2011. január. 25. 15:12 hvg.hu Utolsó frissítés: 2011. január. 25. 15:15 Itthon

Schmitt szerint a törökök "stratégiai helynek tekintették" Magyarországot

A köztársasági elnök szerint Magyarországnak valószínűleg még szerencséje volt, hogy a Földközi-tenger keleti régiójának népei közül egykor pont a török szállta meg az országot.

A magyar médiatörvény megfelel az alkotmánynak címmel közölt interjút csütörtökön Schmitt Pál magyar köztársasági elnökkel - a nap folyamán kezdődött kétnapos madridi látogatása alkalmából - az ABC spanyol konzervatív napilap. 

A médiatörvény és annak bírálata kapcsán a magyar államfő elmondta, hogy "Magyarországon az a példa nélküli, és Európában is kivételesnek számító helyzet alakult ki, hogy egy párt a parlament több mint kétharmadának bizalmát élvezi, ami egészen új lehetőségeket nyit meg számára". Mint mondta, a kormányzó párt ezzel a felhatalmazással élve "szokatlanul határozott módon kezdett el rendet teremteni többek között a gazdaság fellendítése érdekében, hogy átszervezze az egészségügyeket, a pénzügyeket, s mindent, ami a szociális szférát érinti". Schmitt Pál másrészt viszont tökéletesen megérti azt, hogy "a kormány lépéseire adott reakciók is szokatlanok" - olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján megjelent szemlében.

A köztársasági elnök úgy véli, hogy "a médiatörvényt érő kritikák nem a nyugati sajtótól erednek, hanem azokat Magyarországról sugallták". Schmitt Pál hozzátette: most hogy a jogszabály hiteles fordítása elkészült, a bírálók közül sokan megállapították, hogy a törvény összhangban van az alkotmánnyal. Az államfő rámutatott: a kormány nem tett mást, mint azt, hogy átvette és a szektorra alkalmazta az európai szabályokat.

A köztársasági elnök az Európai Unió bővítése kapcsán kiemelte Horvátországot, amely a csatlakozni vágyó országok közül a legfejlettebb, és reményei szerint - ha minden jól halad - még a magyar soros elnökség ideje alatt sikerül befejezni a Zágráb és EU közötti tárgyalásokat. Törökország jövőbeli esetleges uniós tagságával kapcsolatban Schmitt Pál azt hangsúlyozta, hogy közel 100 milliós muzulmán lakosságú országról van szó, s befogadására Európának is fel kell készülnie.

A magyar államfő elmondta: többször beszélt már a törökökkel, akik eltökéltek arra, hogy végigjárják az EU-hoz vezető utat. Schmitt Pál megjegyezte: Magyarországnak valószínűleg még szerencséje volt, hogy a Földközi-tenger keleti régiójának népei közül egykor pont a török szállta meg az országot, hiszen nem kényszerítették rá a magyarokat a török nyelv megtanulására, sem pedig vallásuk felvételére, és 150 éven keresztül egy stratégiai szempontból fontos helynek tekintették Magyarországot.

A határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáról a köztársasági elnök elmondta: "Igyekszünk támogatást nyújtani e magyaroknak, és - ha kell, még tízszer megismétlem - ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy területi ambícióink lennének." Ugyanakkor hangsúlyozta: "senki nem tud minket megakadályozni abban, hogy úgy tekintsük rájuk, mint akik kivétel nélkül ugyanannak a magyar nemzetnek a részét képezik."

A határon túli magyarság szavazati jogával kapcsolatban a magyar államfő kifejtette: ebben a kérdésben még nem született döntés, előbb ugyanis meg kell vizsgálni a lakóhelyük szerinti országok törvénykezését és az európai gyakorlatot. "De elképzelhetetlen az, hogy az állampolgárságnak két fajtája legyen, és hogy az az ember, akinek magyar útlevelet adunk, ne rendelkezzen ugyanolyan jogokkal, mint bármilyen másik magyar."

Schmitt Pál köztársasági elnök 1993 és 1997 között volt Magyarország madridi nagykövete, és ezekből az időkből nagyon kellemes emlékeket őriz: szívesen járt az Auditorio Nacional (a spanyol főváros legnagyobb koncertterme) előadásaira, a Bernabeu stadionban rendezett mérkőzésekre és a madridi Las Ventas arénában tartott bikaviadalokra, bár utóbbit "csak halkan jegyezte meg" a spanyol lap újságírója szerint.

Hirdetés
hvg360 Köves Gábor 2024. december. 04. 19:30

Jean Reno a HVG-nek: Visszavonulni? Magát a szót sem értem

Már magyarul is olvasható a világhírű francia színész első regénye, az Emma. Jean Renóval a Luc Bessonnal közös múltról, Natalie Portman ellenérzéseiről, egy tehetséges pingvinről, egy vaginába rejtett memóriakártyáról és Robert De Niróról is beszélgettünk.