Minden második magyar sikeresnek tartja a most lezárult magyar EU-elnökséget, de tízből heten egyetlen eseményt vagy eredményt sem tudnak megnevezni az elnökség időszakából – derül ki a Policy Solutions és a Medián közös kutatásából. A megkérdezettek 80 százaléka tud arról, hogy Magyarország volt az EU soros elnöke, de az elnökség körüli bírálatokról, botrányokról csak kevesen hallottak. Az elnökséget a Fidesz szavazóinak is csak mindössze 14 százaléka tartja teljes mértékben sikeresnek.
Magyarország június végén lezárult soros EU-elnökségét a megkérdezettek 49 százaléka tartja sikeresnek, 27 százaléka sikertelennek - derül ki a Policy Solultions és a Medián június 9-14 között, 1200 ember személyes megkérdezésével, reprezentatív mintán végzett közös kutatásából. A kutatást végzők szerint nem számít meglepetésnek, hogy a fideszesek értékelik a legpozitívabban az elmúlt hat hónapot (82 százalékuk vélekedett így), az ellenzéki pártok szavazói közül azonban csak a szocialista szimpatizánsok között vannak relatív többségben (50 százaléknyian) azok, akik sikertelennek tartják a magyar elnökséget.
Az LMP szavazói (53 százalék) és a jobbikosok (46 százalék) között is gyakoribb az a vélemény, hogy a soros elnökség inkább sikeres volt, mint sikertelen. Az utóbbi hat hónapot sikeresnek tartók között az „enyhén pozitív” értékelés írja le a legjobban a hangulatot: teljesen sikeresnek a soros elnökséget az ellenzéki pártok szavazói közül szinte senki, és a Fidesz szavazóinak is mindössze 14 százaléka tartja.
A kutatásból kiderül, hogy a magyar választók között a sikerességnek nem előfeltétele, hogy Magyarország nemzetközi megítélése javuljon. Míg 49 százalék minősítette az uniós elnökséget sikeresnek, addig csak 29 százalék értékeli úgy, hogy Magyarország presztízse javult. A legtöbben (a válaszadók 40 százaléka) úgy vélik, Magyarország megítélése nem változott, ami jelentős átrendeződést mutat az előzetes várakozásokhoz képest, 2010 végén ugyanis még az állampolgárok 51 százaléka várta azt, hogy a soros elnökség Magyarország nemzetközi tekintélyének erősödését hozza, és 30 százalék vélte úgy, hogy nem lesz majd jelentős változás az ország megítélésében.
A soros elnökség végén az ország megítéléséről szóló kérdésnél a fideszesek kivételével valamennyi párt szavazói között a „nem változott” vélemény volt a leggyakoribb. A Fidesz-szavazók 57 százaléka szerint javult az ország presztízse, az LMP (28 százalék) és a Jobbik (27 százalék) támogatói között ez az arány jóval kisebb, a szocialisták között pedig elenyésző (14 százalék).
Sokan tudtak róla, a botrányokról kevesebben hallottak
| Orbán: gyakorlati példát mutatott a kormány Európának |
| A magyar kormány nem elméleti recepteket kínált Európának, hanem az ország megújításával gyakorlati példát mutatott a kontinensnek - mondta Orbán Viktor a parlamentben hétfőn, a magyar EU-elnökséget értékelve. Szerinte Magyarország az elmúlt fél évben sokat visszaszerzett becsületéből és felidézte, hogy múlt héten az uniós kormányfők tanácsának ülésén kivétel nélkül kiválónak minősítették a magyar elnökség teljesítményét. Tovább |
A magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 80 százaléka tudta fejből, hogy ezt a pozíciót Magyarország töltötte be 2011 első felében. Az utóbbi hat hónap EU-elnökséggel kapcsolatos hírfolyama ugyan nem ért el mindenkit, de nem is maradt eredmény nélkül: a két intézet 2010 decemberi kutatásában még csak 45 százalék tudott arról, hogy Magyarország milyen szerepet kap majd a következő hónapokban.
A spontán válaszadók mellett, a hírekből értesültekkel együtt összesen a magyarok 85 százaléka tudott vagy hallott valamilyen formában Magyarország soros elnökségéről (fél éve ez az arány 51 százalék volt), a társadalom 15 százalékához egyáltalán nem jutott el ez a hír. A magyar EU-elnökséggel kapcsolatos tájékozottság szoros összefüggést mutat az iskolai végzettséggel. Míg a diplomások között lényegében mindenki (96 százalék) tudott hazánk soros elnökségéről, addig az érettségivel nem rendelkezők között már rosszabb az arány (79 százalék). Az életkor szerinti elemzés rávilágít, hogy a tájékozatlanság – a hat hónappal ezelőtt mért adatokat megismételve – a legfiatalabbak között a legnagyobb: a 18-29 éves korosztálynak 78 százaléka tudott a magyar soros elnökségről. 2010 végén ez az arány 40 százalék volt.
A kutatás szerint az a tény, hogy viszonylag sokan hallottak a soros elnökségről, nem jelenti azt, hogy a magyarok tisztában lennének az elmúlt hat hónap főbb eseményeivel vagy eredményeivel. A megkérdezettek 67 százaléka nem tudott egyetlen eseményt vagy eredményt sem megnevezni a magyar elnökség időszakából. A válaszolni tudók között a legtöbben (26 százalék) azt tudták felidézni, hogy a különböző csúcstalálkozókra Gödöllőn került sor. Az elnökség főbb tartalmi elemei közül a legtöbben a horvát csatlakozási tárgyalásokat (24 százalék) és a romastratégia körüli munkát (23 százalék) említették.
A soros elnökséget politikai szinten hónapokig beárnyékoló – például a médiatörvény vagy az alkotmány körül kipattant – botrányok és bírálatok csak a teljes népesség 5, a válaszolni tudók 14 százalékának jutottak eszébe.
A magyar EU-elnökség biztosra ment
Az elmúlt hat hónap nem hozott változást Magyarország uniós tagságának támogatottságában. Az uniós elnökség végén ugyanannyian (69 százalék) szavaznának egy képzeletbeli népszavazáson a bentmaradás mellett, mint 2010 végén. Nem lett tehát népszerűbb az EU az utóbbi hat hónapban, igaz az euroszkepticizmus is maradt az elnökség előtti szinten (24 százalék).
Témaválasztását tekintve a soros elnökség biztosra ment. Olyan célkitűzéseket határozott meg magának a kormány, amelyeket pártokon átívelő egyetértés övezett. Ez a konszenzus az utóbbi hat hónapban enyhén tovább erősödött. Százfokú skálán 71 pont volt fél évvel ezelőtt a Duna-stratégia támogatottsága – ez 2011 júniusában 80 pont. A magyar társadalom ugyancsak egyetért (76 pont, fél éve 74 pont) azzal, hogy közös energiapolitika keretében az Európai Unió önálló gázvezetéket építsen, és a romastratégia szükségességét is elfogadják a magyarok (2010 végén 69, 2011 júniusában 70 pont).
