Az elmúlt 35 évben hivatalosan 1979-ben tárták fel a legtöbb korrupciós ügyet Magyarországon, a legkevesebbet (335-öt) a rendszerváltás évében. Tavaly mindössze 541 ügyet tártak fel a hatóságok – mondta egy csütörtöki konferencián Kovács Attila, a főügyészség kiemelt ügyek osztályának vezetője. Pedig a korrupcióellenes csomagon dolgozó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) legfrissebb felmérése szerint az emberek 63 százaléka ismeri el, hogy kapcsolatain keresztül intéz el ügyeket, 9 százalékuk pedig hajlandó kenőpénzt is fizetni ezért.

A Transparency Internatilonal által szervezett „Hatósági ellenőrzések korrupciós kockázatai” című konferencia több előadója is azt hangoztatta, hogy Magyarországon évek óta növekszik a korrupció mértéke, még ha ez a hivatalos statisztikákból nem is látszik. A civil szervezet idei felmérése, a Globális Korrupciós Barométer szerint ugyan az európai uniós átlag szintjén vagyunk, de a helyzetünk évek óta nem változik, nem javul.

A csütörtöki konferencián a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a nagy ellenőrző szervezeteknél – mint az adóhatóságnál, a munkaügyi hivatalnál – évente tíz alatt marad a feljelentéssel végződő belső korrupciós ügyek száma, pedig ezek az intézmények több ezer, esetenként több tízezer (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, NAV például 23 ezret) munkatársat foglalkoztatnak. Horváth Viktor, a KIM főosztályvezetője egyenesen azt mondta, a hazai közigazgatás fordulóponthoz érkezett, ha nem lesz változás, az egész rendszer széteshet és a hálapénz miatt fertőzött egészségügy sorsára juthat. (A főosztályvezető megjegyzése azért érdekes, mert októberben a belügyminiszter, Pintér Sándor még azt nyilatkozta, hogy visszaszorulóban van a korrupció Magyarországon.)

A politikai korrupció homálya

A visszaélések okait és kockázatait elemző tanácskozáson a politikai korrupcióról, a pártokhoz közel álló erőcsoportok nyomásgyakorlásáról alig esett szó, a NAV, a Legfőbb Ügyészség (LÜ), a rendőrség, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) előadói inkább a hivatalok alsó szintjein tapasztalható vesztegetési ügyekről beszéltek. A KIM korrupcióellenes csomagján dolgozó főosztályvezetője a pártfinanszírozásra azért nem tért ki, mert szerinte erre a kormány – és azon belül a törvényeket kezdeményező igazságügyért felelős tárca – csak részben tud hatni.

Egy 2010-es felmérés - kenőpénzt mindenki ad

Dudás Szabolcs

Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese előadásában arról beszélt, hogy az adóhatóságnál nem érdemes felülről – a vezetőségnél – vesztegetéssel próbálkozni, mert egy ilyen nyomás hatására született utasítás keresztülmegy a teljes rendszeren, ami a vesztegetők szempontjából kockázatos, mert akár nyilvánosságra is kerülhet, ha többen tudnak róla. Viszont, amikor a hvg.hu arról kérdezte, hogy a nagy adóbefizetőkkel foglalkozó kiemelt adózók osztálya mennyire fertőzött, elismerte, hogy a nagy cégek a politikán keresztül próbálnak nyomást gyakorolni az adóhatóság vezetőségére. Igaz – tette hozzá –, ez is kockázatos, hiszen ez azzal jár, hogy a revizori jelentéseket vissza kell dobni, meg kell másítani, ami szintén azzal jár, hogy sokan szereznek az ügyről tudomást a szervezetben.

Nagy Ágnes, a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció elleni osztályának nyomozója szerint a hatósági eljárás – a különféle engedélyek, okiratok beszerzése – a visszaélések legújabb melegágya. Viszont Nagy szerint nagyon ritka, hogy magas beosztásban lévő vezetők kerülnének a lenyomozottak körébe.

A korrupciós ügyeket – melynek fogalmát egyébként nem is nevesíti külön a Büntető törvénykönyv – azért is nehéz felderíteni, mert a legtöbbször nincs írásos bizonyíték, sőt sokszor nem kerül elő kenőpénz – hangsúlyozta Kovács Attila. Az LÜ ügyésze szerint a korrupció rendszerint a gazdasági, politikai vagy a személyi előnyszerzésről, a kölcsönös előnynyújtásról szól. Nagy Ágnes rendőr őrnagy előadásában pedig arról beszélt, gyakran már az eddig legjobb módszer sem működik: hiába hallgatják le az érintettek telefonjait, a bűnőzök már eleve számítanak erre, az ügyeket nem így beszélik meg. Az ügyészség osztályvezetője azt is kiemelte, hogy a mentelmi joggal rendelkezők esetében nem is lehet szabadon titkos adatgyűjtést végezni.

Politikus a politikamentességért

Az első számú vezető a hivatalokban mintaadó – mondta a konferencián Pesti Imre, a budapesti kormányhivatal vezetője, a Fidesz országgyűlési képviselője. A hvg.hu érdeklődésére, hogy a kormány miért nevezett ki hatósági eljárásokkal foglalkozó megyei szervek élére politikusokat és ez elvi szinten nem összeférhetetlen-e (Lázár János frakcióvezető a parlamentben főnöke B. Nagy Lászlónak, aki kormánymegbízottként a hódmezővásárhelyi önkormányzatot ellenőrzi), Pesti azt válaszolta, a kormányhivatalok vezetőinek csak egy főnöke van, a miniszterelnök.

Pesti Imre, a fővárosi kormányhivatal vezetője - csak egy főnöke van

Túry Gergely

„Csak egy politikus tudja biztosítani a politikamentességet” – mondta Pesti, aki hangsúlyozta, csakis rajta keresztül tudnának a politikustársai nyomás gyakorolni a szervezetre, de ő ezt azonnal jelezné a kormányfő felé, aki politikai erejénél fogva le tudja állítani az ilyesmit. Pesti Imre azt mondta, kezdetben ő is furcsának tartotta ezt a kinevezési gyakorlatot, de amióta a hivatal élén áll, tapasztalatai alapján tudja, hogy jól működik így a rendszer.

A fővárosi kormányhivatal vezetője szerint nemcsak a büntetőjog eszközeivel lehet és érdemes fellépni. Példaként említette az ügyfél és az ügyintéző közti találkozók számának csökkentését, az internetes megoldások terjesztését, a soron kívüli ügyintézés hivatalos megvásárolhatóságát. Ugyanakkor szerinte a hivatali személyek körét is ki kell bővíteni, mert például a korábban kiszervezett takarítószemélyzet illetéktelenül hozzáférhet adatokhoz.

Amikor fegyvert fognak a felügyelőre

A KIM főosztályvezetője, Horváth Viktor előadásában szintén arról beszélt, hogy a büntetőjogi fellépés önmagában nem elegendő. Horváth szerint ha a megvesztegető és a megcélzott hivatalnok is fél a lebukástól, akkor egyik sem fog a rendőrséghez fordulni, ezért egy védett bejelentőrendszert kell kialakítani, amiben garantált, hogy a korrupciós nyomást feltáró tisztviselőt nem fogják ezért kirúgni.

Horváth úgy vélte, annak is visszatartó ereje lesz, ha a kormány megszabja, egy bizonyos vezetői szint alatt érdekérvényesítő nem találkozhat tisztviselővel, a találkozókat pedig egy honlapon fogják nyilvánosságra hozni. (A közérdekű bejelentés intézményét már a Gyurcsány-kormány is bevezette, igaz, eddig nem volt túl sok haszna: 2009-ről 2010-re például közel a felére esett vissza a felderített korrupciós ügyek száma. Az érdekérvényesítők lehetőségeit 2006 és 2010 között külön lobbitörvény szabályozta, azt is megszabva, hogy a döntéshozókkal folytatott tárgyalásokról emlékeztetőt kell készíteni, és a tanácskozások tényét egy holnapon kellett nyilvánosságra hozni. A jogszabály annyira hatástalan volt, hogy az Országgyűlés tavaly novemberben hatályon kívül helyezte.)

A főosztályvezető azt mondta, 2012-re kialakítják a kormánytisztviselői kart, amely külön etikai kódexet kap, rendszeresek lesznek a képzések. Ugyanakkor elismerte, hogy a jövő évi drasztikus kiadáscsökkentés miatt nem lehet emelni a fizetéseket a közszférában, aminek lenne visszatartó ereje. A konferencián mind a rendőrség szakértője, mind az OMMF elnöke. Bakos József arra panaszkodott, hogy túl kevesen vannak az ellenőrző szerveknél, a rendőrök, a felügyelők kiszolgáltatottak, sokszor nagy a kísértés. Bakos olyan eseteket sorolt, amikor az építkezésekre kiszálló munkatársait megütötték, bezárták, vagy fegyvert fogtak rájuk.

Horváth januárra ígérte a korrupcióellenes kormányzati csomagot, azt mondta, hatásainak vizsgálatára, a monitoringra a kabinet egy nemzetközi szervezetet kíván felkérni.