Orbán Viktor beszédében - amelyet az egyik páholyból meghallgatott Sólyom László államfő is - hosszan értékelte az elmúlt húsz évet, az "átmenet korszakát". Szerinte mivel sem a rendszerváltoztatáskor, sem azután nem született társadalmi szerződés, nem sikerült lezárni az átmeneti korszakot egészen mostanáig. Idén áprilisban azonban véget ért az átmenet küzdelmekkel, megosztottsággal, válságokkal teli húszéves korszaka, és új társadalmi szerződés született, mely lezárta az átmenet korszakát, és utat nyitott egy új korszak felé - fogalmazott, ismertetve a Nemzeti Együttműködés Programja című, múlt szombaton beterjesztett dokumentumot.

Kifejtette, a rendszerváltozáskor nem jött létre igazi nemzeti egység, és nem született azt kifejező szerződés sem: helyette a rendszerváltók jobb híján paktumot kötöttek az állampárttal egy ideiglenesnek szánt alkotmányról. Az átmenet korszakának legfőbb jellemzője éppen a társadalmi szerződés hiánya volt, látható és láthatatlan paktumot irányítottak. Azonban az átmenet korszaka nem volt értéktelen - folytatta -, hiszen voltak sikerek, de összességében mégsem lett sikeres, "mert nem oda jutottunk el, ahová indultunk". Összegzése szerint a társadalmi szerződés hiánya oda vezetett, hogy az elmúlt nyolc év során a kormányzati hatalom felfogása és gyakorlása teljesen eltorzult, szembefordult az emberekkel.

Orbán Viktor szónokol. Feszült figyelem

MTI - Beliczay László

A leendő kormányfő hosszan bírálta az elmúlt nyolc évet, amikor szerinte a választott vezetők kisajátították a nép által rájuk ruházott hatalmat, a saját magánérdekeiket képviselték. Ez nyilvánult meg az elmúlt nyolc "hírhedtté vált momentumaiban": őszödi beszéd, a költségvetési adatokkal való trükközés, 2006. október 23-i rendőri brutalitás - sorolta. Az eltelt nyolc év mély és tartós válságba sodorta Magyarországot - vélekedett, hangsúlyozta azonban, hogy az emberek úgy döntöttek: gyökeresen más világban akarnak élni, és áprilisban új társadalmi szerződést alkottak egy új rendszer megalapítására, felépítésére. A kormányprogram a Fidesz elnöke szerint az "új rendszer iránytűje". Magyarországnak egy új irányba kell elindulnia, ehhez kell egy biztos iránytű, amely nélkül "megint eltévedünk" - mondta.

A kormányprogram a közös célokról, nem az eszközökről szól - szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve: a politikai irányt rögzíti a dokumentum, ebből következnek majd a döntések, intézkedések, tervek, azaz a "közös munka". Előbb a kormányprogrammal meghatározzuk az irányt, és ebből következik majd minden más, (...) a közös munka".

Orbán Viktor szerint a kormányzásnak vissza kell fordulnia az emberek és a mindennapi élet felé, "a láthatatlan paktumok, láthatatlan pénzek és láthatatlan kezek ideje lejárt". A magyarok látható döntést hoztak, ezért jogosan várnak el látható politikát, látható szerződéseket, látható pénzeket, látható törvényeket és látható, számon kérhető felelősséget - hangsúlyozta a kormányfőjelölt a kormányprogram vitájában. Kiemelte: a politikának és a gazdaságnak a látható dolgok dimenziójában kell működnie, ezt írja elő az új társadalmi szerződés is.

Az új társadalmi szerződés a magyar nemzet közakaratát fejezi ki, semmilyen látható vagy láthatatlan politikai paktum nem írhatja felül. Mint fogalmazott, a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatával az emberek akaratát ismeri el a leendő kormány. Leszögezte: az új társadalmi szerződés nemcsak lehetőség az alkotmányozásra, hanem az emberek utasítása is arra, hogy a parlament a következő négy évben alkossa meg az új alkotmányt. A miniszterelnök-jelölt szerint a rendszerváltást követő hatodik parlament egyben alkotmányozó nemzetgyűlés, rendszert alakító parlament is. Megismételte, hogy kormányának öt olyan értéket kell képviselnie, amelyek mindenkinek fontosak: ez a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend.

A leendő miniszterelnök azt mondta: ahhoz, hogy az öt nemzeti ügyet - a gazdaság talpra állítását, a rend megteremtését, az egészségügy megmentését, a szociális biztonság és a demokratikus normák helyreállítását - sikerre vigyék, szemléletváltásra lesz szükség. Ilyen a nemzeti egység kérdése, amely szerinte nem pusztán egy szép fogalom, "nem csupán lelki élmény", hanem praktikus gazdasági érdeke is a magyaroknak. A régi paktumok ugyanis arra épültek - folytatta -, hogy az egyik fél jobban jár, a másik rosszabbul: ez a felfogás oda vezetett, hogy a rendszerváltásnak is nyertesei és vesztesei lettek. Másfajta egyezségekre, másfajta együttműködésre kell építeni a jövőt - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban bírálta a neoliberális felfogást, amely - mint fogalmazott - harctérré változtatta az élet minden területét, ezért bukott meg Európa szerte.

A politika és a gazdaság szereplőinek új alapokon kell együttműködniük - mondta. Ennek legfontosabb pontja, hogy mindkettő elismerje a másik illetékességi területét. A politikának támogatnia kell egy határozott gazdaságélénkítő programot, a gazdaság szereplőinek azonban el kell fogadniuk, hogy vannak az életnek olyan területei, amelyek nem működtethetők piaci észjárás szerint - fogalmazott. Orbán Viktor rámutatott: a politika és a gazdaság szereplőinek egyaránt el kell fogadniuk, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében a szociális biztonságot és versenyképességet többé nem állíthatják szembe egymással. 

Hangsúlyozta azt is, hogy meg kell erősíteni a magyar tulajdonú gazdaságot. "Egyezséget kell kötnünk arról, hogy a magyar államnak legalább akkora védelmet és támogatást kell biztosítani a magyar vállalkozásoknak, a gazdáknak és termékeknek, amekkorát az EU más országai biztosítanak saját gazdaságuk számára." Az állam szerepéről is másképpen kell gondolkodni a jövőben - mondta -, a jelenlegi formájában ugyanis "finanszírozhatatlan kolonc az ország nyakán": az állami bürokráciát minimálisra kell csökkenteni, Magyarország ma ugyanis hivatalos papírokból termel a legtöbbet. Ezt a "papírszörnyeteget" határozottan, következetesen, emberségesen fel kell számolni - tette hozzá.

"Ez az együttműködés akkor valósul meg, ha a politika vállalja, hogy meghozza a bátor és határozott intézkedéseket a bürokrácia radikális csökkentésére, az adózás egyszerűsítésére és ésszerűsítésére, s ennek fejében a gazdasági elit vállalja, hogy az állami szférából felszabaduló munkaerő számára munkahelyeket teremt, és komoly részt vállal ezeknek az embereknek az átképzésében és pályamódosításában" - mondta a leendő miniszterelnök.

A szociális biztonság területén is új észjárásra van szükség - szögezte le, megjegyezve, hogy a megszorítás-osztogatás ciklikus politikájából ki kell törni, az emberek biztonságérzetének, életminőségének javítására új eszközöket kell találni, amelyek az egészségügy, az oktatás a családtámogatás új alapokra helyezésben és a munkahelyteremtés előtérbe állításában keresendő. Orbán Viktor szerint azokat, akik azt mondják a fiataloknak, el lehet menni az országból, arra kell ösztönözni, hogy inkább ők menjenek el. E kijelentését nagy taps fogadta. Az, hogy a fiatalok elvándorlása az elmúlt nyolc évben általános gyakorlattá vált, önmagában történelmi kudarca a magyar politikának - jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Közölte: a leendő kormány azt szeretné, ha a jövőben a politika megváltoztatná a fiatalsághoz való viszonyát. Azokat a fiatalokat, aki még itthon vannak, itthon kell tartani, akik elmentek, vissza kell hívni - fejtette ki.

Ugyanilyen képtelen dolognak nevezte, hogy az ember nem mehet el a testvérének vagy a jó barátjának segíteni például házat építeni, kertet ásni. Aki ugyanis megteszi, megbüntethetik, és az állam ma arra biztatja az embereket, hogy jelentsék fel egymást. Ezeket az abszurd állapotokat fel kell számolni - jelentette ki. Mint fogalmazott, a fiataloknak, a családoknak a természetes közösségeknek, az emberi kapcsolatoknak, az összetartásnak, a saját erőből történő értékteremtésnek vissza kell adni a teret, csak ez emelhet fel ugyanis egy országot, "és nem az okoskodó pénzügyminiszterek táblázatai". A leendő kormányfő beszélt arról is, több megbecsülést kell kapniuk a nőknek. Mindenekelőtt a nőknek a családban betöltött szerepét kell újra jóval magasabb polcra helyezni - fogalmazott.

Változtatni kell szerinte a hazánkról való gondolkodásban is. "Álljon itt egy mondat Franciaország elnökétől, mintegy az új korszak útjelzőtáblája gyanánt: Franciaország a mi országunk, nincs nekünk másik, Franciaország mi vagyunk, ez az örökségünk, a közös javunk, gyűlölni annyit jelentene, mint önmagunkat gyűlölni. Magyarország is egy olyan hosszú történelem, ami minden magyar történelme is, "bármi legyen is az eredetünk". A új társadalmi szerződésben a hazaszeretet az első pont - mondta Orbán Viktor.

Az új korszak első kormányának kötelezettségei is vannak - közölte. A miniszterelnök-jelölt a kormány három kötelezettségét sorolta fel. Elsőként azt emelte ki, hogy a kabinetnek meg kell valósítani a választási programját, amelynek középpontjában a munka, az otthon, a család, az egészség, a rend, mint alapértékek állnak. Az új kormány második kötelezettsége, hogy megalkuvás nélkül, határozottan hajtsa végre az új társadalmi szerződést, építse fel a nemzeti együttműködés rendszerét - tette hozzá. A harmadikról leszögezte: az új kormánynak meg kell védeni ezt az új rendszert és a nemzeti egységet, az átmenet korszakának haszonélvezői ugyanis nem adják fel, mindent el fognak követni, hogy visszahozzák az átmenet korszakának politikának, hogy megbontsák a nemzeti egységet; harcolni fognak az új társadalmi szerződés ellen.

A demokratikusan létrejött nemzeti egységnek természetes része az ellenzék is - mutatott rá. Széchenyit és Kossuthot említve azt mondta, a magyar történelmi hagyományok azt bizonyítják: a nemzeti egység, a sokszínűség, a vita megfér egy fedél alatt. Közölte: kormányfőként miden erejével és tudásával azon lesz, hogy segítse a magyarok közösségét a régi rendszer felszámolásában, illetve az új rendszer megalkotásában és működtetésében. Kiemelte: mindezt a "tisztelet kultúrájának" szellemében teszi.

Szerinte jobb, erkölcsösebb, biztonságosabb, hasznosabb, kényelmesebb életet lehet létrehozni, ha egymás tiszteletben tartását, az egyenlő emberi méltóság elfogadását teszik a társadalmi együttélés alapjává. "Kormányzásom alatt azon leszek, hogy Magyarország ne tévessze össze a gyávaságot az alázattal, a félelmet az okossággal, az engedékenységet a megértéssel, ne tévessze össze a kényelemszeretet a békeszeretettel, a tétlenséget a szelídséggel és a középszerűséget a mértéktartással. Hiszem, hogy ezen fordul meg a magyar nemzet jövője. Hívom önöket, legyenek társaim e lélegzetállítóan nagyszerű munkában" - zárta szavait Orbán Viktor.