Ahogy a pillanatnyi érdekét szolgálja, a Fidesz, illetve Orbán Viktor úgy változtatja véleményét a határon túli kettős állampolgársághoz társított szavazati jog megadásáról. Kétharmados parlamenti többsége birtokában ennek megfelelően alakítgatja a választási szabályokat.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt években jelentősen kevesebben jutottak magyar állampolgársághoz, mint korábban. A lehetséges okok között van, hogy sokan visszaéltek az egyszerűsített honosítás adta lehetőségekkel.
Február 19-éig összesen 5 609 olyan gyanús esetet jelentettek, ahol a menekültek ukrán-magyar kettős állampolgárságukkal élhettek vissza.
Ezúttal Novák Előd „csodálkozott rá" arra, hogy Bedő Dávid svéd-magyar kettős állampolgár. A momentumos szerint a „rasszista, listázó elődpárt köpönyegéből kibújt” Mi Hazánk pont olyan elnyomó rendszert építene, mint ami elől Svédországba menekültek a nagyszülei.
Korábban Gyöngyösi Márton listázott volna, most Novák Elődnek az szúrt szemet, hogy a Momentum frakcióvezető-helyettese svéd-magyar állampolgár.
Magyarigazolvány után kettős állampolgárság, majd a határrevízió pedzegetése – így emeli a tétet a „nemzetegyesítés” jelszavát aktuálpolitikai céljaira használó jobboldal. A szavazatszerzésre alkalmas játszmában a kormányfő aktívan részt vesz.
A kettős állampolgárság kérdésének megoldása az előzmények tükrében azonban egy sima parlamenti szavazásnál jóval bonyolultabb ügynek ígérkezik.
Grafikonon mutatjuk, hogy alakult a számuk 2010 óta.
A volt RMDSZ-elnök elmondta azt is, hogy soha nem csökkent még akkora ütemben a romániai magyarság létszáma, mint most.
„Akik tartósan Németországban élnek és dolgoznak, azoknak szavazati jog is járjon: dönthessenek az országunk sorsáról” – mondta Olaf Scholz német szövetségi kancellár hétfőn, az állampolgársági jog megreformálásáról szóló tervei ismertetésekor. Ezzel a Németországban régóta vitatott intézmény, a kettős állampolgárság körül újra fellángolt a vita, a Deutsche Welle pedig utánajárt, hogyan érinti a honosítás jelenlegi rendje a Németországban élő magyarokat és miként kezelik azt a többi európai országban.
Spanyolországban jelenleg is a románok alkotják a legnagyobb, több mint 1,1 millió emberből álló külföldi közösséget.
A prágai vasúti főpályaudvaron jelenleg is több száz ukrajnai roma tartózkodik. A magyar állampolgársággal rendelkezők nem jogosultak semmilyen segélyre.