A Progresszív Intézet munkatársa szerint ellentmondásokat is tartalmazott Orbán Viktor beszéde, hiszen a Fidesz által kommunikált rossz gazdasági helyzet azonnali intézkedéseket kívánna. A Political Capital ügyvezetője úgy látja, a sokszor hangoztatott, és most is hallott retorikai fordulatok a jövőbeni kormányzati intézkedések magyarázataiként szolgálhatnak majd. A Nézőpont Intézet elemzője úgy véli: a beszéd ismét annak a példája, hogy a most felálló struktúrában Orbán a spirituális vezető, míg Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesként az elveket a gyakorlatba helyezi át.

Gyömöre Máté, a Progresszív Intézet elemzője szerint átlagos terjedelmű volt Orbán Viktornak a kormányprogram vitáját indító beszéde. A politológus elmondta: a kormányprogramban foglaltakhoz képest új dolgot nem mondott Orbán Viktor, viszont határozott cezúrát húzott a rendszerváltástól eltelt húsz, illetve a szocialista kormányzás nyolc éve, és a most felálló kormány korszaka között. Azzal, hogy a parlamenti ülést alkotmányozó nemzetgyűlésnek nevezte a kijelölt kormányfő, ezzel megfelelt szavazói várakozásának. Az elemző úgy véli, a beszédből arra lehet következtetni, hogy a következő kormány gazdaságpolitikájában nagy szerepet fog játszani az állami részvétel, a protekcionizmus - ám mint mondta, a kijelentés nem új keletű, hiszen a kormányprogram is ezt tartalmazta. 

Gyömöre Máté ellentmondást lát a bürokrácia csökkentése és a nemzeti együttműködési rendszer kiépítésének gondolata között, szerinte a megyei kormányhivatalok felállítása a hatékonyság ellenében hat. Továbbá a Fidesz szerinte nem tudja pontosan, miként kellene konkrétan nekilátni a gazdaság talpra állításához: ha azt kommunikálja, hogy vészhelyzet van, akkor sokkal inkább az azonnali intézkedésekre kellene rátérni. Ám mint rámutatott: a bizonytalan helyzetben mindenki stabil fogódzóra vár, a beszéd ilyen értelemben megfelelt a legtöbb ember Magyarországról alkotott benyomásainak. 

A jövőbeni kormányzás kereteinek meghatározását szolgálta Orbán Viktor parlamenti beszéde - mondta Gyulai Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója. A nagyon egyszerű kulcsmondatok - a gazdaság talpra állítása, a rend és közbiztonság, a szociális biztonság megteremtése, az egészségügy rendbetétele, a demokratikus normák helyreállítása - sokszori ismétlése azt szolgálja, hogy az üzenetek minél biztosabban jussanak el a választókhoz. Az elemző szerint a Fidesz célja ezzel az, hogy a begyakorlott retorikai fordulatok magyarázattal szolgálhassanak a jövőbeni kormányzati lépésekre. Ilyen értelemben a most elhangzottak a következő kormány intézkedéseinek szimbólumaként szolgálhatnak majd - mutatott rá. "Az új alkotmány szükségességének hangsúlyozása egyelőre ahhoz eszköz, hogy minél érthetőbben magyarázza el a Fidesz, hogy új korszakot nyit kormányzásával - utalt az elemző Orbán Viktor mondataira, miszerint az 1990-es alkotmány egy átmeneti korszak ideiglenes alkotmányaként született.

Orbán Viktor beszéde, akárcsak a 87 oldalas kormányprogram nem konkrét cselekvési terv arról, mit fog csinálni az új kormány, inkább szimbolikus aktus. A beszéd igyekezett pontosabban meghatározni a kormányprogram funkcióját, amely válasz volt az elmúlt napok kritikáira - olvasható Szomszéd Orsolyának, a Nézőpont Intézet elemzőjének gyorselemzésében. Ebben az áll: a beszédben összességében a már ismert retorikai elemek sorakoztak fel. Az elemzés kiemeli, hogy az új alkotmány gondolata a beszédben hangsúlyosabb volt, mint a kormányprogramban. Az elemzés rámutat: ismét kirajzolódott, hogy Orbán Viktor a spirituális vezető, míg Navracsics Tibor leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint miniszterelnök-helyettes a gyakorlatba vezeti át a víziót.

Orbán Viktor új rendszerről, szemléletváltásról beszélt kedden a parlamentben a kormányprogram expozéjában. A kijelölt miniszterelnök beszédében a programot az "új rendszer iránytűjének" nevezte, és hangsúlyozta, a láthatatlan paktumok ideje lejárt. Kiemelte: a következő négy évben új alkotmányt kell létrehozni, haza kell hívni külföldről a fiatalokat, és változtatni kell a Magyarországról való gondolkodásban, az új társadalmi szerződésben ugyanis a hazaszeretet az első pont.