2011. november. 28. 21:26 MTI Utolsó frissítés: 2011. november. 28. 21:31 Itthon

Elfogadták az új ügyészségi törvényt

A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat - rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. Az törvénytervezetet az adatvédelmi biztos bírálta.

A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is. 

A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész - a közjogi méltóságokhoz hasonlóan - hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult. 

Az új szabályozás lényeges eleme, hogy megszűnnek és január 1-jétől az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak a katonai ügyészségek, a katonai ügyészek pedig - e jogállásukat megtartva - 2012. január 1-jével a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek majd.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter október 21-én nyújtotta be az Országgyűléshez a kormány nevében az ügyészségről szóló törvényjavaslatot, de a KIM a törvényjavaslat tervezetét a közigazgatási egyeztetés során nem küldte meg véleményezésre az adatvédelmi biztosnak - közölte az eélmúlt héten Jóri András adatvédelmi biztos, aki hivatalból vizsgálta a tervezetet.

A biztos aggályosnak, a jelenlegi adatvédelmi, illetve a januártól hatályba lépő információs törvénnyel ellentétesnek találja, hogy a tervezet általános felhatalmazást ad az ügyészségnek a személyes és különleges adatok kezelésére. A jogbiztonságot, így a demokratikus jogállamiságot is sérti, ha a legfőbb ügyész ki nem hirdetett belső normában határozhatja meg, hogy a polgárok információs önrendelkezési joga mely személyes adataik esetében korlátozható - olvasható Jóri András közleményében.

Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.