Kis János filozófus szerint volt miniszterelnököt demokratikus jogállamban ritkán helyeznek vád alá. Lövétei István alkotmányjogász szerint a magyar parlamenti képviselőket, így Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is ugyanúgy felelősségre lehet vonni polgári és büntetőeljárási ügyekben, mint bármelyik más állampolgárt. Kis és Lövétei a Népszabadságnak nyilatkozott.
Kis János filozófus szerint volt miniszterelnököt demokratikus jogállamban ritkán helyeznek vád alá. Ahogy a Népszabadságban fogalmazott: "politikai hibák és vétkek büntetése a választási vereség". Ha azonban alapos a gyanú, hogy egy volt miniszterelnök hivatalában bűncselekményt követett el, a vádeljárás megkerülhetetlen. Ám ilyenkor különös gonddal kell ügyelni arra, hogy ne sértsék meg az eljárás alá vont ember jogát a tisztességes eljáráshoz. Ellenkező esetben a bűnüldözés csupán ürügy a bukott politikai ellenfél meghurcolására.
A Gyurcsány Ferenc elleni eljárás a Timosenko-ügyre emlékeztet - mondja Kis. A Sukoró-üzlet jogszerűsége körül elég sok a homály ahhoz, hogy komoly és tárgyilagos vizsgálódásnak helye legyen vele kapcsolatban. Más dolog azonban az ügylet kivizsgálása, és más dolog Gyurcsány meggyanúsítása. A meggyanúsításnak alapos okon kell nyugodnia, márpedig abból ítélve, ami az ügyről nyilvánosságra került, a gyanúok, finoman szólva, nem látszik alaposnak - véli.
Kis János szerint politikai ellenfelei jó előre „politikai bűnözőnek” nyilvánították Gyurcsány Ferencet, és nem rejtették véka alá óhajukat, hogy bíróság elé kerüljön. „Minél gyengébb lábakon áll az ügyészi gyanúsítás, annál erősebb a balsejtelem, hogy az ügyészség a kormánypárti óhajnak megy elébe" - fejtette ki. További részleteket a Népszabadságban olvashat!
Lövétei: "speciális büntetőjogi alakzat" kell a Gyurcsány-perhez
A képviselő mentelmi joga csak arra terjed ki, hogy ne lehessen indokolatlanul akadályozni parlamenti munkájának ellátásában. A mentelmi jog ugyanis kizárólag arra vonatkozik, hogy a parlament fenntartja-e a képviselő átmeneti, időleges védelmét egy büntetőeljárással szemben. A képviselői mandátum megszűnésével ugyanis ez a mentelem megszűnik, és az eljárás megindítható az érintettel szemben - mondta a Nol.hu-nak Lövétei István alkotmányjogász.
Az alkotmányjogász problémásnak tartja, hogy a magyar mentelmi jogi szabályozásban, gyakorlatban keverednek a politikai és az igazságszolgáltatási elemek. A parlamentnek, szerinte, kizárólag arról kellene dönteni, hogy az adott képviselőt parlamenti munkájának tisztességes elvégzésében akadályozza-e, ha igazságszolgáltatási eljárás alá vonják.
Itt szerinte speciális büntetőjogi alakzatnak kell lennie ahhoz, hogy a miniszterelnököt felelősségre lehessen vonni, ezek között említette a befolyással való üzérkedést vagy a hivatali visszaélést, amelyek következményeként az állam számára hátrányos döntések születhettek. Lövétei ugyanakkor nem lát komoly aggályt azzal kapcsolatban, ha egy képviselő vagy akár egy volt miniszterelnök ellen büntetőeljárás indul, hozzátéve, persze csak akkor nem komoly ez az aggálya, ha az igazságszolgáltatás a maga tiszta vonalán és nem politikai vagy kormányzati véleménytől befolyásolva, ösztönzésre cselekszik. További részleteket a Népszabadságban olvashat!
Mint arról beszámoltunk: 306 igen, 52 nem ellenében felfüggesztette Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát az Országgyűlés hétfő késő este. A volt kormányfő azt mondta, koncepciós per zajlik ellene. "Az ügyészség valótlant állít, hazudik. Amit mond, amit megküldött az Országgyűlésnek, a gyanúsításnak egyetlenegy szava nem helytálló" - mondta beszédében, mielőtt mentelmi jogáról szavaztak volna a képviselők. Gyurcsány Ferencet hivatali visszaéléssel gyanúsítaná meg az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben, ezért kérte mentelmi jogának felfüggesztését. A szocialista bizottsági tagok ellenszavazata mellett ezt javasolta az Országgyűlésnek a parlament mentelmi bizottsága is.
