Martonyi: fel kell lépni a magyarellenesség ellen
A kormány egyetlen alkalommal sem fogja szó nélkül hagyni a magyarellenességet - jelentette ki Martonyi János, a külügyi tárca várományosa az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága előtt.
Martonyi János a meghallgatáson elmondta, véleménye szerint alkotmánysértő a pozsonyi parlament azon döntése, amely a magyar állampolgárságot kérelmezőket automatikusan megfosztja a szlovák állampolgárságtól. A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szólva Martonyi János bizottsági meghallgatásán közölte: az elmúlt kilencven év történetében szinte példátlan, hogy egy ilyen fontos nemzetpolitikai döntést a hét közül csak egy szomszédos állam kifogásoljon.
A külügyi tárca várományosa az állam és a nemzet érdekeinek összeegyeztetését nevezte a külpolitika fő feladatának. Elmondta, hogy a kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: ne bántsd a magyart.
Martonyi János sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása nyomán "Szlovákiában ismét felszínre jött a magyarellenesség". Hangsúlyozta, hogy ez ellen fel fognak lépni, a megfelelő fellépéshez azonban nemzeti konszenzus szükséges.
A leendő külügyminiszter elmondta: helyesli, hogy a Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai alkotmánybírósághoz fordul a pozsonyi parlament szerdai döntését kifogásolva. Martonyi János hangsúlyozta, a magyar állampolgárságot kérelmezőket a szlováktól automatikusan megfosztó határozat véleménye szerint alkotmányellenes és az 1997-es strasbourgi állampolgársági egyezményt is sérti.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága támogatta Martonyi János külügyminiszter-jelölt kinevezését. A bizottság nyolc tagja közül heten igennel szavaztak, egyedül a szocialista Molnár Zsolt, a bizottság elnöke voksolt nemmel.
A miniszterjelölt a testület ülésén elmondta, hogy elsősorban a brit modellhez hasonlóan kerül az új kormányzati struktúrában a külügyminiszter igazgatása alá az Információs Hivatal (IH). Hangsúlyozta, hogy a titkosszolgálatok átszervezésére nem kerül sor, csak az irányítási rendszerben történik változás. Emlékeztetett arra, hogy a hírszerzéssel foglalkozó IH tevékenységének jelentős része szorosan kapcsolódik a külkapcsolatokhoz. Példaként említette a külgazdasági veszélyeket, kockázatokat, a nemzetközi terrorizmust és bűnözést.
Martonyi János elmondta, hogy az IH nem kerül a Külügyminisztériumba, "státusa, hatásköre, önálló költségvetése nem változik". Hangsúlyozta, hogy a döntés erősíti az IH-t, "a politikai befolyás gyengül, tevékenysége távolabb kerül a napi politikától", majd hozzátette, hogy "a hivatal eddig is megfelelő szakmai szinten fejtette ki tevékenységét".
A bizottságban elhangozott kérdésekre válaszolva Martonyi János elmondta, hogy a nemzetbiztonság téren nincs tapasztalata, külügyminisztersége idején 1998 és 2002 között hangsúlyozottan nem észlelt rivalizálást a diplomácia és az IH. "A két terület világos elkülönítése mellett világossá kell tenni, hogy az alkalmazott eszközrendszer, a módszerek különbözők" - tette hozzá.
Staudt Gábor, a Jobbik képviselője - aki tanácskozási joggal vett részt a bizottság ülésén - kérdésére válaszolva elmondta, hogy az IH-val kapcsolatban ingatlaneladás, költözés fel sem merült.