Mint a magas testület színe előtt Hende fogalmazott, a biztonság az a magasabb rendű cél, amely egész pályáját meghatározta. Hozzátette: a rendszerváltás utáni első két kormány alatt a Honvédelmi Minisztériumban szolgált, így részt vett a honvédelmi törvény és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás kidolgozásában. Hangsúlyozta: az idevonatkozó alkotmánymódosítást egy ellenszavazattal fogata el az Országgyűlés.

A polgári körök egykori főkoordinátora szerint a honvédség ma nem képes megfelelni a XXI. század kihívásainak és ezért az elmúlt nyolc év kormányzása a felelős. A honvédelem szakmai és morális válságban van, egyes rendszereinek elemei összehangolatlanok, elvesztette műveleti képességeit, működése gyakorlatilag csak a nemzetközi missziókban való részvételre korlátozódik, szerkezete cél- és ésszerűtlen, pazarló. Mindennek anyagi és morális következményei egyaránt vannak. A jeles államférfi nem állt meg félúton: a kiképzés rendszere összeomlott, kevés a pénz, a honvédség színvonala és a NATO-ban betöltött szerepe csökkent, a magyar hadiipar gyakorlatilag megszűnt, a társadalom lényegében nincs kapcsolatban a honvédelemmel, a katonák anyagi és erkölcsi megbecsülésben nem részesülnek.

Hende azonban kijelölte a csapásirányt: mélyreható változásokat sürgetett, patrióta, fegyelmezett, hazafias, bajtársias honvédséget. Mint mondta, először az egész honvédséget átvizsgálják, a pazarlást megszüntetik, a felelősöket bíróság elé állítják. A kiképzés színvonalát a legkorszerűbb követelményekhez igazítják, a válságövezetben lévő katonák fölszerelését javítják. Úgy folytatta: az elavult, alkalmatlan eszközöket ki kell vonni a rendszerből. A NATO-radar régóta húzódó ügyében „meghozzuk a legideálisabb megoldást” – mondta Hende. Emellett csökkentik a bürokráciát, bevezetik az önkéntes tartalékos rendszert, új személyzeti stratégiát készítenek: olyan életpályamodellt, ami kiszámítható egzisztenciát alakít ki. „Helyreállítjuk a rendfokozat tekintélyét” – tette hozzá a leendő miniszter.

Az egyik fideszes bizottsági tag kérdésére, hogy miképp akarják a korrupciós ügyeket átvilágítani és fölszámolni, Hende úgy reagált: „A korrupció ellen minden eszközzel, vaskézzel vasszigorral kívánok küzdeni. A bűnösök felelősségre vonása nélkül nincs megtisztulás. A régi huszárköszöntés jegyében erőt és tisztességet akarunk a honvédségnél.” A miniszterjelölt szerint a katonai az egyik legvonzóbb értelmiségi pálya kell, hogy legyen, teljesítmény és érdem szerinti előmenetelési lehetőséggel.

A kormányprogramban egy mondat szerepel a hadseregről, igaz, a környezetvédelemmel együtt. Ennyi lesz-e a honvédség súlya? – kérdezte Harangozó Tamás szocialista bizottsági tag. „A honvédelemre vonatkozó kormányprogram az, amit most elmondtam” – reagált Hende.

A jobbikos képviselő, Endrésik Zsolt afölötti örömének adott hangot, hogy szinte teljesen pártja programját hallotta vissza. (Endrésiket a bizottságba jelölte a Jobbik, a képviselő azonban addig nem lehet tag, amíg túl nem esett a nemzetbiztonsági átvilágításon. Az ülés elején azonban a bizottság megszavazta, hogy az így függőben lévő három jobbikos és egy fideszes képviselő tanácskozási joggal vehessen részt az ülésen. Így kerülhetett sor Endrésik fölszólalására – Sz. P.) 

Hende – némi konkrétumot vitt az addigi szövegéb, amikor kijelentette: a prágai NATO-csúcson Magyarország azt ígérte, hogy a GDP 1,81 százalékát költi a honvédségre, ez az arány azonban idén csak 1,1 százalék, úgy, hogy ebben benne van az Állami Egészségügyi Központ is. Mint fogalmazott, „a kasszakulcsot még nem vettük át, nem látjuk, hogy milyen lehetőségeink lesznek”, majd a Varga Mihály vezette tényföltáró bizottság jelentése után fogják látni, hányadán állnak. A honvédelmi költségvetésen belül 2008-ban csak kilenc százalék ment fejlesztésre, főleg Gripenre – hangzott el egy újabb konkrétum. Ezt az arányt növelni kell – tette hozzá.

Endrésik kérdésére azt mondta: az ifjúság honvédelmi nevelésének nem lesz kötelező eleme. „Annál sokkal jobban szeretjük az ifjúságot, hogy kötelezővé tegyünk bármit is” – jelentette ki. A honvédség maximális létszámának megállapítása (Ez a szám most negyvenezer fő – Sz. P.) az Országgyűlés kizárólagos hatásköre, „nem szeretnék a számokkal kapcsolatos találgatásokba most belemenni” – fogalmazott.

A szocialista Göndör István kérdésére Hende úgy reagált: 2002-ben a GDP 1,6 százalékát kapta a Honvédség. Hogy ugyanezt az arányt mikor érjük el, az attól függ, „hogy az elmúlt nyolc év rombolását mikorra tudjuk helyreállítani”. Az is elhangzott a leendő miniszter részéről: fegyveres konfliktus kitörésének az esélye nagyon alacsony, de nem nulla.

Ugyancsak Göndör a jelölt nyelvtudására volt kíváncsi. Mint a válaszból kiderült, orosz tagozatos iskolába járt, folyékonyan beszél németül, tanult latinul, tavaly pedig egy upper intermediate tanfolyamot végzett el Cambridge-ben.

A Jobbik az izraeli kémrepülőkkel kapcsolatos érdeklődésére Hende úgy felelt: a honvédség nemzetközi kapcsolatait nemzetközi egyezmények szabályozzák, melyek betartatására vigyázni fog. Hozzátette: nem várt eseményre a hatályban lévő szabályzat értelmében fog eljárni a honvédség. Ugyancsak a Jobbiknak úgy felelt: a honvédség fölépítése piramis jellegű kell, hogy legyen, tehát a most nagyon alacsony tiszthelyettesi létszámot növelni kell. „A rendfokozati inflációnak gátat kell szabni” – fogalmazott. Azt mondta: az Egyesült Államokban őrmesterek csinálnak olyan munkát, amit nálunk őrnagyok és alezredesek.

A bizottság tizenhárom igen, két nem szavazattal támogatta Hende Csaba miniszteri kinevezését. Igennel szavazott a Fidesz és a KDNP, nemmel a két MSZP-s képviselő. A jobbikosok – mint a föntiekből kiderült – hivatalosan még nem tagjai a bizottságnak, így nem volt szavazati joguk. Az egyetlen LMP-s bizottsági tag, Dorosz Dávid pedig nem volt jelen.

Szegő Péter