Megoszlik a jogvédő szervezetek véleménye arról, az Alkotmánybíróság valóban csapást mért-e a kormányzatra azzal, hogy az egyházügyi törvényt megsemmisítették, a médiatörvény és a büntetőeljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítették. A megsemmisített egyháztörvény minden bizonnyal fel fog támadni poraiból.
Közel sem elégedett az Alkotmánybíróság a Fidesz három emblematikus törvényét is elkaszáló határozataival a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). „Nem sok mindent csinált az Alkotmánybíróság ahhoz képest, hogy a testülethez benyújtott indítványunkban mennyi mindent kifogásoltunk” - mondta a hvg.hu-nak Hegyi Szabolcs. A TASZ ugyanis egy sor más civil szervezethez hasonlóan több jogszabályt is kifogásoló beadvánnyal élt az Alkotmánybíróság felé. A TASZ munkatársa szerint az Ab "egy sor szempontot nem vett figyelembe és nem tárgyalt".
Az Alkotmánybíróság hétfőn jelentette be, hogy megsemmisíti az egyházügyi törvényt, mert azt az utolsó pillanatban teljesen átírva "verték végig" a nyáron Lázár Jánosék a parlamenten, ezen felül alkotmányellenesnek ítélte a médiatörvény és a büntetőeljárási törvény több intézkedését. Az utolsó pillanatban benyújtott és elfogadott törvényeket most az előre megjósolt indokokkal vétózta meg az Ab.
Pont a lényeg maradt ki?
Hegyi leginkább a médiatörvény ügyében született Ab-határozattal elégedetlen, mondván, a testület nem vizsgálta például a médiumokra kiszabható büntetések kiugróan magas mértékét, ahogy azt sem, hogy a médiahatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. „Ez azért aggályos, mert így a pártatlanság és a fair eljárás követelményei nem teljesülnek. De ugyanez érvényes a Médiatanács tagjainak megválasztásával kapcsolatban is, amit az Ab szintén nem vizsgált” – hangsúlyozta lapunknak Hegyi Szabolcs. A TASZ munkatársa azt is kifogásolja, hogy az Ab a médiumok kötelező előzetes regisztrációját – noha vizsgálta - nem tartotta alkotmányellenesnek.
Csak látszat, hogy az Ab határozatával az írott sajtó kikerült a tartalmi korlátok alól – véli Hegyi Szabolcs. „Az Alkotmánybíróság több hónapos határidőt adott a törvényhozónak, amikor úgy döntött, hogy a sajtótörvény hatályban maradhat, amíg a kifogásolt részeket nem módosítják. Ráadásul időközben változni fog az alkotmánybíróságról szóló törvény, aminek következtében nehezebb lesz a törvénnyel kapcsolatban fennmaradt további kifogásokat érvényesíteni.” – magyarázta a TASZ szakértője.
Ezzel kapcsolatban Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet programvezetője azt mondta: a jövőben megszűnik az utólagos absztrakt normakontroll, aminek következtében csak alkotmányjogi panaszt lehet majd benyújtani az Ab-nak. Ezt konkrét ügyben kell megtenni és a panasz előfeltétele, hogy a vitatott rendelkezés sértse valakinek az alapjogát. Csakhogy például az eljárás, ahogy a Médiatanács tagjait megválasztják, senkinek az alapjogát nem sérti. (Az utólagos absztrakt normakontrollnak nem volt előfeltétele, hogy a vitatott rendelkezés valakinek a jogát sértse.)
A Helsinki Bizottság szerint bár az Ab legutóbbi határozataival nem oldott meg mindent, de lényeges dolgokról mondta ki, hogy alkotmányellenesek. Az egyházügyi törvényt az Ab „csak” azért meszelte el, mert alkotmányellenesnek tartotta, hogy az Országgyűlés egy olyan módosító indítványt fogadott el, amit az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt nyújtottak be, noha lényegi kérdésben változtatott az előterjesztésen. Hegyi Szabolcs ezzel kapcsolatban elmondta: a kormányzatnak kedvezett az Ab azzal, hogy tartalmilag nem tárgyalta az egyháztörvényt. „A törvényhozásnak így nincs más dolga, mint egy ugyanilyen tartalmú törvényt a házszabálynak megfelelően elfogadni” – mondta a szakértő. (Szavait alátámasztja, hogy - mint azt Rétvári Bence, a KIM államtitkára kedd reggel a köztévében elmondta - a Fidesz-KDNP gyakorlatilag azonos tartalmú jogszabályt akar újra elfogadni.)
Ugyanezt a szcenáriót jósolja a Helsinki Bizottság is, Tóth Balázs programvezető szerint azonban szinte bizonyos, hogy egyházak és magánszemélyek az Európai Emberi Jogi Bíróságig viszik a kérdést, függetlenül az Ab döntésétől. „Példátlan és alkotmányellenes, hogy már egyházi státuszt szerzett szervezetek jogosultságait megvonják” – hangsúlyozta Tóth Balázs.
A büntetőeljárásról szóló törvény kapcsán született Ab-határozatokról (itt is számos, az Alkotmánnyal-, és nemzetközi szerződésekkel is ellentétes pontot találtak, például a 120 órás őrizetbe vétel lehetőségét, miközben az első 48 órában még ügyvéddel sem találkozhatna az illető) megoszlanak a vélemények. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János a hvg.hu-nak elmondta: az alkotmánybíróság határozatával szervezetük maradéktalanul elégedett és hasonlóan nyilatkozott lapunknak a Helsinki Bizottság is.
A TASZ munkatársa, Hegyi Szabolcs szerint ugyan a büntetőeljárásról szóló törvény alkotmánybírósági vizsgálata értékelhető a legpozitívabban, ám szerinte ebben az ügyben is vannak furcsaságok. Leginkább az, hogy miközben az Ab alkotmányellenesnek tartja, hogy az ügyész választhassa meg az adott ügyet tárgyaló bírót, a parlament előtt hever egy olyan módosító javaslat, melynek értelmében konkrét ügyben a Legfőbb Ügyész az illetékes bíróság helyett más bíróságon emelhetne vádat, míg az Országos Bírói Hivatal elnöke az illetékes bíró helyett más bírót jelölhetne ki.
