Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az indítvány hétfői parlamenti expozéjában kifejtette: mindkét módosítás fontos célkitűzések megvalósítását alapozza meg, lehetőséget adva az Országgyűlésnek a további jogalkotásra. Indoklásul elmondta, a kormány törekvése a bírósági eljárások felgyorsítása, ennek akadálya azonban, hogy az igazságügyi alkalmazottak jelenleg nem vállalhatnak át ítélkezői feladatokat a bíróktól. A kormány legsürgetőbb feladatainak egyike a közbiztonság javítása, és "nem engedhető, hogy tyúkperek akadályozzák a tömegeket megbotránkoztató büntetendő cselekmények esetén a gyors igazságszolgáltatást" - jelentette ki Répássy Róbert. A kormány ezért javasolja: az Országgyűlés bármikor úgy dönthessen, hogy az alacsonyabb súlyú esetekben a hivatásos bírák helyett a bírósági titkárok járjanak el.

Répássy Róbert arra is kitért, hogy az eddiginél hatékonyabb munkamegosztást kell kialakítani az igazságszolgáltatásban. Közölte, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által elfogadott stratégia is rögzíti, hogy az igazságügyi alkalmazottak hatáskörének elkülönítésével biztosítani kell a bírák tehermentesítését. Az államtitkár elmondta, hogy a bírósági titkárok jogi szakvizsgával rendelkeznek, kinevezésük előtt pályaalkalmassági vizsgálaton vesznek részt, s a bírói feladatkörben eljárva a bírókéhoz hasonló függetlenséget élveznek.

A kormány másik alkotmánymódosító javaslata azt tenné lehetővé, hogy "a társadalmi igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző" juttatásokra külön mértékű adót állapítson meg a törvényhozás. Az igazságügyi államtitkár elmondta, hogy a jelenlegi szabályozásban azonos módon esik adózás alá a jogszerű és a jogszerűtlen jövedelem, noha nyilvánvaló, hogy a jogszabályok keretei között sem nézhető el a pazarló gazdálkodás. A kabinet javaslata a visszaélésekkel szemben kíván fellépni, és a közpénzből juttatott kifizetések visszaszorítását célozza - mondta. Az indítvány az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről "jó erkölcsbe ütköző módon" juttatott jövedelmekre vonatkozna. Az alkotmánymódosítás értelmében az Országgyűlés e jövedelmekre külön mértékű fizetési kötelezettséget állapíthatna meg, az adóévtől kezdődően.