Noha a szombati demonstráció kezdetekor még csak néhány ezer embert lehetett látni a Hősök terén és környékén, ahogy elindult a Békemenet, a tömeg egyre duzzadt. Azt, hogy valójában mennyien voltak végül a Kossuth téren és környékén, nehéz megállapítani, az ilyenkor szokásos „számháború” ugyanis most sem maradt el: vannak, akik több tízezer, mások százezer, a Belügyminisztérium 400 ezer, a szervezők egymillió emberről beszéltek. „Nem volt meglepetés, hogy szombaton ilyen sokan demonstráltak a kormány mellett. A választók részéről már hetekkel ezelőtt érkezett egy ilyen megmozdulásra igény” – mondta a hvg.hu-nak Harrach Péter. A KDNP-s politikus szerint szó sincs arról, hogy a kormánypárt azért nem vállalta közvetlenül a demonstráció szervezését, mert tartott az esetleges kudarctól.

„Ez nem teszt volt. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a választókkal, sok egyéni képviselőnk van, mindenki járja a körzetét” – magyarázta Harrach. Mint mondta, hiába mentek el nagyon sokan a Békemenetre, a kormánypárt nem tervezi, hogy az utcán folytatná a politizálást. „A dolog természetével ellentétes lenne, ha egy utcai demonstrációsorozatot a kormány szervezne maga mellett. Ez az ellenzék terepe. De ha az ellenzék ebben erős, akkor meg kell mutatnunk, hogy mi erősebbek vagyunk” – mondta. A KDNP-s politikus megjegyezte azt is, hogy miközben szerinte az Operaháznál tartott ellenzéki tüntetésen a „gyűlölet kultúrája” volt jelen, a most szombati demonstráció nyugodt volt. „Az Operaháznál olyan indulatok szabadultak fel, amelyek nem az utóbbi hónapok, évek történései során raktározódtak el, hanem mélyebbről fakadnak” – közölte. (Ennek ellentmond, hogy az ATV stábját például megdobálták a Békemeneten, az Operaháznál pedig éppen az „ellentüntetőként” megjelenő neonácik támadtak LMP-s aktivistákra és szocialista politikusokra, a köztárasasági alkotmány védői között nem volt agresszió.)

Kattintson, nézze meg a békemenet képeit!

Túry Gergely

Révész Máriusz: önmérsékletet kell tanúsítani

A fideszes Révész Máriusz sem tartja valószínűnek, hogy a kormánypárt mostantól rendszeresen az utcára vinné azokat, akik támogatják. „A kormánypártnak kormányoznia kell, nem utcai demonstrációkat szervezni” – osztotta Harrach Péter véleményét. Révész szerint a Békemenet azért is lehetett ilyen sikeres, mert az országot ért nemzetközi bírálat „kicsit kontraproduktív volt”. „Néhány dologban kétségkívül igaza volt az ellenzéknek, de a végén már olyan zöldségeket hordtak össze, ami egyáltalán nem volt igaz” – mondta az országgyűlési képviselő. Révész – némi önkritikát is gyakorolva – közölte: reméli, hogy az elmúlt időszakból mind a kormánypárt, mind az ellenzék tanult valamit. „Egyfelől az idehaza tapasztalható éles szembenállás nemzetközi szinten is árt Magyarországnak. Másfelől a kormánypártoknak is nagy önmérsékletet kell tanúsítaniuk” – mondta.

Ha a Fidesz nem is, az MSZP az utcában látja a jövőt. „A parlament házszabályát úgy változtatta meg a Fidesz, hogy a demokratikus ellenzéknek egyszerűen nincs más választása” – jelentette ki a hvg.hu-nak a szocialista Nyakó István, aki az Operaház előtt szervezett tüntetésen maga is részt vett. „Újra fel kell fedezni a politizálás azon terepét, ami az operaházi tüntetéskor jól látszott” – közölte. Mint mondta, „gyáva magatartás lenne a legnagyobb ellenzéki párt részéről, ha nem menne az utcára”.

Önmagát csaphatja be a Fidesz

Ahogy egyre inkább evidenciává válik a közbeszédben a komolyan vehető közvélemény-kutatások révén, hogy a Fidesz támogatottsága jelentősen csökkent, úgy válik egyre fontosabbá a kormány számára, hogy látványosan, „közvetlenül” is megmutassa saját támogatottságát – ezt már Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója válaszolta arra a kérdésünkre, lenne-e politikai haszna a kormánypárt számára a Békemenethez hasonló demonstrációt szervezni. Krekó szerint persze ahhoz, hogy sok támogatót utcára tudjon hívni a Fidesz egy-egy alkalommal, nem szerencsés folyamatos demonstrációval kifárasztani a szimpatizánsokat, ebben az évben például – a tavalyi Fidesz-gyűlés elmaradása miatt amúgy is „bizonyítási kényszer alá helyezett” – március 15. és október 23. tűnik esélyes időpontnak.

Krekó Péter szerint a Fidesz továbbra is hatékony a szervezett tömegmozgósításban, de ennek korlátja lehet a jövőben a várhatóan tovább csökkenő tömegtámogatottság. „Valóban sokan vettek részt a kormánypárti felvonuláson, de ha a Fidesz ebből azt a következtetést vonja le, hogy továbbra is létezik a 2010-es választásokon tapasztalható támogatottsága, és nincs szüksége politikai irányváltásra, akkor saját magát csapja be a legjobban” – véli az elemző.  Szerinte a tüntetések résztvevői, a politikailag hiperaktív választók csak a kisebbséget képviselik a bal- és a jobboldalon egyaránt.

„Egy tömegfelvonulás mindenképpen a leglátványosabb demokratikus formája a politikai erődemonstrációnak és figyelemfelkeltőbb lehet, mint más eszközök. Jól látszik ráadásul az eseményeket követő számháborúkból, hogy most ez vált az ellenzék és a kormány közötti versengés sikerének fokmérőjévé” – mutat rá Krekó Péter. Ugyanakkor „a hatékony tömegmozgósítás rendszerint nem valamiért, hanem inkább valami ellen” alkalmazható. „Kormányoldalról csak akkor tartható fenn ennek intenzitása, ha van ellenségkép; jelenleg a gyenge támogatottsággal bíró ellenzék nem is elég ehhez, ezért van szükség külső ellenségre, például a ’gyarmatosító' Európai Unióra” – mondta.