A Fidesz-KDNP nyolc éven át kemény ellenzéke volt a – többnyire szocialista-szabaddemokrata színezetű – kormánynak. A közvélemény-kutatások alapján a többségnek nem jut ma már eszébe, hogy az MSZP-től várja gondjai megoldását: a jelenlegi kormánypárt a leginkább elutasított mind közül. Látszatintézkedések terén alighanem Gyurcsány Ferenc a csúcstartó, ő legalábbis a 2004-2006 közötti időszakot készséggel elismerte őszödi beszédében.

Az ellenzéki politizálás is kikezdi azonban az embert. Az alábbi összeállítás szerint ugyanis szó nincs arról, hogy támadó szerepbe helyezkedve és a kritikai pózt felvéve hibátlanul megy a politizálás. Így is bele lehet lépni a gereblyébe. A legnagyobb ellenzéki erő kezdeményezései között számos olyan, gyorsan hamvába holt ügyet találunk, amely utólag inkább tűnt PR-fogásnak, mint komolyan előkészített, felelős javaslatnak, s amelyet ma már aligha melegítenének föl. El lehet játszani a gondolattal, hogy kellő választói felhatalmazás esetén egyik-másik tényleg megvalósult volna-e.

Egy jobbos és egy balos MTV

Két egyenrangú csatornára osztotta volna a közszolgálati televíziót Orbán Viktor, legalábbis ezt követelte 2002 augusztusában egy nagygyűlésen, amelyen a sajtószabadságot temették. A gyűlés apropója az volt, hogy az ATV Bencsik-Lovas-Bayer felállású Sajtóklubját feloszlatták, Bayert pedig a Duna TV-től is elküldték. Aztán nem sokkal a gyűlés előtt az is kiderült, mekkora végkielégítéssel távoztak – rossznyelvek szerint a demonstráción ezért került a hangsúly inkább a szokatlan köztévé-javaslatra, mint az újságírók meghurcoltatására. A jobbos és balos köztévé ugyan a javasolt formában nem valósult meg, de az ATV mellett lett egy jobbos közéleti csatorna is , amelyeket ORTT-delegáltjai révén rendszeresen állami támogatásban részesít a Fidesz és az MSZP.

Faluparlament és vidéki párbeszéd

A parlamentben akasztást emlegető, emiatt lemondatott, majd áprilisban újra indított püspökladányi polgármester, Arnóth Sándor volt a faluparlament-kezdeményezés felelőse még 2005-ben. Ahogy akkor nyilatkozott a HVG-nek: Orbán Viktor személyes ötletéről van szó. A nyilvánvalóan a vidéki szavazók aktivizálására, nagy rössel beindult konzultáció-sorozatra válaszul azután létrejött a szocialistákhoz közelebb álló, Glatz Ferenc-vezette Párbeszéd a vidékért mozgalom is. Mindkét kezdeményezés pártsemlegességét hangsúlyozta – mosolyoghatunk utólag. Közelebb áll az igazsághoz, hogy a pártok választást kínáltak két eltérő falukép között. Ha komolyan veszik a pártok, talán valami kisülhetett volna belőle, de hogy mennyire nem vették, arra bizonyíték az, hogy a faluparlamentet 2005-ben említette az országos sajtó utoljára, a falusiakkal pedig lényegében ma már csak a Jobbik kommunikál a maga sajátos módján.

Budapest Minisztérium

Emlékezhetünk rá, még Orbán Viktor dobta be a Budapest Minisztérium ötletét 2006 tavaszán, a kampány zárásához közeledve. Az, hogy erre csak a finisben került sor, eleve kétségessé teszi az ötlet komolyságát, az meg pláne, hogy azóta sem hallhattunk erről a tervről semmit. A kampányt mindössze pár napig tematizáló tárca vezetésére állítólag Cselovszki Zoltán lett volna esélyes, s bár állítása szerint a terv évek óta érlelődött, az alapvetően a szocialista-liberális jelöltekhez húzó fővárosi szavazók utolsó pillanatra időzített megnyeréséhez ez kevés volt. Persze az is közrejátszhatott a dologban, hogy sokan emlékeztek és emlékeztettek rá: a Fidesz-kormány alatt a miniszterelnök bizonyos Grespik Lászlót nevezte ki a Közigazgatási Hivatal élére, amely – bárhogyan nézzük - inkább volt a MIÉP felé gyakorolt gesztus, mint a főváros iránti mély megbecsülés megnyilvánulása.

Kismamabérlet

Az ötlet a KDNP-től származik, s az maga a politikai giccs – viszont Debrecenben és Budapesten már megvalósult. Kiötlése különösebb kreativitást nem igényel. Abból a populista téveszméből táplálkozik, hogy az emberek életminőségén úgy tud leginkább javítani választott képviselőjük, ha eléri, hogy valami olcsóbb legyen. A kedvezmény lényegében a BKV (és a főváros) leendő bevételeinek előre elverése, s népszerűsítésének egyik eleme, hogy a javaslattevő szégyenpadra állítja azokat a politikai ellenfeleket, akiknek az ötlet nem tetszik. Pedig a javaslattevő is bizonyára ismeretében van annak, hogy Budapesten elvétve akad például olyan aluljáró, amely akadálymentesen megközelíthető gyerekkocsival. Mennyivel szebb és komplexebb feladat lett volna ezen a gondon segíteni. Így akár még használni is lehetne a bérletet. 

Hóesésben ingyen buszozás

Hát ez? Pedig nem is volt kampány, 2003 februárját írtunk, amikor – feltehetően éppen egy nagy hóesés után – belengette javaslatát a Fidesz-MKDSZ nevében Kupper András: amíg nem takarították el a havat teljesen a főváros útjairól, váljon ingyenessé a tömegközlekedés. Kupper észjárása ismerős, sok évtizedes berögződés: az autósnak nem lehet a szemébe mondani, hogy okosabb volna most kiszállnia a hóba ragadt kocsiból, a tömegközlekedés éppen aktuális versenyelőnyét csak akkor képes felfogni, ha az egyúttal ingyen van. Az cechet persze – hasonlóan a kismamabérlethez – a BKV feneketlen kasszája állta volna. A hóesés amúgy is afféle forradalmi eufóriát hozhat ki a fővárosi politikusokból, legutóbb ugyanis arra jutottak: nem ellenőrzik a parkolócédulák érvényességét, amíg nagy a hó, s kényelmetlen beállni a parkolóhelyre.

Pontonhíd a Dunára

Kicsit csalunk, mert a mindenfajta előkészítés, s előtanulmány híján bedobott ötlet éppenséggel nem a Fidesztől származik, hanem az ezekben a hetekben egyre nehezebb helyzetbe kerülő Hagyó Miklóstól, ő szerette volna így kiváltani a tavaly ősztől felújítás miatt lezárt Margit hidat. Békeidőben ez rendkívül drága és nagyon nehezen kivitelezhető – derült ki aztán a honvédelmi tárca szakvéleményéből, így szerencsére legalább ebből nem lett senki számára milliárdos buli (a Margit híg felújítását még meglátjuk). Azért bátorkodtunk mégis ebben a felsorolásban felemlegetni a történetet, mert a szocialista alpolgármester halva született javaslatát éppen Tarlós István, a Fidesz volt (jövőbeni?) főpolgármester-jelöltje, fővárosi frakcióvezetője tartotta életképesnek.

Parlamenti kivonulás

Sokan megkönnyebbülhettek a Fidesz-KDNP-frakciókban, amikor egy éve letette miniszterelnöki esküjét Bajnai Gordon, véget ért ezzel ugyanis a Gyurcsány Ferencre kimondott, de egyre kínosabbá váló átok, a parlamenti kivonulás. Az őszödi beszédet követően a volt kormányfő minden egyes parlamenti beszédét büntette az ellenzék a tiltakozás ezen formájával. A politika persze a szimbolikus tettek terepe, ilyen elutasítás tehát kifejezetten megengedett, de azért a fideszes gyakorlat – talán nem sértődnek meg a hazugság elleni küzdelem elszánt hívei - nagyjából a sörrel koccintani nem hajlandó sörbarátok fogadalmaira emlékeztetett. Szerencsére ott is egyszer csak letelt a 150 év.

Stiller Ákos

Üveghegy Debrecenben

Sajnos nem valósult meg, pedig erre igazán kíváncsiak lettünk volna. A cívisváros akkor építette volna meg a Nagytemplomnál is magasabb üveghegyet, ha ő nyeri el az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az üveghegy tervezésére neves japán szakembert kértek volna fel, a látványos építmény akkora lett volna, hogy alatta elfér a villamosvonal, az évad lezárultával pedig a délibábos Hortobágyon helyezték volna el. De hát nem így történt.

Páva Zsolt és a PR

A fideszes polgármesterek a politikai PR-eszközök közül a parkolók („közterek”) visszavételét tűzték ki célul. Rogán Antal az egészségügyi minisztérium parkolóhelyeit foglalta vissza a kerület polgárai számára, sikerrel. Valamivel átlátszóbb volt Páva Zsolt frissen megválasztott pécsi polgármester akciója, aki májusban megnyitotta a polgárok előtt a városháza addigi VIP-parkolóját, de csak két napra: a főtér átépítése miatt ugyanis rögtön utána megszűnt a parkoló. Ennél már csak az EKF-megnyitó kapcsán emlegetett – a polgármester által félreértelmezett - nézettségi statisztika volt megmosolyogtatóbb, hiszen eszerint többen látták az ünnepséget, mint mondjuk a Barátok közt egy epizódját. Ami ugye lehetetlen.