„Stratégiailag életbevágóan fontos, hogy Oroszországgal jó partneri kapcsolatokat tudjunk kialakítani, aminek hazánk számára pozitív gazdasági hozadéka is lehet” – olvasható a Jobbik választási programjában. Furcsa, hogy ezek a mondatok nem verik ki a radikális oldal híveinél a biztosítékot, hiszen a Vona Gábor vezette párt az elmúlt években messze nem oroszbarát politikájáról volt híres. Ellenkezőleg. A párt alelnöke, az országgyűlési választáson is induló Novák Előd két éve még utcai harcosként, tojásokkal esett neki a Szabadság téri szovjet-orosz emlékműnek, a „nemzeti oldal” hőse, Budaházy György ellen pedig még eljárás is indult a mű megrongálása miatt. Mára a legnagyobb hazai pártok közül a Jobbik kifejezetten oroszbarát pártnak számít, ahogy programjukban fogalmaznak, Magyarországnak „elemi érdeke a jó kapcsolat kialakítása és fenntartása”. A kelet felé kacsingatásban nagy szerepe van a remek orosz kapcsolatokkal bíró Kovács Bélának, aki a párt külügyi bizottságát vezeti 2005 óta.

A Jobbik ellenfelei között vannak, akik Kovácsban látják a „moszkvai összekötőt”, mivel a párt szürke eminenciása a nyolcvanas években Oroszországban szerzett közgazdász diplomát és ugyanott vezető beosztásban dolgozott különböző kereskedelmi cégeknél. Kovács pályája azonban önmagában nem bizonyíték arra az időről időre felröppenő értesülésre, miszerint az alulról szerveződő, ám évek óta egyre sikeresebb Jobbik Moszkvából kapna anyagi támogatást.

Gyurcsány és Putyin. Minden út Moszkvába vezet? © AP

Egyes elemzők egyenesen légből kapott összeesküvés-elméletnek tulajdonítják az orosz hátszelet. „Nem emlékszem arra, hogy ezeknek a pártoknak a képviselőit az orosz politika meghatározó személyiségei vagy akár az orosz parlament jelentősebb erőinek vezetői valaha is fogadták volna. Az, hogy Vona Gábor kétszer járt Moszkvában, nem jelent semmit” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a 168 Óra hetilap internetes kiadásának Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: Magyarországon az oroszok egy parlamenten kívüli párténál sokkal nagyobb befolyásolási lehetőségekkel rendelkeznek, a Szurgutnyeftyegazt, a Malévot és az Emfeszt hozva fel példának. Tálas Péter szerint mindössze arról lehet szó, hogy a szélsőjobb szimpatizál a putyini rendszerrel. Nemcsak azért, mert az egy számukra megfelelő rendpárti rendszer, hanem azért is, mert „Moszkvának vannak olyan eszközei és képességei amivel kellemetlenséget okozhat Washingtonnak, különös tekintettel a közel-keleti hatalmi játszmára”. Hasonlóképpen nyilatkozott korábban a hvg.hu-nak Király András Jobbik-szóvivő is, hangoztatva:  a Jobbik azért közeledik Oroszországhoz, hogy ellensúlyozza az Európai Unió szerintük túlzottan erős befolyását Magyarországon. 

Ám igazságtalan lenne a Jobbik „keleti váltását” egyedüli jelenségként értékelni az ellenzéki oldalon - a Fidesz Oroszország-politikájában hasonló ívet figyelhetünk meg. „Mi nem azért nyitottunk ajtót bizonyos dolgoknak, hogy most meg visszajöjjenek az ablakon” - nyilatkozta Orbán Viktor a Moszkvához fűződő viszonyról 2007 tavaszán, majd ugyanabban az évben - egyértelműen Oroszországra célozva - arról beszélt, hogy a „keleti politika (…) vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkőztet, megfélemlít”. Ugyancsak 2007-ben egy washingtoni látogatása alkalmával kifejtette: ha a Fidesz hatalomra kerül, véget vet az oroszbarát politikának és kész konfrontálódni Moszkvával. Később Orbán egy budapesti konferencián arról beszélt, lépéseket tesz annak érdekében, hogy az orosz energiafüggőséget megszüntesse.

Ezért is volt meglepő, amikor tavaly ősszel Orbán - igaz, az Európai Néppárt alelnöki minőségében - Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel, majd hazatérve a köztelevízióban úgy nyilatkozott, hogy az oroszok segíteni fognak Magyarországnak az energiafüggetlenség elérésében. A Fidesz elnöke arra is célozhatott ezzel, hogy a Paksi Atomerőmű egyik blokkját esetleg az oroszok újíthatják fel, és mivel a parlament egy másik blokk építéséről is döntött, így abban is valószerűnek tűnik az orosz részvétel. A paksi bővítést egyébiránt a Jobbik is támogatja. Ha így lesz, ha nem, tény, hogy Orbán azért utazott Szentpétervárra, hogy az Egységes Oroszország Párt kongresszusán találkozhasson Putyinnal és leendő kormányfőként rendezze Magyarország és Oroszország, pontosabban a Fidesz és Oroszország kapcsolatát.

Volt mit helyretenni. Néhány hónappal korábban ugyanis a Fidesz még „orosz behatolásról” beszélt annak kapcsán, hogy az orosz Szurgutnyeftyegaz az osztrák OMV-től áprilisban megvásárolta a Mol 21,2 százalékos részesedését. Mindezt úgy, hogy a kormány tagadta, tudott volna az oroszok szándékáról. „A magyar kormány vagy béna kacsa, vagy Oroszország ügynöke” - mondta akkor Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke, aki szerint „nagy valószínűséggel kizárható, hogy Gyurcsány Ferenc ne tudott volna arról, hogy mire készül Oroszország”.