Döntenek a volt külügyi államtitkár előzeteséről
A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője szerdán jelentette be, hogy a főügyészség kezdeményezi a kedden őrizetbe vett Horváthné Fekszi Márta, Tátrai Miklós és Székely Árpád előzetes letartóztatását.
Várhatóan a kora délutáni órákban dönt a Pesti Központi Kerületi Bíróság arról, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség indítványával egyezően előzetes letartóztatásba helyezi-e Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet.
A csütörtök délelőtt kezdődött tárgyaláson mintegy egy órán keresztül hallgatták meg a volt államtitkárt, őt követően a másik két gyanúsítottat hallgatja meg a bíróság. A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Fazekas Géza szerdán jelentette be, hogy a főügyészség kezdeményezi a kedden őrizetbe vett három gyanúsított előzetes letartóztatását.
A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanának elidegenítéséről.
A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, amely jelentősen alacsonyabb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötést követően a vételárból 21,3 millió dollárt átutalt át a magyar állam részére, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra konvertálták át.
Az ügyészség szerint a jogszerűtlenül megkötött, előnytelen szerződésről mind Horváthné Fekszi Márta, mind pedig Tátrai Miklós tudott, ennek ellenére azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg. A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint az árfolyamveszteségre is tekintettel a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.
