Az embereket általában irritálja a termékelhelyezés a televízióban, és ezzel párhuzamosan alakult ki a volt ORTT-nél is az a szigorú gyakorlat, hogy fikciós és nem fikciós műfajú műsorszámokban előfordult termékek esetén egyaránt büntette a csatornákat a hatóság. Arra is volt példa, hogy a tévék azért nem vetítették le az egyes labdarúgó-sztárokkal készült külföldi csatorna felvételét, mert a focista mögötti szponzorfal végig látható volt, és a hazai csatorna tartott az ORTT szigorú állásfoglalásától, büntetésétől. 

A médiajogász úgy vélekedett, hogy most a termékelhelyezésre, reklámozásra vonatkozó európai szabályozás kerül át a készülő médiatörvénybe. Így - bizonyos megkötések mellett - lehetőség lesz a termékelhelyezésre. Ennek ellenére a szakember nem számít arra, hogy elárasztják a műsorszámokat a reklámozott termékek, mert a kereskedelmi csatornák fokozottan érdekeltek nézőik megtartásában. 

A médiajogász hozzátette: ugyanezek az irányelvek érvényesülnek majd az interneten és a lekérhető médiaszolgáltatások esetében is, mert a tervezet a lineáris és az internetes platformokat hasonlóan kezeli. 

Eldurvulhat a bulvár hangneme

Egy másik előadásban Illés Csaba, a Hot! bulvármagazin főszerkesztője úgy vélekedett: a barátságos, klasszikus arculatú bulvárkiadványok mellett itthon is meglehet az esély arra, hogy valamely bulvárlap eljut ahhoz az erős, nyugalom megzavarására is alkalmas hangnemhez, amelyet az amerikai Globe bulvárlap képvisel. Egyúttal idézte azt a széles körben elfogadott tételt, hogy a bulvárpiacon a barátságos és barátságtalan téma-megközelítés egyaránt eladható és működő modell. A világ "bulvárhőtérképének" felvillantásával rámutatott: a durvább, merészebb, új generációs bulvár újságírás az Amerikai Egyesült Államokban, Közép-, és Kelet-Európában dominál, míg például Dél-Amerikában - épp a mélyen gyökerező keresztény vallásosság miatt - a klasszikus, barátságos modellre épülő bulvár az elfogadott. Kínában érdekes arculata van a bulvárnak: ott csak sikeres üzletemberekről szólnak a címlapok - mutatott rá a főszerkesztő. 

Réz András esztéta a bulvárról nem mint műfajról, hanem mint szemléletformáról beszélt: a társadalmi nyilvánosság szerkezetének átváltozásával a nyilvános téma privát, a személyes nyilvánossá vált. Ám mivel a média egésze mára már online rendszerben strukturálódik, a televízió önmagában megszűnt. A bulvárhíradókban közölt tények ezért már csak más médiumok párhuzamos fogyasztásával dolgozhatók fel. 

Nagy Andrea, a TV2 marketing-igazgatója azt mondta: a bulváripar a szórakoztatóipar által létrehozott termékek újrafeldolgozását végzi. Rámutatott azonban, hogy míg nyugaton a bulvár jelensége jobban beépült a közgondolkodásba, itthon a szó minden esetben pejoratív értelmet kap. A médiában megjelenő celebek ellenben - reklámértékükön túl - értékes, például társadalmi célú üzeneteket tudnak átadni a fogyasztóknak.