Megmerevedtek az álláspontok a Fideszben a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa kidolgozta köznevelési törvény elleni küzdelemben: a tervezetet több száz módosító indítvánnyal írnák át a nagyobbik kormánypárt képviselői, mert a legalapvetőbb kérdésekben sem értenek egyet az oktatási államtitkár javaslatával. A megoldást nehezíti, hogy a tervezettel szembenállók is megosztottak, a miniszterelnök viszont továbbra is hajthatatlan és kitart Hoffmann Rózsa mellett. Pedig a két frakciót szorítja az idő, az előterjesztésről jövő héten szavaz a parlament. Többek szerint a keddi frakcióülés sorsdöntő lesz.
„Tizennégy-tizenöt pontban egyáltalán nincs közeledés. Ilyen például a kötelező óvodáztatás, az iskolaérettség korhoz kötése, a pedagógusok minősítésének kérdése” – mondta a hvg.hu-nak az egyeztetésekre rálátó, neve elhallgatását kérő fideszes oktatáspolitikus. Mint mondta, miután az oktatási kormányzat rendre figyelmen kívül hagyta a fideszes szakpolitikusok és szakértők javaslatait a törvénytervezet előkészítése idején, a tervezet bírálói már annak sem látták értelmét, hogy egyeztessenek a kormánnyal, mielőtt megírták a módosító indítányaikat. Szerinte ez vezetett oda, hogy a Fidesz és az államtitkára mellett kiálló KDNP között állóháború alakult ki a parlamentben a köznevelési törvényjavaslat hetek óta zajló vitájában.
A kabinet, a KDNP és a Fidesz csörtéje oktatási kérdésekben már több mint egy éve tart. Tavaly nyáron az első Orbán-kormány oktatási minisztere, a parlament szakbizottságának elnöke, Pokorni Zoltán - ahogy ezt a hvg.hu-nak adott novemberi interjújában elmondta - azt javasolta az államtitkárnak, a gyökeresen új törvény megalkotását hagyják későbbre, mert sok egyeztetést igényel, a kormány az első évben csak a meglévő jogszabályokat módosítsa, egészítse ki. Pokorni a készülő törvénykoncepciót 2010 ősze óta folyamatosan bírálta, de a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője, Lázár János sem volt elégett a KDNP-s felvetésekkel.
A kormány sem volt mindenben elégedett Hoffmann Rózsa felvetéseivel, bár az államtitkár szeptember elején arról beszélt az InfoRádióban, hogy a kabinetben "sok dicsérő jelzőt" kapott, és már csak apró csiszolások vannak hátra, a kormány csak október 25-én fogadta el a végső változatot, majd terjesztette a parlament elé. Orbán Viktor ugyan többször kiállt az államtitkára mellett, november 14-én azzal szembesült, hogy a Fidesz frakciója általános vitára alkalmatlannak tartotta a tervezetet, amit végül csak annak fejében engedtek át a képviselők, hogy a kormány a kulcs emelésével ugyan, de megtartotta az egyszerűsített vállalkozói adót.
Ezt követően a javaslattal elégedetlen fideszes szakpolitikusok közel 180 módosító indítványt terjesztettek be pár nap alatt a tervezethez, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka, Pósán László pedig élesen támadta Hoffmann elképzeléseit a törvény parlamenti vitájában. Pokorni a hvg.hu-nak adott interjújában november közepén egyenesen úgy fogalmazott, hogy a 2010-2011 elvesztegetett másfél év volt az oktatásban.
Az állóháborút a két frakció közös ülésen próbálja lezárni: cikkünk megjelenését követően, kedden reggel a Fidesz és a KDNP a miniszterelnök-pártelnök jelenlétében igyekszik elsimítani az ellentéteket. Információink szerint Orbán arra készül, hogy ismét megvédi államtitkárát és rá akarja venni saját frakcióját, hogy a lehető leghamarabb szavazza meg a törvényt.
Mindenki másért csinálja
A köznevelési törvénytervezetet bíráló fideszesek nincsenek könnyű helyzetben: a parlament oktatásügyi bizottságában az egyik javaslatot pár napja például azzal a szöveggel söpörték le, hogy ugyan „nem látnak benne semmi károsat, de nem támogatják”. Igaz, Hoffmann Rózsának sincs könnyű dolga. Az egyik neve elhallgatását kérő parlamenti bizottsági tag a hvg.hu-nak azt mondta: amikor az államtitkár megjelent a bizottság előtt, a bizottsági elnök nyugodtan, kimérten beszélt vele, de lényegében "élve boncolta", "egy sebész precizitásával szedte ízekre". Ugyanez a politikus úgy véli, a bizottság KDNP-s delegáltjai sem mindenben értenek egyet a szintén kereszténydemokrata államtitkárral.
A tervezetet nyíltan bíráló fideszes csoport sem egységes, az egyes képviselők más-más érdekből módosítanák a javaslatot. Míg Debrecen polgármestere, Kósa Lajos az iskolák tervezett államosítása ellen és a visszaszerződési szabályok miatt emelte fel a hangját (amely változás sokkal inkább az önkormányzati rendszer átalakítása, mintsem a Hoffmann-féle tervezet miatt következhet be), a párt szakpolitikusa, a szintén polgármesterkedő Pokorni Zoltán elsősorban szakmaiatlansága miatt esett neki a javaslatnak. Még Lázár János frakcióvezető sem fogta vissza magát, ő közel ötven ponton módosítaná az előterjesztést.
"Megosztott a frakció, szó sincs például arról, hogy a képviselők mindenben egyetértenek Pokornival. Sokkal inkább érezhető egyfajta blokkosodás, különféle csomagok vannak, de nem lehet tudni, ezekből mit támogat majd a frakció és mit nem. Még csak azt sem lehet mondani, hogy ugyanazok lennének a szembenálló felek. Lázár például Hoffmann-nal megy szembe, Kósa Lajos a kormánnyal, Pokorni a szakmát próbálja védeni. Azonban ezek nem politikai, hanem szakmai viták, így szó sincs arról, hogy emiatt törésvonalak lennének a kormánypártokon belül” – mondta a hvg.hu-nak egy fideszes parlamenti képviselő.
Hasonlóan vélekedett az oktatási bizottság egyik nem fideszes tagja. Szerinte a köznevelési törvény ügyében szó sincs politikai nézeteltérésről a Fideszen belül, jóllehet ebből a vitából szerinte még bármi lehet. "Ez egy jó terep egyes fideszes politikusoknak arra, hogy feszegessék a határaikat, kipróbálják, milyen messzire mehetnek el, de egyelőre nem politikai természetűek az ellentétek" - vélekedett a politikus.
Nem tudták megpuhítani Orbánt
A tervezetet több ponton támadó fideszes források úgy látják, a KDNP a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyta és egész egyszerűen presztízskérdést csinált az előterjesztésből. Ugyanakkor azt még a Fidesz-frakción belül sem igazán tudják, hogy a Hoffmann mögött felsorakozó erők mennyire csak a KDNP padsoraiból kerülnek ki, s mennyire tekinti azt a kormány sajátjának. Utóbbi esetben ugyanis jóval nehezebb lesz érvényre juttatni akaratukat. Az sem elhanyagolható tény, hogy Orbán Viktor kiállt Hoffmann mellett, amikor az államtitkárt bíráló fideszes frakciótagok értésére adta: aki az államtitkárt támadja, őt támadja.
Ahogy ma már az sem titok, hogy a Fidesz legerősebb oktatási szakpolitikusa, Pokorni Zoltán - még a javaslat kidolgozásakor - többször próbálta győzködni Orbánt, hogy állítsa le Hoffmannt, sikertelenül. Fideszes körökből úgy tudjuk, Orbánt a mai napig nem tudták megpuhítani a Hoffmann-ellenes fideszesek. Egy név nélkül nyilatkozó KDNP-s politikus a hvg.hu-nak azt állította: Hoffmann és Orbán hétfőn találkozott, s ugyancsak hétfőn este egy közelebbről meg nem nevezett "szűk kör" is tárgyal a módosítókról, mielőtt kedd reggel a frakció egyeztet róla. Hétfőn este az egyik meghatározó fideszes politikus a hvg.hu-nak mindössze annyit mondott: apróbb dolgokban történt előrelépés, de stratégiai kérdésekben egyáltalán nem.
A pénz mondja ki a végső szót?
A Hoffmann-nal szembenálló fideszes politikusok leginkább az iskolák állami átvételét, az egész napos iskola tervezetben szereplő változatát és a pedagógusi életpályamodellt kifogásolják. A tervezetben ugyanis az iskolákat államosítanák és csak bizonyos, még nem tisztázott feltételek mellett szerezhetné vissza azt az adott önkormányzat. Ez főleg azoknak a nagyobb önkormányzatoknak nem tetszik, amelyek eddig is sok pénzt fektettek a tulajdonukban álló iskolákba és most ezeket mind elveszíthetik (valamint az önkormányzati rendszer átalakítása révén az eddigi bevételük egy jelentős része is az államnál landolna).
Az egész napos iskola a tervezetben tulajdonképpen egy kötelező napközi lenne, ellentétben azzal, amit a szakma helyesnek tartana, azaz, hogy délelőtt és délután is közismereti órák legyenek (nagyobb szünetekkel közbeiktatva, "szellősebbé" téve az iskolanapot). Az életpályamodellnél és az ehhez kapcsolódó pedagógusminősítésnél pedig az zavarja az oktatáspolitikusokat, hogy a modell a tervezetben voltaképpen csak egy bértábla, ráadásul most nem is lenne elegendő pénz a modell megteremtéséhez, ezért azt el kellene halasztani. A tervezet 3 éves kortól tenné kötelezővé az óvodáztatást, ami szintén szúrja fideszes szakpolitikusok szemét: szerintük elég lenne négyéves kortól kötelezővé tenni azt.
Az általunk megkérdezett kormánypárti politikusok egyaránt a keddi frakcióülést nevezték lehetséges fordulópontnak. Többek szerint ekkora már dönteni kell, mely pontokat támogatja a frakció, ugyanis a parlament a jövő héten szavaz a törvényről. Ennek ellenére a belső vitákra rálátó egyik fideszes forrás szerint a frakció az utolsó pillanatban fog dönteni. „A költségvetési lehetőségek lesznek a döntő szempontok, mivel számos, komoly költségvetési forrásokat igénylő változás 2013-tól lenne érvényes. A nagy kérdés az, a frakciótagok bevállalnak-e olyan ígéreteket a választások előtt egy évvel, amit aztán képtelen lesz a kormány teljesíteni” – fogalmazott a forrás. Mint mondta, a fideszesek éppen ezért több elem (egész napos iskola, pedagógus-életpályamodell, 3 éves kortól kötelező óvodáztatás) „olcsóbb, konzekvensebb” bevezetését szorgalmazzák.
A törvénytervezet egyes pontjait a szakmaiságon túl egyfajta bizalmatlanság is kíséri a fideszes szakpolitikusok részéről. Ilyen például a középiskolai felvételizés szabályainak kialakítása. A törvénytervezet a jelenlegi formájában csak általánosságban szabályozná ezt, így a felvételi szabályok mikéntjét a jövőben a minisztérium, pontosabban Hoffmann Rózsa alakíthatná ki, amit a fideszesek közül sokan elfogadhatatlannak tartanak.