthet.
„A polgármesterek büszkék arra, hogy hány embernek adnak munkát. Nyilván most a feladatokkal a munkaerőt is átirányítják a járási hivatalba” – hívta fel egy másik szempontra a figyelmet a kormánypárti politikus. Ugyanakkor a képviselő szerint a települési hivatalok dolgozók közül az államigazgatási, ügyintézési feladatok mellett kifejezett önkormányzati teendőket is ellátnak (például megírják a képviselőtestületek elé kerülő határozattervezeteket). Így a járások kialakítása akár a bürokrácia növekedésével is járhat, hiszen az áthelyezett dolgozók helyére a települések újabb munkatársakat kell majd felvegyenek. „Téved, aki azt gondolja, hogy az igazgatási ügyintézés önkormányzati feladat. Kényszerből került 1990 után az éppen létrehozott önkormányzatokhoz, mert 1984-ben megszűntek a járások, és az államnak pedig nem volt apparátusa az ügyintézésre” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz-frakció egyik jogász-szakpolitikusa.
Információink szerint az önkormányzati politikusok most azért lobbiznak a kormánypárti frakcióban, hogy a gyámsági, hagyatéki vagy anyakönyvi ügyintézést ne telepítsék ki a helyhatóságok épületeiből – még ha papíron a járásokhoz kerülnek is. Ám ez tovább drágítaná a reformot, hiszen a feladatok és a dolgozók átvétele mellett a központi költségvetésnek még irodahelyiségeket is bérelniük kéne az önkormányzatoktól.
Fideszes lobbik rajzolják át az ország térképét
